Beküldések

Bejelentkezés vagy Regisztráció a beküldéshez.

Ellenőrzőlista a benyújtás előkészítéséhez

A benyújtási folyamat része, hogy a szerzők ellenőrizzék le a benyújtandó anyaguk mindenben megfelel az alábbi listában szereplő elvárásoknak, és azokat a beadványokat, amelyek nem tartják be a az útmutatóban leírtakat, azokat vissza lehet küldeni a szerzőnek.
  • A beküldött anyag nem lett korábban publikálva, és megelőzően egy másik folyóiratnál sem lett lektorálva (további információk az Etikai szabályzatban).
  • A szöveg terjedelme nem kisebb 27 ezer karakternél, és nem nagyobb 36 ezer karakternél (szóközöket is beleszámítva), ami a teljes kéziratra értendő (ábrákkal, táblázatokkal, hivatkozásokkal együtt).
  • A lektorálási folyamat kettős vak bírálati folyamat, ezért a kézirat nem tartalmazhat utalást a szerzőkre. A szerzők nevét, titulusát és intézményi kapcsolódását a beküldési formanyomtatványban kérjük megadni.
  • A szerzői adatok egy külön dokumentumban kerülnek felöltésre a tanulmány feltöltése során (a Címoldal fájltípus kválasztásával), a cím és a szerzői intézményi adatok megadásával: név, e-mail cím, intézményi beosztás, intézmény. A címoldal feltöltése nélkül a tanulmány formai hibára hivatkozva eliutasítható.
  • Ahol elérhető, ott megadott DOI azonosítókat a hivatkozások között.
  • A szöveg betartja azokat a stiláris és bibliográfiai követelményeket, amelyek a Szerzői útmutatóban szerepelnek.
  • A kézirat illeszkedik a folyóirat meglévő diskurzusaiba, hivatkozik a témában a folyóiratban megjelent cikkekre.
  • A Szerkesztőnek szánt megjegyzés rovatban legalább két lektori javaslat megadását kérjük: név, intézmény és email elérhetőség megadásával.

Szerzői útmutatók

A kéziratok beküldésével kapcsolatos tudnivalók:

Szerzőink a kézirat beküldésével nyilatkoznak arról, hogy megismerték és tudomásul veszik a Marketing & Menedzsment folyóirat következő szabályzatait:

  • A szerzők etikus magatartására vonatkozó szabályokat: Etikai szabályzat.
  • A folyóirat adatkezelésre vonatkozó szabályzatát: Adatkezelési tájékoztató,
  • A kéziratot a folyóirat alábbi formai követelményei szerint készítik el és nyújtják be.
  • A beküldés online történik, a folyóirat weboldalán a Beküldés menüpont használatával.

 

A kéziratok iránti formai követelmények a Marketing & Menedzsment c. folyóiratban való megjelenéshez:

