A fogyasztás gazdaságfilozófiai aspektusai
Kulcsszavak:
szükségletek, a gazdaságtan születése, fogyasztás és szabadság, morális fogyasztás, a fogyasztás kritikai potenciáljaAbsztrakt
Tanulmányomban abból az előzetes tézisből indulok ki, hogy a filozófusokat nem érdekelte különösebben a fogyasztás; de aztán egy eszmetörténeti áttekintés keretei között mégis megpróbálok fölvázolni egyfajta „filozófiai fogyasztáselméletet”. Ennek az áttekintésnek alapvetően négy állomása van. (1) Arisztotelésznél a fogyasztásra vonatkozó gondolatok elsősorban a szükségletelmélet kontextusában fogalmazódnak meg. (2) A következő lényeges lépés a 18. században a közgazdaságtan megszületése volt. Ebben a fogyasztásra vetett pillantás ugyan fontos szerepet kap, de az érdeklődés mégis elsősorban a termelésre irányul. (Majd a 19. században Hegel és a fiatal Marx a termelés és a fogyasztás kapcsolatának spekulatív megteremtésén fog töprengeni.) (3) A 20. század hatvanas éveiben megszülető kritikai társadalomelmélet veti föl a fogyasztás manipuláló erejének kérdését. Ennek az irányzatnak az alapműve Herbert Marcuse Az egydimenziós ember című könyve. Arisztotelészre visszanyúlva Marcuse azt állítja, hogy a fogyasztás expanziója az emberi szabadság ellenében hat. (4) A tanulmány befejező részében azt próbálom megvizsgálni, hogy lehetséges-e a morális fogyasztás, vagyis elképzelhető-e, hogy a fogyasztásban mégis csak van egyfajta kritikai potenciál, amit Marcuse emancipációs hatásként próbált értelmezni? Niklas Luhmann elméletéből kiindulva, majd Robert Pfaller és Roland Barthes bizonyos elemzéseire támaszkodva azt próbálom megmutatni, hogy Marcuse feltételezéseivel ellentétben igenis van olyan fogyasztás, vagy a fogyasztásnak van olyan aspektusa, amely a szabadság előmozdításaként értelmezhető.
