Beküldések

Bejelentkezés vagy Regisztráció a beküldéshez.

Ellenőrzőlista a benyújtás előkészítéséhez

A benyújtási folyamat része, hogy a szerzők ellenőrizzék le a benyújtandó anyaguk mindenben megfelel az alábbi listában szereplő elvárásoknak, és azokat a beadványokat, amelyek nem tartják be a az útmutatóban leírtakat, azokat vissza lehet küldeni a szerzőnek.

A kézirat terjedelme szóközökkel együtt, az irodalomjegyzékkel, ábrákkal, táblázatokkal és mellékletekkel együtt 50 000 karakter (±50% eltérés elfogadható).
A címoldalt külön dokumentumban töltötték fel, és azon szerepel a tanulmány címe, a szerző(k) neve, státusza, intézménye és e-mail-címe.
A bírálati eljárás kettős vak rendszerben zajlik, ezért a fődokumentum anonimizált. Anonomizálni a következőképpen lehet:
A kézirat elején 250–300 szavas absztrakt szerepel, amely külön megnevezett egységekben bemutatja a tanulmány célját, az alkalmazott módszertant, a legfontosabb eredményeket, valamint a gyakorlati és/vagy gazdaságpolitikai javaslatokat.
Az absztrakt után 3–5 kulcsszó szerepel; köszönetnyilvánítás esetén annak helye a kulcsszavakat követően van.
A kézirat végén megtalálható az angol nyelvű cím, továbbá egy 250–300 szavas, a magyar absztrakttal azonos szerkezetű angol nyelvű absztrakt és az angol kulcsszavak.
A Hivatkozások jegyzéke csak a szövegben idézett műveket tartalmazza. A forráskezelés és a bibliográfiai adatok megadásának APA (7. kiadás) szabályait alkalmazza.
A szerzők a „Szerkesztőnek szánt javaslatok” mezőben legalább három lehetséges külső (nem a saját intézmény kollégája) bírálót ajánlanak név, intézmény és e-mail-cím megadásával.
A szerzők az összes közreműködő szerző adatait (név, intézmény, beosztás, e-mail cím, ORCID azonosító) feltöltötték a honlapra a közreműködők menüpontba.
Tematikus vagy különszámba szánt kézirat esetén ezt a benyújtáskor egyértelműen jelzik.

Szerzői útmutatók

Információ Szerzőknek

SzerkesztésSzerkesztés Információ

Általános tudnivalók

A folyóirat magyar vagy angol nyelvű, eredeti tudományos kéziratokat fogad.

Benyújtani csak olyan tanulmányt lehet, amely korábban nem jelent meg, és más folyóiratnál sem áll párhuzamos bírálat alatt.

A szerkesztőség a kéziratok eredetiségét szükség esetén plágiumellenőrzéssel is vizsgálhatja.

A kéziratok beküldése a folyóirat online OJS felületén, a Beküldés menüponton keresztül történik.

Szerzőség

A folyóiratban megjelenő tanulmányok tipikusan egy–hat szerzős munkák. Nagyobb kutatócsoportok kéziratait is fogadjuk, ugyanakkor a szerzők számánál legfeljebb hat szerző feltüntetését javasoljuk.

Etikai szabályzat: https://journals.lib.pte.hu/index.php/mm/etikai

MI használat tájékoztató: https://journals.lib.pte.hu/index.php/mm/mi-nyilatkozat

Adatkezelési tájékoztató: https://journals.lib.pte.hu/index.php/mm/about/privacy

Open access, archiválási és repozitóriumi nyilatkozat: https://journals.lib.pte.hu/index.php/mm/openaccess

Kéziratbeküldési tájékoztató, útmutató

A kézirat technikai formátuma

MS-Word-formátum
Times New Roman betűtípus
12-es betűméret
1,5-es sortávolság
2,5-es margók

A tördelés megkönnyítése érdekében kérjük, hogy a szerzők a dőlt betűn kívül ne használjanak további kiemelést; különösen kerülendő a félkövér, a kiskapitális és a túlzott manuális formázás. Továbbá ne használjanak rejtett linkeket.