  1. A cikkek terjedelme minimum 27 ezer, maximum 36 ezer karakter legyen (szóközzel, beleértve az irodalomjegyzéket, ábrákat, táblázatokat, mellékleteket stb.), ami kb. 15-20 szabvány gépelt oldalnak felel meg.
  2. A tanulmány elejére egy 250-300 szó hosszúságú összefoglalót kérünk az alábbi stuktúrában. Az összefoglaló mutassa be a tanulmány céljait, az alkalmazott módszertant, a legfontosabb eredményeket, valamint a gyakorlati/gazdaságpolitikai javaslatokat (az öt szempontot címként, explicit megjelenítve). Emellett kérjük 3–5 kulcsszó megnevezését is. A kulcsszavak után helyezhető el a köszönetnyilvánítás.
  3. A tanulmány végén kérjük az angol nyelvű címet, továbbá egy ugyancsak 250-300 szó hosszúságú, a magyarral megegyező struktúrájú, angol nyelvű absztraktot és kulcsszavakat.
  4. A szöveget elektronikusan, 1,5 cm-es margók között Times New Roman CE betűtípussal, 12-es betűmérettel, 1,5-es sortávval írva, A/4 méretben, az MS Word bármelyik változatában elmentve kérjük beküldeni. (Más formátumban a beküldött tanulmány nem elfogadható).
  5. Kérjük a címoldal külön dokumentumban való feltöltését, a következő adatokkal: cím, szerzők neve, szerzők státusza, intézmény, e-mail cím.
  6. A Marketing & Menedzsment folyóiratban megjelenő tanulmányok tipikusan 1-4 szerzősek. Ugyan publikálhatnak ennél nagyobb létszámú kutatócsoportok is,  javasoljuk a maximum 4 szerző feltüntetését.
  7. Kérjük, hogy a Szerkesztőnek szánt javaslatok alatt tegyenek javaslatot a szerzők legalább két potenciális lektorra, a kövektező adatok megadásával: név, intézmény, e-mail cím.
  8. Javasoljuk, hogy a hivatkozások között szerepeljenek a témához kapcsolódó tanulmányok a Marketing & Menedzsment folyóirat korábbi megjelenései közül. Javasoljuk továbbá, hogy az adott tudományterületről magyar szerzőkre is hivatkozzanak.
  9. Kérjük, hogy a cikk formázásakor a dőlt betűtípus használatát leszámítva semmilyen más formázást (pl. félkövér, kiskapitális betű, címsor stb.) ne használjanak.
  10. Kérjük a Szerzőket, hogy a cikk címén, absztraktján kívül a cikk fejezet és alfejezet címeket, az ábra, tábla címeket is adják meg angolul.
  11. A kézirat szövegének felépítése kapcsán, témától függően, az alábbi tagolást javasoljuk: Bevezetés; Anyag és módszer; Eredmények; Következtetések és javaslatok; Összefoglalás; A kutatás korlátai; Melléklet; Hivatkozások. 
  12. A táblázatokat és ábrákat megfelelően formázva, szerkeszthető formában külön fájlban, illetve oldalon kérjük a szükséges háttér adatokkal ellátva (szükség esetén .zip formátumban tömörítve). A képeket JPEG formátumban kérjük megküldeni.
  13. A hivatkozásokat minden esetben kérjük feltüntetni, a szerző nevét és a kiadás évét zárójelbe téve. Például: (Kotler 2002). Pontos idézetnél az oldalszám is szükséges. Például: (Kotler 2002, 88) vagy (Kotler 2002, 88–91). Kettőnél több szerző esetén az első szerző vezetékneve után az et al. (Baker et al, 1986), magyar szerzők esetében az és tsai (Berács és tsai 2004) formulát kérjük alkalmazni. A hivatkozások ne lábjegyzetként, hanem a fenti formában kerüljenek a szövegbe. Minden hivatkozott mű szerepeljen a szöveg végén található Hivatkozások című listában, és abban csak a hivatkozott irodalom szerepeljen.
  14. A jegyzeteket (ha vannak) kérjük megszámozva, a szöveg végén, a hivatkozások előtt elhelyezni. A jegyzetek a főszöveg kiegészítéseit tartalmazzák, ne legyenek bennük például ábramagyarázatok, hivatkozások. Mindazonáltal kérjük a szerzőket, hogy lehetőség szerint kerüljék a jegyzetek használatát.
