Bírálati útmutató
A bírálat alapvető célja, hogy a szerzőt benyújtott kéziratának fejlesztésében támogassa.
Fontos a konstruktív bírálat, amely pontos elvárásokat képvisel és avaslatokkal segíti a szerzőt.
A bíráló személyek kiválasztásának szempontjai:
- A bíráló nem lehet a szerzőkkel azonos intézményből.
- A két bíráló közül legalább az egyiknek külső, a kiadó intézményén kívüli, szakértő személynek kell lennie.
- Olyan bírálók kerülnek kiválasztásra, akik az adott téma, terület publikációkkal rendelkező szakértői.
Bírálati útmutató szempontok:
- A bírálatra kapott kézirat a megjelenésig bizalmasnak minősül. (Nem használható fel a bírálatig kutatásban, és másnak nem adható át)
- A kéziratok kettős vakbírálati folyamaton mennek keresztül. A bíráló személyének kilétét titokban kell kezelni, ezzel biztosítva a bírálati folyamat integritását.
- Fontos a bírálati határidők betartása, ha és amennyiben ez nem tartható, a felkért bíráló köteles azt a szerkesztőségnek jelezni.
- Amennyiben olyan cikk kerül bírálatra, amelyben plágiumot fedez fel, azt haladéktalanul jelezni szükséges.
Szempontok a bírálat struktúrájára és tartalmára vonatkozóan:
A bírálat elején ki kell térni a kézirat erősségeire és gyengeségeire, hogy a szerző lássa, mit érdemes jobban hangsúlyoznia, és hol kell még beavatkoznia. Ezt követően részletesen kell értékelni a kéziratot, lehetőség szerint oldalszámmal, bekezdéssel is jelölve a specifikus javítások helyét.
Értékelési szempontok, melyek iránymutatásul szolgálhatnak a szöveges értékelés elkészítéséhez is:
- Téma eredetisége
Olyan kutatási kérdéssel foglalkozik a tanulmány, amely szélesebb közönségnek is érdekes és fontos? Foglalkoztak már korábban az adott kérdéssel? Vannak a tanulmánynak újszerű eredményei? A kérdések megválaszolásához érdemes a Google Scholar, a Web of Science vagy a Scopus adatbázisait segítségül hívni.
- A témakörben született magyar kutatások
Magyarországon az utóbbi 5 évben milyen publikációk jelentek meg a témában?
- A szakirodalmi áttekintés minősége
Témája megalapozásához megfelelő mennyiségű és minőségű szakirodalmat használt a szerző? Az irodalmi áttekintés feltárta a betölteni kívánt kutatási réseket, megalapozta a kutatási kérdéseket?
- Stratégiai kapcsolódás
A témakör mennyire kapcsolódik a lap stratégiai irányaihoz?
- Módszertan
Pontosan leírja a szerző, hogyan gyűjtötte az adatokat? Az adatgyűjtés és -elemzés módszertana megfelel a felvetett kutatási kérdésnek? Ha a módszertan új vagy egyedi, kellő részletességgel írja azt le a szerző? Megfelelő méretű a minta? Az adatok elemzése követhető és pontos, nincs benne szakmai hiba?
- A cikk relevanciája és eredményei
Kideríthető a cikk hozzájárulása a tudomány fejlődéséhez? A kapott eredményeket visszacsatolja a szerző a feltárt irodalomhoz? Von le következtetéseket a tudomány, a gazdaság, a társadalom számára? Meghatározza a cikk korlátait és a jövőbeli potenciális kutatási irányokat?
- Pontos fogalmazás, áttekinthetőség, struktúra
A cím, az absztrakt és a megjelölt kulcsszavak pontosan leírják a cikk tartalmát? Az ábrák és táblázatok szükségesek, elegendőek, egyértelműek és áttekinthetők? A szakmai szóhasználat és a nyelvezet (magyar vagy angol) megfelelő? A cikk szerkezeti felépítése követhető és arányai megfelelőek?
- Formai követelmények
Megfelel a cikk az Útmutatóban leírt formai és terjedelmi követelményeknek? A hivatkozások, a táblázatok, ábrák, jegyzetek megjelenítése megfelelő?
Különszám esetén plusz bírálati szempontok:
- Kiválasztási folyamat és szakmai kontroll
Milyen kiválasztási folyamat előzi meg a különszámot? Készül-e ’call for papers’ a különszámhoz? A különszámba megjelenő cikkek átesnek-e a kettős vakbírálati folyamaton? Vállalja-e, hogy a bírálatokat megossza a Marketing & Menedzsment szerkesztőbizottságának tagjaival?
- Finanszírozás
Van-e a különszámnak kutatási projektből finanszírozási forrása?
- Szokásos szám, sorszámon felüli szám, tematikus rész
Vállalják a szerkesztők a szokásostól eltérő megjelenési formát (pl. tematikus blokk egy számon belül kevesebb cikk esetén vagy sorszámon kívüli megjelenés önálló finanszírozással)?
Az értékelés során a bírálónak lehetősége van arra, hogy észrevételeket is megfogalmazzon, amelyeket csak a szerkesztőnek szán, a szerzőnek nem.
Köszönjük a bírálók értékelő munkáját, amivel hozzájárulnak a színvonalas tanulmányok létrejöttéhez. A bírálók munkájáról a szerkesztőség igazolást állít ki és oszt meg az online szereksztőségi felületen keresztül.
A Marketing & Menedzsment Szerkesztősége