Kéziratok hossza
A kézirat terjedelme szóközökkel együtt, az irodalomjegyzékkel, ábrákkal, táblázatokkal és mellékletekkel együtt 35.000-50.000 karakter.
Kézirat címe, absztrakt, kulcsszavak, köszönetnyilvánítás

Kérjük, hogy a cím (magyar és angol nyelven) legyen rövid és egyértelmű, ideális esetben a kézirat címe 12 szónál nem hosszabb.
A magyar és angol nyelvű absztrakt 250–300 szavas, amely külön megnevezett egységekben bemutatja a tanulmány célját, az alkalmazott módszertant, a legfontosabb eredményeket, valamint a gyakorlati és/vagy gazdaságpolitikai javaslatokat.
Az absztrakt nem tartalmaz hivatkozást.
Az absztrakt után 3–5 kulcsszó szerepel (magyar és angol nyelven).
A köszönetnyilvánítás szöveges lehet (logót nem használunk), a helye a kulcsszavakat követően van.

Kézirat nyelvi, tartalmi szempontjai

A tördelőszerkesztő munkáját az segíti a legjobban, ha a kézirat nem túlformázott, nyelvileg gondos és bibliográfiailag következetes.
Magyar nyelvű kézirat esetén kérjük: A magyar helyesírás szabályai legújabb kiadásának követését és különös figyelmet az idegen nyelvű idézetek, címek és nevek helyes alakjára.
Angol kézirat esetében a szerkesztőbizottság nyelvi lektorálást kérhet.
Javasoljuk továbbá, hogy a témához kapcsolódóan a szerzők vegyék számba a Marketing & Menedzsment folyóirat korábbi közleményeit is, és lehetőség szerint a nemzetközi szakirodalom mellett a releváns magyar szakirodalomra is támaszkodjanak.
Az évszámokat minden esetben teljes alakban kérjük kiírni.

A kézirat felépítése

A tanulmányok szerkezetét a téma sajátosságaihoz igazítva, de világos tudományos tagolásban kérjük kialakítani.

A fejezetek és alfejezetek struktúráját egyértelműen jelöljék (számozással).
Irányadó szerkezeti elemek lehetnek különösen a következők: Bevezetés; Szakirodalmi áttekintés; Minta és módszertan; Eredmények; Elméleti és gyakorlati következtetések; Összefoglalás (kitérve a kutatás korlátaira, jövőbeli irányaira); Hivatkozások; Melléklet.
Kérjük továbbá, hogy a tanulmány címén és absztraktján túl a fejezet- és alfejezetcímek, valamint az ábrák és táblázatok címei angol nyelven is jelenjenek meg.

Ábrák, táblázatok és mellékletek

Az ábrákat és egyéb illusztrációkat megfelelően szerkesztve a kéziratban, JPEG formátumban kérjük, legalább 300 dpi felbontásban elhelyezni.
Terjedelmi és tördelési szempontból azt tartjuk célszerűnek, ha egy tanulmányban legfeljebb három–négy ábra szerepel.
Diagram esetén kérjük az eredeti Excel-fájlt is csatolni, amely a nyers adattáblát és a grafikont egyaránt tartalmazza.
Minden ábra és táblázat alatt szerepeljen a forrás; saját készítés esetén a „Forrás: saját szerkesztés” vagy „Forrás: saját számítás” megjelölés használata indokolt.
Az ábrák és táblázatok alatt a forrásmegjelölés mellett legfeljebb rövid megjegyzés szerepeljen.
Az ábrák szerzői jogi rendezése a kézirat szerzőjének felelőssége.
A táblázatok lehetőleg egy, legfeljebb két nyomtatott oldal terjedelműek legyenek, és kérjük kerülni a fektetett táblázatokat.
Szükség esetén a háttéradatok tömörített állományban is csatolhatók.
A táblázatok betűmérete nem lehet 11-nél kisebb.