  15. A folyóirat cikkeit DOI azonosítóval látjuk el. Kérjük a szerzőket, hogy a Hivatkozások között a források minden tételénél tüntessék fel annak DOI azonosítóját. A DOI azonosító meglétének ellenőrzésére a Crossref keresőjét ajánljuk.
  16. A folyóirathoz tanulmányként csak a szerző(k) eredeti tudományos munkája alapján elkészített kéziratok küldhetők be, amelyeket még nem jelentettek meg, illetve máshol nem állnak bírálat alatt.
  17. Kérjük a szerzőket, hogy ha tanulmányukat tematikus vagy különszámainkba szánják, ezt a kézirat benyújtásakor szíveskedjenek jelezni.
  18. A bírálati folyamat során kettős vakbírálati rendszert (double blind review) alkalmazunk, ezért a szerzők anonimizálva küldjék be a kéziratot. A szerzők nevét, titulusát, intézményi és email elérhetőségét a címoldal dokumentum jelezzék és azt külön töltsék fel.
  19. A Hivatkozások összeállításánál kérjük a szerző(ke)t, hogy a jegyzéket az első szerzők vezetékneve szerinti betűrendben, a következő alapformák követésével adják meg: Könyv: Szerző (megjelenés éve), A mű címe, A kiadás helye: A kiadó neve
    Folyóiratcikk: Szerző(k) (a megjelenés éve), „A cikk címe”,A folyóirat neve, Az évfolyam sorszáma(A szám sorszáma), A cikk kezdő és befejező oldalszáma, DOI azonosító
    Gyűjteményes kötetben szereplő tanulmány: Szerző(k) (a megjelenés éve), „A cikk címe”, Szerkesztő(k) neve (szerk. vagy ed(s) vagy Hrsg.), A gyűjteményes kötet címe, A kiadás helye: A kiadó neve, A hivatkozott írásmű kezdő és befejező oldalszáma
    Példák:
    Becker, J. (2019), Marketing-Konzeption: Grundlagen des strategischen Marketing-Managements, 11. Auflage. München: Vahlen. DOI: 10.15358/9783800657605
    Zikmund, W. and D’Amico, M. (2002), Effective Marketing: Creating and Keeping Customers in an E-commerce World, 3/e., Cincinnati, OH: South-Western Publishing
    Rekettye G. (1999), Az ár a marketingben, Budapest: Műszaki
    Berács J., Lehota J., Piskóti I., Rekettye G. (szerk.), Marketingelmélet a gyakorlatban, Budapest: KJK-KERSZÖV, 2004
    Biggadike, E. R. (1981), “The Contributions of Marketing to Strategic Management”, Academy of Management Review, 6(4), 621-32. DOI: 10.2307/257640
    Baker, M. J., Hart, S., Black, C. and Abdel-Mohsen, T. M. (1986), “The Contribution of Marketing to Competitive Success; A Literature Review”, Journal of Marketing Management, 2(1), 39-61. DOI: 10.1080/0267257X.1986.9963999
    Dernóczy A., Józsa L. (2006), “Klaszterek a fogyasztói magatartás terén”, Marketing & menedzsment, 15(5-6), 80-85
    Bradshaw, A. and Fuat Firat, A. (2007), “Rethinking Critical Marketing”, in: Saren, M. Maclaran, P., Goulding, C., Elliott, R., Shankar, A., & Catterall, M. (eds.), Critical Marketing: Defining the Field, Oxford: Elsevier Butterworth-Heinemann, 30-43. DOI: 10.1108/09564230810875048
    Zeller Gy. (1998), „A marketingtudomány kialakulása és térnyerése”, in: Fojtik J., Rekettye G. (szerk.), Hagyomány és megújulás a magyar marketingoktatásban, A magyar marketingoktatók IV. éves konferenciájának előadásai, Pécs, 3-10
  20. A Hivatkozásoknál az internetes oldalakra a könyvek és folyóiratok feltüntetése után hivatkozzanak. A hivatkozott oldal után mindig adjuk meg a letöltés időpontját (Utolsó letöltés: 2019.11.20.), mert lehet, hogy az URL-cím később már nem lesz elérhető a felületen.

