Fenntartható élelmiszer-fogyasztással kapcsolatos fogyasztói megítélés feltárása netnográfiával
DOI:
https://doi.org/10.15170/MM.2023.57.KSZ.01.01Kulcsszavak:
fenntartható élelmiszer-fogyasztás, netnográfia, növényi alapú táplálkozásAbsztrakt
A TANULMÁNY CÉLJA:
Jelen kutatás célja, hogy feltárja a hazai online fogyasztók fenntartható táplálkozással kapcsolatos attitűdjeit. Vajon a fogyasztók aktív szereplőként tekintenek-e magukra a probléma megoldásában, vagy inkább megfigyelőként az élelmiszeripart képviselő cégektől várják a megoldást? Melyek azok a lépések, amiket az elmúlt időszakban a fogyasztók megtettek a fenntartható élelmiszer-fogyasztás megvalósulásáért? Hogyan vélekednek a közelmúltban bevezetett vagy a jövőben tervezett élelmiszer-fogyasztáshoz kapcsolódó változásokról (pl. újféle csomagolóanyagok, csomagolásmentesség, egyszerhasználatos műanyag eszközök kivezetése, fenntarthatóbb étrend megvalósítása)?
ALKALMAZOTT MÓDSZERTAN:
A vizsgálat netnográfia segítségével került lebonyolításra, amely során az egyes, Magyarországon jelen levő és magyar Facebook-oldallal rendelkező cégek fenntartható táplálkozás kapcsán közzétett tartalmai és az ehhez kapcsolódó hozzászólások kerültek elemzésre.
LEGFONTOSABB EREDMÉNYEK:
Az eredmények egyrészről szemléltetik, hogy melyek a leggyakrabban felmerülő témakörök (növényi alapú étrend, élelmiszer-csomagolás) a fenntartható táplálkozás megvalósítása kapcsán. Emellett feltárásra került, hogyan vélekednek a hazai online fogyasztók a cégek által végzett, fenntarthatósággal kapcsolatos tevékenységekről, fejlesztésekről pl. új termékcsomagolás, innovatív (elsősorban vegán) élelmiszerek, környezetbarát megoldások. Továbbá melyek azok a vásárlást befolyásoló tényezők, amelyek valóban érvényesülnek az élelmiszer-fogyasztói magatartásban.
GYAKORLATI JAVASLATOK:
A szakirodalmi eredményekkel összhangban a netnográfia is igazolta, hogy a környezettudatos tényező az élelmiszerek esetében leginkább mint hozzáadott érték van jelen, a vásárlási döntést elsősorban az egészségtudatosság, a jó íz, a megbízható minőség és a megfelelő ár-érték arány befolyásolja. Így az élelmiszer-fogyasztás esetében a környezettudatosságot fontos, más tényezőkkel párosítani a marketingkommunikáció során, mint pl. az egészség, íz vagy az ár.
Hivatkozások
Agrárszektor (2020), Tényleg megoldás a tehenek száműzése? Évtizedes tévhitet cáfolt meg a magyar tudós, URL: https://www.agrarszektor.hu/allat/tenyleg-megoldas-a-tehenek-szamuzese-evtizedes-tevhitet-cafolt-meg-a-magyar-tudos.25328.html?utm_source=agrarszektor&utm_medium=email&utm_campaign=hirlevel (Utolsó letöltés dátuma: 2022. január 15.)
Agroinform.hu (2022), Hihetetlen: kétszer többen választanak vegán ételt, ha az étlap üzen nekik, Link: https://www.agroinform.hu/gazdaelet/vegan-novenyi-alapu-etelek-53967-001?fbclid=IwAR2_1pu__u0SmsH40TdILEBa6a7kzH46yNwEEWQ5-3qMjiGiI5wdCRVdZqw; (Utolsó letöltés dátuma: 2022. 01. 31.)
Aydar, E. F., Tutuncu, S., Ozcelik, B. (2020), „Plant-Based Milk Substitutes: Bioactive Compounds, Conventional and Novel Processes,Bioavailability Studies and Health Effects” J. Func. Foods. 2020.70, 103975.
Barna, F. K., Szakály, Z., T. Nagy-Pető, D., Bauerné Gáthy, A. (2020), „Egészség- és környezettudatosak-e az alternatív étrendet követők?”¬ Fenntartható élelmiszer-fogyasztás – Gazdálkodás, 64. évfolyam , 3. szám, 2020 (189–201)
Bauerné Gáthy A., Szűcs I. (2019), „Fenntartható élelmiszer-fogyasztás a Debreceni Egyetem hallgatóinak körében” Élelmiszer, Táplálkozás és Marketing, 15(1), 3–10 (2019) ¬– DOI: 10.33567/etm.2374
Broekema, R., Tyszler, M., Pieter van ’t Veer, J Kok, F., Martin, A., Lluch, A., TJ Blonk, H. (2020), „Future-proof and sustainable healthy diets based on current eating patterns in the Netherlands”, The American Journal of Clinical Nutrition, Volume 112, Issue 5, November 2020, Pages 1338–1347, https://doi.org/10.1093/ajcn/nqaa217
Csutora, M., Vetőné M., ZS. (2015), „Az élelmiszer-fogyasztás környezeti hatása”, Fenntartható táplálkozás és magas jövedelem, Letöltés dátuma: 2022.02.04. –Link: http://eletestudomany.hu/az_elelmiszer-fogyasztas_kornyezeti_hatasa
Dörnyei, K., Mitev, A. (2010), „Netnográfia, avagy online karosszék-etnográfia a marketingkutatásban”, Vezetéstudomány, 2010. 4. szám, p. 55-68.