Jegyzetek

Ha a kézirat jegyzeteket tartalmaz, azokat sorszámozva, a szöveg végén, a hivatkozásjegyzék előtt kérjük elhelyezni.
A jegyzetek a főszöveg kiegészítésére szolgáljanak; ne itt szerepeljenek az ábramagyarázatok és a bibliográfiai hivatkozások.
Általános szerkesztési elvként a jegyzetek visszafogott használatát javasoljuk.

Hivatkozások a szövegben

A folyóirat az APA (7. kiadás) szerinti szerző–év hivatkozási rendszer alkalmazását kéri. Ennek megfelelően a hivatkozások a főszövegben jelenjenek meg, ne lábjegyzetben.

Az alapforma: szerző, évszám; szó szerinti idézet esetén az oldalszám megadása is kötelező. Három vagy több szerző esetén már az első szövegközi hivatkozástól az et al. alakot kérjük használni. Parafrázis esetén elegendő a szerző és az év, pontos idézetnél azonban az oldalszámot is fel kell tüntetni. Például: narratív hivatkozásban „Smith és Lewis (2022)”, zárójeles hivatkozásban „(Smith & Lewis, 2022)”, három vagy több szerző esetén „(Verhoef et al., 2021)”, szó szerinti idézetnél pedig „(Krugman, 2020, p. 25)”.

Irodalomjegyzék

A kézirat végén csak azok a művek szerepeljenek, amelyekre a szövegben tényleges hivatkozás történik, és minden szövegközi hivatkozásnak legyen megfelelő tétele az irodalomjegyzékben.
A tételeket az első szerző vezetékneve szerint betűrendben kérjük rendezni.
A folyóirat a közleményeket DOI-azonosítóval látja el, ezért a felhasznált források DOI-adatait is minden elérhető esetben kérjük feltüntetni. Az APA (7. kiadás) szerint a DOI-t URL-formában kell megadni.
A legtöbb online forrásnál nincs szükség hozzáférési dátumra; ez csak olyan, archiválatlan és időben változó tartalmaknál indokolt, amelyeknél a hozzáférés ideje érdemi bibliográfiai információ. Az internetes forrásokat nem külön blokkban, hanem a többi tétellel azonos alfabetikus rendben kérjük szerepeltetni.
Az irodalomjegyzék precíz kezeléséhez javasoljuk valamely hivatkozáskezelő rendszer (pl. Mendeley, Zotero, EndNote) használatát, APA (7. kiadás) beállítással.

Az alábbi példák kizárólag a forma szemléltetését szolgálják:

Könyv

Saunders, M. N. K., Lewis, P., & Thornhill, A. (2020). Research methods for business students (8th ed.). Pearson.

Szerző, A. A., & Szerző, B. B. (Év). Könyv címe: Alcím (kiadás száma, ha nem első). Kiadó.

Folyóiratcikk (DOI-val)

Günther, T., & Verbeeten, F. H. M. (2024). Recent developments of the Journal of Management Control. Journal of Management Control, 35(2), 199–206. https://doi.org/10.1007/s00187-024-00377-2.

Szerző, A. A., & Szerző, B. B. (Év). A cikk címe. Folyóirat címe, kötet(szám), xx–xx. https://doi.org/xxxxx

Szerkesztett kötetben megjelent fejezet

Gross, N., & Geiger, S. (2024). Tinkering in markets for collective goods: Experiments, exceptionalities and the case of HIV medications. In S. Geiger, K. Mason, N. Pollock, P. Roscoe, A. Ryan, S. Schwarzkopf, & P. Trompette (Eds.), Market studies: Mapping, theorizing and impacting market action (pp. 23–37). Cambridge University Press.

Szerző, A. A., & Szerző, B. B. (Év). A fejezet címe. In C. C. Szerkesztő, D. D. Szerkesztő, & E. E. Szerkesztő (Eds.), A kötet címe: Alcím (pp. xx–xx). Kiadó.

Weboldal

NASA Glenn Research Center. (2024, June 27). Newton’s laws of motion. NASA. https://www1.grc.nasa.gov/beginners-guide-to-aeronautics/newtons-laws-of-motion/.