 

Nem formai elvárás, de az olvasószerkesztő munkáját megkönnyíti, ha szerzőként ügyel a következőkre:

  • A tördelőszerkesztő munkájának megkönnyítése érdekében minél kevesebb formázást használjon. Ha a kéziratot magyar nyelven küldi, akkor a szöveg megalkotásánál mindig A magyar helyesírás szabályainak legújabb kiadása irányadó. Kérjük, hogy az előforduló idegen nyelvű idézetek, címek, nevek helyesírására az adott nyelven különösen ügyeljen.
  • Terjedelmi okok miatt helyénvalónak látjuk, hogy egy tanulmányban legfeljebb 3-4 ábra szerepeljen. Amennyiben diagramról van szó, úgy kérjük feltölteni az eredeti Excelt, ahol a nyers adattábla és a grafikon is megtalálható. Egyéb illusztráció (pl. kép) esetén jó felbontású .jpg-t (minimum 150 dpi) várunk. Az ábrák és a táblázatok alatt fel kell tüntetni a forrást is. Az ábrák szerzői jogainak rendezése a kézirat szerzőjének felelőssége. Ha saját készítésű az adott ábra, akkor a Forrás: saját szerkesztés illetve Forrás: saját számítás formulát kell használni.
  • A hivatkozások precíz szerkesztéséhez javasoljuk hivatkozáskezelő rendszer (pl. Mendeley vagy Zotero) használatát. A hivatkozások formázásánál az ”APA 6th edition” formátum a standard, ezért ez az elvárás.
  • Internetes linkek és email címek ne legyenek aláhúzva és kék betűvel szedve (de maga a hivatkozás maradhat).
  • A táblázatok, ábrák, térképek stb. alatt mindig szerepeljen a Forrás megjelölése, és kerülhet oda Megjegyzés is. Más információ csak kivételes esetben szerepelhet az ábrák, táblázatok alatt.
  • A táblázatok férjenek ki egy, legfeljebb két nyomtatott oldalra, és lehetőleg kerüljük a fektetett táblákat. A forrásmegjelölés csak a táblázat végére szükséges.
  • Évszámoknál mindig írjuk ki mind a 4 számjegyet: 1980–89 helyett 1980–1989, 2000–4 helyett 2000–2004, 60-as évek helyett 1960-as évek.

A Marketing & Menedzsment Szerkesztősége

Adatvédelmi nyilatkozat

ADATKEZELÉSI TÁJÉKOZTATÓ SZEMÉLYES ADATOK KEZELÉSÉRŐL

A természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 2016. április 27-ei 2016/679 Európai Parlamenti és Tanácsi (EU) rendelet (alábbiakban: GDPR) 13. és 14. cikkei alapján az Adatkezelő az érintettek részére a személyes adatok kezelésével kapcsolatban az alábbi tájékoztatást adja.

 

Adatkezelő

Adatkezelő képviselője

Neve:

Marketing & Menedzsment
(The Hungarian Journal of Marketing and Management)

Dr. Törőcsik Mária
egyetemi tanár

Címe:

PTE Közgazdaságtudományi Kar
7622 Pécs, Rákóczi út 80.

PTE Közgazdaságtudományi Kar
7622 Pécs, Rákóczi út 80.

E-mail:

mm@ktk.pte.hu

torocsik.maria@ktk.pte.hu

Telefon:

+36 72 500-599 / 23374

+36 72 500-599 / 23374

 

Az adatkezelés alapjául szolgáló jogszabályok

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 Rendelete a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (általános adatvédelmi rendelet) (a továbbiakban: GDPR, az alábbi linken keresztül elérhető a jogszabály hatályos szövege: https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/HTML/?uri=CELEX:32016R0679&qid=1574274656574&from=HU

Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Infotv., az alábbi linken keresztül elérhető a jogszabály hatályos szövege: http://njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=139257.338504

A GDPR értelmében „személyes adat”:

azonosított vagy azonosítható természetes személyre („érintett”) vonatkozó bármely információ; azonosítható az a természetes személy, aki közvetlen vagy közvetett módon, különösen valamely azonosító, például név, szám, helymeghatározó adat, online azonosító vagy a természetes személy testi, fiziológiai, genetikai, szellemi, gazdasági, kulturális vagy szociális azonosságára vonatkozó egy vagy több tényező alapján azonosítható.

A „címzett” fogalma:

az a természetes vagy jogi személy, közhatalmi szerv, ügynökség vagy bármely egyéb szerv, akivel vagy amellyel a személyes adatot közlik, függetlenül attól, hogy harmadik fél-e. Azon közhatalmi szervek, amelyek egy egyedi vizsgálat keretében az uniós vagy a tagállami joggal összhangban férhetnek hozzá személyes adatokhoz, nem minősülnek címzettnek; az említett adatok e közhatalmi szervek általi kezelése meg kell, hogy feleljen az adatkezelés céljainak megfelelően az alkalmazandó adatvédelmi szabályoknak.

