Bírálati útmutató

A bírálat alapvető célja, hogy a szerzőt benyújtott kéziratának fejlesztésében támogassa.
Fontos a konstruktív bírálat, amely pontos elvárásokat képvisel és avaslatokkal segíti a szerzőt.

Bírálati útmutató szempontok:

  1. A bírálatra kapott kézirat a megjelenésig bizalmasnak minősül. (Nem használható fel a bírálatig kutatásban, és másnak nem adható át)
  2. A kéziratok kettős vakbírálati folyamaton mennek keresztül. A bíráló személyének kilétét titokban kell kezelni, ezzel biztosítva a bírálati folyamat integritását.
  3. Fontos a bírálati határidők betartása, ha és amennyiben ez nem tartható, a felkért bíráló köteles azt a szerkesztőségnek jelezni.
  4. Amennyiben olyan cikk kerül bírálatra, amelyben plágiumot fedez fel, azt haladéktalanul jelezni szükséges.

Szempontok a bírálat struktúrájára és tartalmára vonatkozóan:

A bírálat elején ki kell térni a kézirat erősségeire és gyengeségeire, hogy a szerző lássa, mit érdemes jobban hangsúlyoznia, és hol kell még beavatkoznia. Ezt követően részletesen kell értékelni a kéziratot, lehetőség szerint oldalszámmal, bekezdéssel is jelölve a specifikus javítások helyét.

Értékelési szempontok, melyek iránymutatásul szolgálhatnak a szöveges értékelés elkészítéséhez is: 

  1. Téma eredetisége
    Olyan kutatási kérdéssel foglalkozik a tanulmány, amely szélesebb közönségnek is érdekes és fontos? Foglalkoztak már korábban az adott kérdéssel? Vannak a tanulmánynak újszerű eredményei? A kérdések megválaszolásához érdemes a Google Scholar, a Web of Science vagy a Scopus adatbázisait segítségül hívni.
  1. A témakörben született magyar kutatások
    Magyarországon az utóbbi 5 évben milyen publikációk jelentek meg a témában?
  1. A szakirodalmi áttekintés minősége
    Témája megalapozásához megfelelő mennyiségű és minőségű szakirodalmat használt a szerző? Az irodalmi áttekintés feltárta a betölteni kívánt kutatási réseket, megalapozta a kutatási kérdéseket?
  1. Stratégiai kapcsolódás
    A témakör mennyire kapcsolódik a lap stratégiai irányaihoz?
  1. Módszertan
    Pontosan leírja a szerző, hogyan gyűjtötte az adatokat? Az adatgyűjtés és -elemzés módszertana megfelel a felvetett kutatási kérdésnek? Ha a módszertan új vagy egyedi, kellő részletességgel írja azt le a szerző? Megfelelő méretű a minta? Az adatok elemzése követhető és pontos, nincs benne szakmai hiba?
  1. A cikk relevanciája és eredményei
    Kideríthető a cikk hozzájárulása a tudomány fejlődéséhez? A kapott eredményeket visszacsatolja a szerző a feltárt irodalomhoz? Von le következtetéseket a tudomány, a gazdaság, a társadalom számára? Meghatározza a cikk korlátait és a jövőbeli potenciális kutatási irányokat?
  1. Pontos fogalmazás, áttekinthetőség, struktúra
    A cím, az absztrakt és a megjelölt kulcsszavak pontosan leírják a cikk tartalmát? Az ábrák és táblázatok szükségesek, elegendőek, egyértelműek és áttekinthetők? A szakmai szóhasználat és a nyelvezet (magyar vagy angol) megfelelő? A cikk szerkezeti felépítése követhető és arányai megfelelőek?
  1. Formai követelmények
    Megfelel a cikk az Útmutatóban leírt formai és terjedelmi követelményeknek? A hivatkozások, a táblázatok, ábrák, jegyzetek megjelenítése megfelelő?  

 Különszám esetén plusz bírálati szempontok:

  1. Kiválasztási folyamat és szakmai kontroll
    Milyen kiválasztási folyamat előzi meg a különszámot? Készül-e ’call for papers’ a különszámhoz? A különszámba megjelenő cikkek átesnek-e a kettős vakbírálati folyamaton? Vállalja-e, hogy a bírálatokat megossza a Marketing&Menedzsment szerkesztőbizottságának tagjaival?
  1. Finanszírozás
    Van-e a különszámnak kutatási projektből finanszírozási forrása?
  1. Szokásos szám, sorszámon felüli szám, tematikus rész
    Vállalják a szerkesztők a szokásostól eltérő megjelenési formát (pl. tematikus blokk egy számon belül kevesebb cikk esetén vagy sorszámon kívüli megjelenés önálló finanszírozással)?

Az értékelés során a bírálónak lehetősége van arra, hogy észrevételeket is megfogalmazzon, amelyeket csak a szerkesztőnek szán, a szerzőnek nem.

A Marketing & Menedzsment Szerkesztősége