Szervezet neve. (Év, hónap nap). Az oldal címe. A honlap neve. URL

A Marketing & Menedzsment Szerkesztősége

Szerzői jogi közlemény

A tanulmányok a következő szerzői jogi védettség alatt állnak. A tanulmányok felhasználása során mind a szerzőkre, mind a folyóiratra és a publikációs adatokra hivatkozni szükséges.

CC BY-NC-ND 4.0
https://creativecommons.org/licenses/by-nc-nd/4.0/

BY: Credit must be given to you, the creator.

NC: Only noncommercial use of your work is permitted.

Adatvédelmi nyilatkozat

A természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 2016. április 27-ei 2016/679 Európai Parlamenti és Tanácsi (EU) rendelet (alábbiakban: GDPR) 13. és 14. cikkei alapján az Adatkezelő az érintettek részére a személyes adatok kezelésével kapcsolatban az alábbi tájékoztatást adja.

Adatkezelő:
Neve: Dr. Szűcs Krisztián egyetemi docens
Címe: Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar 7622 Pécs, Rákóczi út 80.
E-mail: szucsk@ktk.pte.hu
Telefon: +36 72 500-599 / 23115

Adatkezelő képviselője:
Neve: Dr. Törőcsik Mária egyetemi tanár
Címe: Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar 7622 Pécs, Rákóczi út 80.
E-mail:torocsik.maria@ktk.pte.hu
Telefon: +36 72 500-599 / 23374

Az adatkezelés alapjául szolgáló jogszabályok:
Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 Rendelete a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (általános adatvédelmi rendelet) (a továbbiakban: GDPR), az alábbi linken keresztül elérhető a jogszabály hatályos szövege: https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/HTML/?uri=CELEX:32016R0679&qid=1574274656574&from=HU
illetve az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Infotv.), az alábbi linken keresztül elérhető a jogszabály hatályos szövege: http://njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=139257.338504
A GDPR értelmében „személyes adat”: azonosított vagy azonosítható természetes személyre („érintett”) vonatkozó bármely információ; azonosítható az a természetes személy, aki közvetlen vagy közvetett módon, különösen valamely azonosító, például név, szám, helymeghatározó adat, online azonosító vagy a természetes személy testi, fiziológiai, genetikai, szellemi, gazdasági, kulturális vagy szociális azonosságára vonatkozó egy vagy több tényező alapján azonosítható.
A „címzett” fogalma: az a természetes vagy jogi személy, közhatalmi szerv, ügynökség vagy bármely egyéb szerv, akivel vagy amellyel a személyes adatot közlik, függetlenül attól, hogy harmadik fél-e. Azon közhatalmi szervek, amelyek egy egyedi vizsgálat keretében az uniós vagy a tagállami joggal összhangban férhetnek hozzá személyes adatokhoz, nem minősülnek címzettnek; az említett adatok e közhatalmi szervek általi kezelése meg kell, hogy feleljen az adatkezelés céljainak megfelelően az alkalmazandó adatvédelmi szabályoknak.

A SZEMÉLYES ADATOK
Kezelésének célja: kapcsolattartás
Az adatkezelés jogalapja: hozzájárulás
Tárolásának időtartama: 5 év
Felsorolása illetőleg kategóriái: név, telefon, e-mail, levelezési cím; munkahely; beosztás
Forrása: közvetlenül az érintett
A személyes adatok megadása fő szabály szerint az érintett szabad döntésén múlik. Amennyiben a személyes adatok megadása jogszabályon vagy szerződéses kötelezettségen alapul vagy szerződés kötésének előfeltétele, az érintett köteles a jelölt személyes adatokat megadni, amelynek elmulasztása az alábbi jogkövetkezményekkel járhat:

adatkérés jogi kötelezettség teljesítése céljából: a jogi kötelezettség teljesítésének lehetetlenné válása
adatkérés szerződéskötés céljából: szerződéskötés elmaradása
adatkérés szolgáltatás igénybevétele céljából: szolgáltatás nyújtásának megtagadása
adatkérés biztonsági célból: belépés korlátozása, kizárása