A SZEMÉLYES ADATOK

kezelésének célja:

kapcsolattartás

az adatkezelés jogalapja:

hozzájárulás

tárolásának időtartama:

5 év

felsorolása illetőleg kategóriái:

név, telefon, e-mail, levelezési cím; munkahely; beosztás

forrása:

Közvetlenül az érintett

 A személyes adatok megadása fő szabály szerint az érintett szabad döntésén múlik. Amennyiben a személyes adatok megadása jogszabályon vagy szerződéses kötelezettségen alapul vagy szerződés kötésének előfeltétele, az érintett köteles a jelölt személyes adatokat megadni, amelynek elmulasztása az alábbi jogkövetkezményekkel járhat:

  • adatkérés jogi kötelezettség teljesítése céljából: a jogi kötelezettség teljesítésének lehetetlenné válása
  • adatkérés szerződéskötés céljából: szerződéskötés elmaradása
  • adatkérés szolgáltatás igénybevétele céljából: szolgáltatás nyújtásának megtagadása
  • adatkérés biztonsági célból: belépés korlátozása, kizárása

Automatizált döntéshozatal vagy profilalkotás

Alkalmaz-e ilyet az Adatkezelő?

Az alkalmazott logikára vonatkozó információk

Mi a jelentősége és következménye az érintettre nézve

Nem

Nem releváns

Nem releváns

 Ha van címzett

Címzettek megnevezése

Közlés célja

Nincs

Külső adatátadás nincs

 KIK ISMERHETIK MEG AZ ÖN SZEMÉLYES ADATAIT?

Az érintett személyes adatait fő szabály szerint az Adatkezelő munkavállalói ismerhetik meg feladataik ellátása érdekében. Az érintett hozzájárul ahhoz, hogy a cikk szempontjából releváns adatai a folyóirat honlapján elérhetők lesznek. Az Adatkezelő csak kivételes esetben adja át az érintett személyes adatait más szervek számára. Így például, amennyiben az érintett és az Adatkezelő között folyamatban levő jogvitában bírósági eljárás indul, és az eljáró bíróság számára szükséges az érintett személyes adatait tartalmazó iratok átadása, a rendőrség megkeresi az Adatkezelőt, és a nyomozáshoz az érintett személyes adatait tartalmazó iratok továbbítását kéri. Emellett például az Adatkezelő jogi képviseletét ellátó ügyvéd szintén megismeri a személyes adatokat, ha az érintett és az Adatkezelő között jogvitára kerül sor.

ADATBIZTONSÁGI INTÉZKEDÉSEK

Az Adatkezelő az érintett által megadott személyes adatokat az Adatkezelő székhelyén tárolja. Az Adatkezelő megfelelő információbiztonsági intézkedésekkel gondoskodik arról, hogy az érintett személyes adatait védje többek között a jogosulatlan hozzáférés ellen vagy azok jogosulatlan megváltoztatása ellen. Így például a szervereken tárolt személyes adatokhoz való hozzáférés naplózásra kerül, ami alapján mindig ellenőrizhető, ki, mikor, milyen személyes adatokhoz fért hozzá. Az Adatkezelő megfelelő szervezési intézkedésekkel gondoskodik arról, hogy a személyes adatok ne válhassanak hozzáférhetővé meghatározatlan számú személy számára.

HARMADIK ORSZÁGBA VAGY NEMZETKÖZI SZERVEZET RÉSZÉRE TÖRTÉNIK TOVÁBBÍTÁS

Harmadik ország vagy nemzetközi szervezet megnevezése

Nem releváns

 AZ ÖN JOGAI

A GDPR 15. cikke alapján az érintett kérelmezheti a rá vonatkozó személyes adatokhoz való hozzáférést az alábbiak szerint:

(1) Az érintett jogosult arra, hogy az Adatkezelőtől visszajelzést kapjon arra vonatkozóan, hogy személyes adatainak kezelése folyamatban van-e, és ha ilyen adatkezelés folyamatban van, jogosult arra, hogy a személyes adatokhoz és a következő információkhoz hozzáférést kapjon:

  1. a) az adatkezelés céljai;
  2. b) az érintett személyes adatok kategóriái;
  3. c) azon címzettek vagy címzettek kategóriái, akikkel, illetve amelyekkel a személyes adatokat közölték vagy közölni fogják, ideértve különösen a harmadik országbeli címzetteket, illetve a nemzetközi szervezeteket;
  4. d) adott esetben a személyes adatok tárolásának tervezett időtartama, vagy ha ez nem lehetséges, ezen időtartam meghatározásának szempontjai;
  5. e) az érintett azon joga, hogy kérelmezheti az Adatkezelőtől a rá vonatkozó személyes adatok helyesbítését, törlését vagy kezelésének korlátozását, és tiltakozhat az ilyen személyes adatok kezelése ellen;
  6. f) a valamely felügyeleti hatósághoz címzett panasz benyújtásának joga;
  7. g) ha az adatokat nem az érintettől gyűjtötték, a forrásukra vonatkozó minden elérhető információ;
  8. h) az automatizált döntéshozatal ténye, ideértve a profilalkotást is, valamint legalább ezekben az esetekben az alkalmazott logikára és arra vonatkozó érthető információk, hogy az ilyen adatkezelés milyen jelentőséggel bír, és az érintettre nézve milyen várható következményekkel jár.

(2) Az Adatkezelő az adatkezelés tárgyát képező személyes adatok másolatát az érintett rendelkezésére bocsátja. Az érintett által kért további másolatokért az Adatkezelő az adminisztratív költségeken alapuló, észszerű mértékű díjat számíthat fel. Ha az érintett elektronikus úton nyújtotta be a kérelmet, az információkat széles körben használt elektronikus formátumban kell rendelkezésre bocsátani, kivéve, ha az érintett másként kéri. A másolat igénylésére vonatkozó jog nem érintheti hátrányosan mások jogait és szabadságait.

A GDPR 16. cikke alapján az érintett jogosult az Adatkezelőtől a rá vonatkozó személyes adat helyesbítését kérni.

Az érintett erre vonatkozó kérése esetén az Adatkezelő köteles indokolatlan késedelem nélkül helyesbíteni a rá vonatkozó pontatlan személyes adatokat. Figyelembe véve az adatkezelés célját, az érintett jogosult arra, hogy kérje a hiányos személyes adatok – egyebek mellett kiegészítő nyilatkozat útján történő – kiegészítését.

A GDPR 17. cikke alapján az érintett jogosult az Adatkezelőtől a rá vonatkozó személyes adat törését kérni az alábbiak szerint:

(1) Az érintett jogosult arra, hogy az Adatkezelőtől a rá vonatkozó személyes adatok törlését kérje, az Adatkezelő pedig köteles arra, hogy az érintettre vonatkozó személyes adatokat indokolatlan késedelem nélkül törölje, ha az alábbi indokok valamelyike fennáll:

  1. a) a személyes adatokra már nincs szükség abból a célból, amelyből azokat gyűjtötték vagy más módon kezelték;
  2. b) az érintett visszavonja az adatkezelés alapját képező hozzájárulását, és az adatkezelésnek nincs más jogalapja;
  3. c) az érintett tiltakozik a közérdekből, közhatalmi jogosítvány gyakorlása érdekében vagy az adatkezelő (harmadik fél) jogos érdekében történő adatkezelése ellen, és nincs elsőbbséget élvező jogszerű ok az adatkezelésre, vagy az érintett a tiltakozik a közvetlen üzletszerzés érdekében történő adatkezelés ellen;
  4. d) a személyes adatokat jogellenesen kezelték;
  5. e) a személyes adatokat az Adatkezelőre alkalmazandó uniós vagy tagállami jogban (magyar jogban) előírt jogi kötelezettség teljesítéséhez törölni kell;
  6. f) a személyes adatok gyűjtésére az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások kínálásával kapcsolatosan került sor.

(2) Ha az Adatkezelő nyilvánosságra hozta a személyes adatot, és az (1) bekezdés értelmében azt törölni köteles, az elérhető technológia és a megvalósítás költségeinek figyelembevételével megteszi az észszerűen elvárható lépéseket – ideértve technikai intézkedéseket – annak érdekében, hogy tájékoztassa az adatokat kezelő adatkezelőket, hogy az érintett kérelmezte tőlük a szóban forgó személyes adatokra mutató linkek vagy e személyes adatok másolatának, illetve másodpéldányának törlését.