Dörnyei, K. (2008), „Bioélelmiszer fogyasztási szokások”, Marketing & Menedzsment, 2008/4., p. 34-42.
Eurostat (2019), Packaging waste statistics [Internet]. 2019 [updated 2019 Dec; cited 2019 Febr 29]. URL: https://ec.europa. eu/eurostat/statistics-explained/pdfscache/10547.pdf).
FAO (2018), „The State of Food Security and Nutrition in the World 2018”, Building climate resilience for food security and nutrition, Rome, FAO. pp. ISBN 978-92-5-130571-3, http://www.fao.org/3/I9553EN/i9553en.pdf
Foulkes-Arellano, P. (2017), „Work together for a sustainable future”, PackagingNews, URL: https://www.packagingnews.co.uk/features/comment/paul-foulkes-arellano-work-together-sustainable-future-28-06-2017?fbclid=IwAR3n7-jHRhR2S6-MgaCRrt5A5a3ViBK8mbRVdDN-UlK6gXqUjxk8aB0ZmfA
Gál, T., Soós, M., Szakály, Z. (2017), „Egészségtudatos táplálkozással kapcsolatos fogyasztói insight-ok feltárása netnográfiával”, esettanulmány, Vezetéstudomány, Budapest Management Review, 48 (4). pp. 46-54 – DOI 10.14267/VEZTUD.2017.04.07
Han JW¬., Ruiz-Grazia L. (2018), „Food packing: a comprehensive re- view and future trends.” Food Sci. Food Saf, 2018;17:860–877.
Health & Nutrition Letter: Sustainable Eating (2019), The Key to a Healthy Future Link: https://www.nutritionletter.tufts.edu/healthy-eating/sustainable-eating-the-key-to-a-healthy-future/, (Utolsó letöltés dátuma: 2022. 01. 29.)
Kontor, E., Budai-Balsa, N. (2019), „Intelligens csomagolási megoldások az egészség- és környezettudatosság jegyében”, ÚJ DIÉTA: A MAGYAR DIETETIKUSOK LAPJA (2001-) 28 : 5 pp. 6-9. , 4 p.
Kozinets, R. V. (2012), „Marketing Netnography: Prol/ ot(ulgat)ing a New Research Method”, Methodological Innovations Online, 7(1), p. 37-45.
Laassal, M., Kallas, Z. (2019), „Consumers Preferences for Dairy-Alternative Beverage Using Home-Scan Data in Catalonia”, Beverages, 2019. 5, 55., DOI: 10.3390/beverages5030055
Mann, D., Thornton, L., Crawford, D., Ball, K. (2018), „Australian consumers’ views towards an environmentally sustainable eating pattern”, Public Health Nutrition, 21(14), 2714–2722, DOI:10.1017/S1368980018001192
MDOSZ (2021), A fenntarthatóság jegyében újul meg a hazai táplálkozási ajánlás, az OKOSTÁNYÉR®
Osman, M., Thornton, K. (2019), „Traffic light labelling of meals to promote sustainable consumption and healthy eating”, Appetite, Volume 138, 1 July 2019, Pages 60-71, https://doi.org/10.1016/j.appet.2019.03.015
Panyor, Á. (2020), „Az ökológiai gazdálkodás és a fenntarthatóság”, Kis K., Komarek L., Monostori T. (szerk.), Mezgazdasági és vidékfejlesztési kutatások a jövő szolgálatában, MTA SZAB Mezőgazdasági Szakbizottság, Szeged. 83–88. o.
Roberts, E. (2018), „Shopping for food waste solutions”, Food and drink network UK, Vol.18/10, pp. 43-44.
Springmann, M., Godfray, H. C. J., Rayner, M., Scarborough, P. (2016), „Analysis and valuation of the health and climate change cobenefits of dietary change”, PNAS, April 12, 2016 113 (15) 4146-4151; first published March 21, 2016, https://doi.org/10.1073/pnas.1523119113
Stanszus, L. S., Frank, P., Geiger, S. M. (2019), „Healthy eating and sustainable nutrition through mindfulness? Mixed method results of a controlled intervention study”, Appetite, Volume 141, 1 October 2019, 104325, https://doi.org/10.1016/j.appet.2019.104325
Szakály, Z. (2021), „A nudge marketing lehetőségei a fenntartható és egészséges táplálkozás megvalósításában”, A Debreceni Akadémiai Bizottság Életéből, Évf. 29 szám 3
Szűcs, Zs. (2019), „Hazai állásfoglalás: a növényi alapú étrendek táplálkozástudományi megítélése”, Új Diéta, XXVIII. 2019/5.
Szűcs, Zs. (2020), „Fenntartható táplálkozás holnap és ma”, Táplálkozási Akadémia, II. sz. 2020.
Verma, M. K., Saroniya, R. K. (2020), „A Review on Sustainable Eating and Eco-Friendly Diets”, FLORA AND FAUNA, 2020 Vol. 26 No. 2 PP 257-260, https://doi.org/10.33451/florafauna.v26i2pp257-260
Vetőné Mózner, Zs. (2012), „Fenntartható életmódok felé: lehet-e az élelmiszer- fogyasztás fenntartható. Fenntartható fogyasztás? Trendek és lehetőségek Magyarországon”, OTKA 68647 kutatás eredményei, AULA, Budapest, pp. 111-139. ISBN 978-963-339-042-9