Automatizált döntéshozatal vagy profilalkotás:
Alkalmaz-e ilyet az Adatkezelő: Nem
Az alkalmazott logikára vonatkozó információk: Nem releváns
Mi a jelentősége és következménye az érintettre nézve: Nem releváns

Ha van címzett:
Címzettek megnevezése: Nincs
Közlés célja: Külső adatátadás nincs

KIK ISMERHETIK MEG AZ ÖN SZEMÉLYES ADATAIT?
Az érintett személyes adatait fő szabály szerint az Adatkezelő munkavállalói ismerhetik meg feladataik ellátása érdekében. Az érintett hozzájárul ahhoz, hogy a cikk szempontjából releváns adatai a folyóirat honlapján elérhetők lesznek. Az Adatkezelő csak kivételes esetben adja át az érintett személyes adatait más szervek számára. Így például, amennyiben az érintett és az Adatkezelő között folyamatban levő jogvitában bírósági eljárás indul, és az eljáró bíróság számára szükséges az érintett személyes adatait tartalmazó iratok átadása, a rendőrség megkeresi az Adatkezelőt, és a nyomozáshoz az érintett személyes adatait tartalmazó iratok továbbítását kéri. Emellett például az Adatkezelő jogi képviseletét ellátó ügyvéd szintén megismeri a személyes adatokat, ha az érintett és az Adatkezelő között jogvitára kerül sor.

ADATBIZTONSÁGI INTÉZKEDÉSEK
Az Adatkezelő az érintett által megadott személyes adatokat az Adatkezelő székhelyén tárolja. Az Adatkezelő megfelelő információbiztonsági intézkedésekkel gondoskodik arról, hogy az érintett személyes adatait védje többek között a jogosulatlan hozzáférés ellen vagy azok jogosulatlan megváltoztatása ellen. Így például a szervereken tárolt személyes adatokhoz való hozzáférés naplózásra kerül, ami alapján mindig ellenőrizhető, ki, mikor, milyen személyes adatokhoz fért hozzá. Az Adatkezelő megfelelő szervezési intézkedésekkel gondoskodik arról, hogy a személyes adatok ne válhassanak hozzáférhetővé meghatározatlan számú személy számára.

HARMADIK ORSZÁGBA VAGY NEMZETKÖZI SZERVEZET RÉSZÉRE TÖRTÉNIK TOVÁBBÍTÁS
Harmadik ország vagy nemzetközi szervezet megnevezése: nem releváns.

AZ ÖN JOGAI
A GDPR 15. cikke alapján az érintett kérelmezheti a rá vonatkozó személyes adatokhoz való hozzáférést az alábbiak szerint:
(1) Az érintett jogosult arra, hogy az Adatkezelőtől visszajelzést kapjon arra vonatkozóan, hogy személyes adatainak kezelése folyamatban van-e, és ha ilyen adatkezelés folyamatban van, jogosult arra, hogy a személyes adatokhoz és a következő információkhoz hozzáférést kapjon:
a) az adatkezelés céljai;
b) az érintett személyes adatok kategóriái;
c) azon címzettek vagy címzettek kategóriái, akikkel, illetve amelyekkel a személyes adatokat közölték vagy közölni fogják, ideértve különösen a harmadik országbeli címzetteket, illetve a nemzetközi szervezeteket;
d) adott esetben a személyes adatok tárolásának tervezett időtartama, vagy ha ez nem lehetséges, ezen időtartam meghatározásának szempontjai;
e) az érintett azon joga, hogy kérelmezheti az Adatkezelőtől a rá vonatkozó személyes adatok helyesbítését, törlését vagy kezelésének korlátozását, és tiltakozhat az ilyen személyes adatok kezelése ellen;
f) a valamely felügyeleti hatósághoz címzett panasz benyújtásának joga;
g) ha az adatokat nem az érintettől gyűjtötték, a forrásukra vonatkozó minden elérhető információ;
h) az automatizált döntéshozatal ténye, ideértve a profilalkotást is, valamint legalább ezekben az esetekben az alkalmazott logikára és arra vonatkozó érthető információk, hogy az ilyen adatkezelés milyen jelentőséggel bír, és az érintettre nézve milyen várható következményekkel jár.
(2) Az Adatkezelő az adatkezelés tárgyát képező személyes adatok másolatát az érintett rendelkezésére bocsátja. Az érintett által kért további másolatokért az Adatkezelő az adminisztratív költségeken alapuló, észszerű mértékű díjat számíthat fel. Ha az érintett elektronikus úton nyújtotta be a kérelmet, az információkat széles körben használt elektronikus formátumban kell rendelkezésre bocsátani, kivéve, ha az érintett másként kéri. A másolat igénylésére vonatkozó jog nem érintheti hátrányosan mások jogait és szabadságait.