(3) Az Érintett törlési jogának korlátozására csak a GDPR-ban írt alábbi kivételek fennállása esetén kerülhet sor, azaz a fenti indokok fennállása esetén a személyes adatok további megőrzése jogszerűnek tekinthető:

  1. a) ha a véleménynyilvánítás és a tájékozódás szabadságához való jog gyakorlása, vagy
  2. b) ha valamely jogi kötelezettségnek való megfelelés, vagy
  3. c) ha közérdekből végzett feladat végrehajtása, vagy
  4. d) ha az adatkezelőre ruházott közhatalmi jogosítvány gyakorlása miatt, vagy
  5. e) ha népegészségügy területén érintő közérdekből,
  6. f) ha közérdekű archiválás céljából, vagy
  7. g) ha tudományos és történelmi kutatás céljából vagy statisztikai célból, vagy
  8. h) ha jogi igények előterjesztéséhez, érvényesítéséhez illetve védelméhez szükséges.

A GDPR 18. cikke alapján az érintett jogosult az Adatkezelőtől a rá vonatkozó személyes adat kezelésének korlátozását kérni az alábbiak szerint:

(1) Az érintett jogosult arra, hogy kérésére az Adatkezelő korlátozza az adatkezelést, ha az alábbiak valamelyike teljesül:

  1. a) az érintett vitatja a személyes adatok pontosságát, ez esetben a korlátozás arra az időtartamra vonatkozik, amely lehetővé teszi, hogy az Adatkezelő ellenőrizze a személyes adatok pontosságát;
  2. b) az adatkezelés jogellenes, és az érintett ellenzi az adatok törlését, és ehelyett kéri azok felhasználásának korlátozását;
  3. c) az Adatkezelőnek már nincs szüksége a személyes adatokra adatkezelés céljából, de az érintett igényli azokat jogi igények előterjesztéséhez, érvényesítéséhez vagy védelméhez; vagy
  4. d) az érintett tiltakozott a közérdekből, közhatalmi jogosítvány gyakorlása érdekében vagy az adatkezelő (harmadik fél) jogos érdekében történő adatkezelés ellen; ez esetben a korlátozás arra az időtartamra vonatkozik, amíg megállapításra nem kerül, hogy az Adatkezelő jogos indokai elsőbbséget élveznek-e az érintett jogos indokaival szemben.

(2) Ha az adatkezelés a fentiek alapján korlátozás alá esik, az ilyen személyes adatokat a tárolás kivételével csak az érintett hozzájárulásával, vagy jogi igények előterjesztéséhez, érvényesítéséhez vagy védelméhez, vagy más természetes vagy jogi személy jogainak védelme érdekében, vagy az Unió, illetve valamely tagállam fontos közérdekéből lehet kezelni.

(3) Az Adatkezelő az érintettet, akinek a kérésére az (1) bekezdés alapján korlátozták az adatkezelést, az adatkezelés korlátozásának feloldásáról előzetesen tájékoztatja.

A GDPR 21. cikke alapján az érintett jogosult az Adatkezelőtől a rá vonatkozó személyes adat kezelése ellen tiltakozni az alábbiak szerint:

(1) Az érintett jogosult arra, hogy a saját helyzetével kapcsolatos okokból bármikor tiltakozzon személyes adatainak közérdekből, közhatalmi jogosítvány gyakorlása érdekében vagy az adatkezelő (harmadik fél) jogos érdekében történő kezelése ellen, ideértve az ezen alapuló profilalkotást is. Ebben az esetben az Adatkezelő a személyes adatokat nem kezelheti tovább, kivéve, ha az Adatkezelő bizonyítja, hogy az adatkezelést olyan kényszerítő erejű jogos okok indokolják, amelyek elsőbbséget élveznek az érintett érdekeivel, jogaival és szabadságaival szemben, vagy amelyek jogi igények előterjesztéséhez, érvényesítéséhez vagy védelméhez kapcsolódnak.

(2) Ha a személyes adatok kezelése közvetlen üzletszerzés érdekében történik, az érintett jogosult arra, hogy bármikor tiltakozzon a rá vonatkozó személyes adatok e célból történő kezelése ellen, ideértve a profilalkotást is, amennyiben az a közvetlen üzletszerzéshez kapcsolódik. Ha az érintett tiltakozik a személyes adatok közvetlen üzletszerzés érdekében történő kezelése ellen, akkor a személyes adatok a továbbiakban e célból nem kezelhetők.