A GDPR 16. cikke alapján az érintett jogosult az Adatkezelőtől a rá vonatkozó személyes adat helyesbítését kérni.
Az érintett erre vonatkozó kérése esetén az Adatkezelő köteles indokolatlan késedelem nélkül helyesbíteni a rá vonatkozó pontatlan személyes adatokat. Figyelembe véve az adatkezelés célját, az érintett jogosult arra, hogy kérje a hiányos személyes adatok – egyebek mellett kiegészítő nyilatkozat útján történő – kiegészítését.

A GDPR 17. cikke alapján az érintett jogosult az Adatkezelőtől a rá vonatkozó személyes adat törését kérni az alábbiak szerint:
(1) Az érintett jogosult arra, hogy az Adatkezelőtől a rá vonatkozó személyes adatok törlését kérje, az Adatkezelő pedig köteles arra, hogy az érintettre vonatkozó személyes adatokat indokolatlan késedelem nélkül törölje, ha az alábbi indokok valamelyike fennáll:
a) a személyes adatokra már nincs szükség abból a célból, amelyből azokat gyűjtötték vagy más módon kezelték;
b) az érintett visszavonja az adatkezelés alapját képező hozzájárulását, és az adatkezelésnek nincs más jogalapja;
c) az érintett tiltakozik a közérdekből, közhatalmi jogosítvány gyakorlása érdekében vagy az adatkezelő (harmadik fél) jogos érdekében történő adatkezelése ellen, és nincs elsőbbséget élvező jogszerű ok az adatkezelésre, vagy az érintett a tiltakozik a közvetlen üzletszerzés érdekében történő adatkezelés ellen;
d) a személyes adatokat jogellenesen kezelték;
e) a személyes adatokat az Adatkezelőre alkalmazandó uniós vagy tagállami jogban (magyar jogban) előírt jogi kötelezettség teljesítéséhez törölni kell;
f) a személyes adatok gyűjtésére az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások kínálásával kapcsolatosan került sor.
(2) Ha az Adatkezelő nyilvánosságra hozta a személyes adatot, és az (1) bekezdés értelmében azt törölni köteles, az elérhető technológia és a megvalósítás költségeinek figyelembevételével megteszi az észszerűen elvárható lépéseket – ideértve technikai intézkedéseket – annak érdekében, hogy tájékoztassa az adatokat kezelő adatkezelőket, hogy az érintett kérelmezte tőlük a szóban forgó személyes adatokra mutató linkek vagy e személyes adatok másolatának, illetve másodpéldányának törlését.
(3) Az Érintett törlési jogának korlátozására csak a GDPR-ban írt alábbi kivételek fennállása esetén kerülhet sor, azaz a fenti indokok fennállása esetén a személyes adatok további megőrzése jogszerűnek tekinthető:
a) ha a véleménynyilvánítás és a tájékozódás szabadságához való jog gyakorlása, vagy
b) ha valamely jogi kötelezettségnek való megfelelés, vagy
c) ha közérdekből végzett feladat végrehajtása, vagy
d) ha az adatkezelőre ruházott közhatalmi jogosítvány gyakorlása miatt, vagy
e) ha népegészségügy területén érintő közérdekből,
f) ha közérdekű archiválás céljából, vagy
g) ha tudományos és történelmi kutatás céljából vagy statisztikai célból, vagy
h) ha jogi igények előterjesztéséhez, érvényesítéséhez illetve védelméhez szükséges.

A GDPR 18. cikke alapján az érintett jogosult az Adatkezelőtől a rá vonatkozó személyes adat kezelésének korlátozását kérni az alábbiak szerint:
(1) Az érintett jogosult arra, hogy kérésére az Adatkezelő korlátozza az adatkezelést, ha az alábbiak valamelyike teljesül:
a) az érintett vitatja a személyes adatok pontosságát, ez esetben a korlátozás arra az időtartamra vonatkozik, amely lehetővé teszi, hogy az Adatkezelő ellenőrizze a személyes adatok pontosságát;
b) az adatkezelés jogellenes, és az érintett ellenzi az adatok törlését, és ehelyett kéri azok felhasználásának korlátozását;
c) az Adatkezelőnek már nincs szüksége a személyes adatokra adatkezelés céljából, de az érintett igényli azokat jogi igények előterjesztéséhez, érvényesítéséhez vagy védelméhez; vagy
d) az érintett tiltakozott a közérdekből, közhatalmi jogosítvány gyakorlása érdekében vagy az adatkezelő (harmadik fél) jogos érdekében történő adatkezelés ellen; ez esetben a korlátozás arra az időtartamra vonatkozik, amíg megállapításra nem kerül, hogy az Adatkezelő jogos indokai elsőbbséget élveznek-e az érintett jogos indokaival szemben.
(2) Ha az adatkezelés a fentiek alapján korlátozás alá esik, az ilyen személyes adatokat a tárolás kivételével csak az érintett hozzájárulásával, vagy jogi igények előterjesztéséhez, érvényesítéséhez vagy védelméhez, vagy más természetes vagy jogi személy jogainak védelme érdekében, vagy az Unió, illetve valamely tagállam fontos közérdekéből lehet kezelni.
(3) Az Adatkezelő az érintettet, akinek a kérésére az (1) bekezdés alapján korlátozták az adatkezelést, az adatkezelés korlátozásának feloldásáról előzetesen tájékoztatja.

A GDPR 21. cikke alapján az érintett jogosult az Adatkezelőtől a rá vonatkozó személyes adat kezelése ellen tiltakozni az alábbiak szerint:
(1) Az érintett jogosult arra, hogy a saját helyzetével kapcsolatos okokból bármikor tiltakozzon személyes adatainak közérdekből, közhatalmi jogosítvány gyakorlása érdekében vagy az adatkezelő (harmadik fél) jogos érdekében történő kezelése ellen, ideértve az ezen alapuló profilalkotást is. Ebben az esetben az Adatkezelő a személyes adatokat nem kezelheti tovább, kivéve, ha az Adatkezelő bizonyítja, hogy az adatkezelést olyan kényszerítő erejű jogos okok indokolják, amelyek elsőbbséget élveznek az érintett érdekeivel, jogaival és szabadságaival szemben, vagy amelyek jogi igények előterjesztéséhez, érvényesítéséhez vagy védelméhez kapcsolódnak.
(2) Ha a személyes adatok kezelése közvetlen üzletszerzés érdekében történik, az érintett jogosult arra, hogy bármikor tiltakozzon a rá vonatkozó személyes adatok e célból történő kezelése ellen, ideértve a profilalkotást is, amennyiben az a közvetlen üzletszerzéshez kapcsolódik. Ha az érintett tiltakozik a személyes adatok közvetlen üzletszerzés érdekében történő kezelése ellen, akkor a személyes adatok a továbbiakban e célból nem kezelhetők.
(3) A tiltakozáshoz való jogra legkésőbb az érintettel való első kapcsolatfelvétel során kifejezetten fel kell hívni annak figyelmét, és az erre vonatkozó tájékoztatást egyértelműen és minden más információtól elkülönítve kell megjeleníteni.
(4) Az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások igénybevételéhez kapcsolódóan és a 2002/58/EK irányelvtől eltérve az érintett a tiltakozáshoz való jogot műszaki előírásokon alapuló automatizált eszközökkel is gyakorolhatja.
(5) Ha a személyes adatok kezelésére tudományos és történelmi kutatási célból vagy statisztikai célból kerül sor, az érintett jogosult arra, hogy a saját helyzetével kapcsolatos okokból tiltakozhasson a rá vonatkozó személyes adatok kezelése ellen, kivéve, ha az adatkezelésre közérdekű okból végzett feladat végrehajtása érdekében van szükség.