(3) A tiltakozáshoz való jogra legkésőbb az érintettel való első kapcsolatfelvétel során kifejezetten fel kell hívni annak figyelmét, és az erre vonatkozó tájékoztatást egyértelműen és minden más információtól elkülönítve kell megjeleníteni.

(4) Az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások igénybevételéhez kapcsolódóan és a 2002/58/EK irányelvtől eltérve az érintett a tiltakozáshoz való jogot műszaki előírásokon alapuló automatizált eszközökkel is gyakorolhatja.

(5) Ha a személyes adatok kezelésére tudományos és történelmi kutatási célból vagy statisztikai célból kerül sor, az érintett jogosult arra, hogy a saját helyzetével kapcsolatos okokból tiltakozhasson a rá vonatkozó személyes adatok kezelése ellen, kivéve, ha az adatkezelésre közérdekű okból végzett feladat végrehajtása érdekében van szükség.

A GDPR 20. cikke alapján az érintett jogosult a rá vonatkozó személyes adatok hordozhatóságára az alábbiak szerint:

(1) Az érintett jogosult arra, hogy a rá vonatkozó, általa egy adatkezelő rendelkezésére bocsátott személyes adatokat tagolt, széles körben használt, géppel olvasható formátumban megkapja, továbbá jogosult arra, hogy ezeket az adatokat egy másik adatkezelőnek továbbítsa anélkül, hogy ezt akadályozná az az adatkezelő, amelynek a személyes adatokat a rendelkezésére bocsátotta, ha:

  1. a) ha az adatkezelés jogalapja az Érintett hozzájárulása, vagy az Érintettel kötött szerződés teljesítése
  2. b) és az adatkezelés automatizált módon történik.

(2) Az adatok hordozhatóságához való jog gyakorlása során az érintett jogosult arra, hogy – ha ez technikailag megvalósítható – kérje a személyes adatok adatkezelők közötti közvetlen továbbítását.

(3) Az adatok hordozhatóságához való jog gyakorlása nem sértheti a törléshez való jogot. Az adathordozás joga nem alkalmazandó abban az esetben, ha az adatkezelés közérdekű vagy az adatkezelőre ruházott közhatalmi jogosítványai gyakorlásának keretében végzett feladat végrehajtásához szükséges.

(4) Az adatok hordozhatóságához való jog nem érintheti hátrányosan mások jogait és szabadságait. A GDPR 7. cikk (3) bekezdése alapján az érintett jogosult a személyes adatainak kezeléséhez adott hozzájárulást bármely időpontban visszavonni az alábbiak szerint:

Az érintett jogosult arra, hogy hozzájárulását bármikor visszavonja. A hozzájárulás visszavonása nem érinti a hozzájáruláson alapuló, a visszavonás előtti adatkezelés jogszerűségét. A hozzájárulás visszavonását ugyanolyan egyszerű módon jogosult megtenni, mint annak megadását.

AZ ÉRINTETT JOGORVOSLATI JOGA BÍRÓSÁG ELŐTT, FELÜGYELETI HATÓSÁGHOZ CÍMZETT PANASZ

Az érintett által tapasztalt jogellenes adatkezelés esetén polgári pert kezdeményezhet az Adatkezelő ellen. A per elbírálása a törvényszék hatáskörébe tartozik. A per – az érintett választása szerint – a lakóhelye szerinti törvényszék előtt is megindítható (a törvényszékek felsorolását és elérhetőségét az alábbi linken keresztül tekintheti meg: http://birosag.hu/torvenyszekek

Az egyéb közigazgatási vagy bírósági jogorvoslatok sérelme nélkül, minden érintett jogosult arra, hogy panaszt tegyen egy felügyeleti hatóságnál – különösen a szokásos tartózkodási helye, a munkahelye vagy a feltételezett jogsértés helye szerinti tagállamban –, ha az érintett megítélése szerint a rá vonatkozó személyes adatok kezelése megsérti a GDPR-t.

Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH)
cím: 1125 Budapest, Szilágyi Erzsébet fasor 22/c
postacím: 1530 Budapest, Pf.: 5
e-mail: ugyfelszolgalat@naih.hu
telefon: +36 (1) 391-1400
fax.: +36 (1) 391-1410
honlap: www.naih.hu