A GDPR 20. cikke alapján az érintett jogosult a rá vonatkozó személyes adatok hordozhatóságára az alábbiak szerint:
(1) Az érintett jogosult arra, hogy a rá vonatkozó, általa egy adatkezelő rendelkezésére bocsátott személyes adatokat tagolt, széles körben használt, géppel olvasható formátumban megkapja, továbbá jogosult arra, hogy ezeket az adatokat egy másik adatkezelőnek továbbítsa anélkül, hogy ezt akadályozná az az adatkezelő, amelynek a személyes adatokat a rendelkezésére bocsátotta, ha:
a) ha az adatkezelés jogalapja az Érintett hozzájárulása, vagy az Érintettel kötött szerződés teljesítése
b) és az adatkezelés automatizált módon történik.
(2) Az adatok hordozhatóságához való jog gyakorlása során az érintett jogosult arra, hogy – ha ez technikailag megvalósítható – kérje a személyes adatok adatkezelők közötti közvetlen továbbítását.
(3) Az adatok hordozhatóságához való jog gyakorlása nem sértheti a törléshez való jogot. Az adathordozás joga nem alkalmazandó abban az esetben, ha az adatkezelés közérdekű vagy az adatkezelőre ruházott közhatalmi jogosítványai gyakorlásának keretében végzett feladat végrehajtásához szükséges.
(4) Az adatok hordozhatóságához való jog nem érintheti hátrányosan mások jogait és szabadságait.

GDPR 7. cikk (3) bekezdése alapján az érintett jogosult a személyes adatainak kezeléséhez adott hozzájárulást bármely időpontban visszavonni az alábbiak szerint:
Az érintett jogosult arra, hogy hozzájárulását bármikor visszavonja. A hozzájárulás visszavonása nem érinti a hozzájáruláson alapuló, a visszavonás előtti adatkezelés jogszerűségét. A hozzájárulás visszavonását ugyanolyan egyszerű módon jogosult megtenni, mint annak megadását.

AZ ÉRINTETT JOGORVOSLATI JOGA BÍRÓSÁG ELŐTT, FELÜGYELETI HATÓSÁGHOZ CÍMZETT PANASZ
Az érintett által tapasztalt jogellenes adatkezelés esetén polgári pert kezdeményezhet az Adatkezelő ellen. A per elbírálása a törvényszék hatáskörébe tartozik. A per – az érintett választása szerint – a lakóhelye szerinti törvényszék előtt is megindítható (a törvényszékek felsorolását és elérhetőségét az alábbi linken keresztül tekintheti meg: http://birosag.hu/torvenyszekek.

Az egyéb közigazgatási vagy bírósági jogorvoslatok sérelme nélkül, minden érintett jogosult arra, hogy panaszt tegyen egy felügyeleti hatóságnál – különösen a szokásos tartózkodási helye, a munkahelye vagy a feltételezett jogsértés helye szerinti tagállamban –, ha az érintett megítélése szerint a rá vonatkozó személyes adatok kezelése megsérti a GDPR-t.

Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH):
cím: 1125 Budapest, Szilágyi Erzsébet fasor 22/c
postacím: 1530 Budapest, Pf.: 5
e-mail: ugyfelszolgalat@naih.hu
telefon: +36 (1) 391-1400
fax.: +36 (1) 391-1410
honlap: www.naih.hu