A non consumption és az anti consumption kifejezések nemzetközi kutatási trendjei
DOI:
https://doi.org/10.15170/MM.2023.57.KSZ.02.03Kulcsszavak:
nemfogyasztás, nemvásárlás, fogyasztói magatartás, Google TrendsAbsztrakt
A TANULMÁNY CÉLJA
A kétezres évek elején a nemzetközi marketingirodalomban a fogyasztás visszaszorítása, a fogyasztásellenesség még kevéssé tárgyalt témakör volt. A szakértők foglalkoztak pl. az önkéntes egyszerűsítők fogyasztói csoportjával (Craig-Lees & Hill 2002; Shaw & Newholm 2002) és a fogyasztói ellenállással (Duke 2002). Zavestoski 2002-ben a nemfogyasztásról közzétett kutatása tárgyalásakor az anti consumption kifejezést használta, ami az előzményekhez képest újító hatású volt (Zavestoski 2002). Egy évvel később az ausztráliai Marketing folyóiratban non consumption kifejezéssel jelent meg kutatás, ami a fenntartható fogyasztást és a nemfogyasztást tárgyalta (Todd & Lawson 2003). Ezek után felmerül, mit értünk egyik vagy másik megnevezés alatt, mi ezeknek a magyar nemfogyasztás szóhasználathoz való viszonya. Miután a két megnevezés használatára (vagy akár azok írásmódjára) vonatkozóan nincs szakmai konszenzus, így a kutatás előmozdíthatja a témával foglalkozók egységes keretének kialakulását.
ALKALMAZOTT MÓDSZERTAN
Jelen tanulmány a 2004-2022 között anti consumption és non-consumption (különféle írásmódokban) megjelent nemzetközi publikációkat vizsgálja a Google Trends keresések és kutatások számának elemzésével.
LEGFONTOSABB EREDMÉNYEK
A non-consumption és az anti-consumption kifejezés a Trends segítségével kimutatatott vonaldiagrammon mintegy váltja egymást, ellentétes mozgást mutatva. Mindkét esetben a fogyasztás kapcsolódik leginkább a kifejezésekhez. Az anti-consumption kifejezésnél a fogyasztásellenesség is feltűnik, mintegy jelezve, hogy az anti-consumption esetében érzelmi többlet is jelentkezhet, míg a non-consumption esetében nincs érzelmi többlet, ez inkább tényként kezelt állapotokhoz kapcsolódik. A hazai nemfogyasztás kifejezés tartalmát, a non-consumption közvetíti leginkább, így fordításokban, keresésekben ezt javasoljuk.
GYAKORLATI EREDMÉNYEK
Kihívás teljesen különválasztani a két kifejezést, hiszen a fogyasztás témakörhöz kapcsolódnak szorosan, így a fogyasztás mind a hat írásmódban vizsgált kifejezésnél megjelenik. Az anti consumption esetén a fogyasztást (100), az alkoholos italt (16) követően a fogyasztásellenesség (16) jelenik meg legyakrabban. A non-consumption esetében pedig a fogyasztás (100) után az elektromos energia fogyasztás (19), az energia (17) kerülnek előtérbe. Régiós bontás szerint, az Egyesült Államokban kiemelten keresnek a kifejezésre, ez a nyelvi sajátoság miatt lehetséges.
Hivatkozások
Baritz, S.L. OP. (2016), Háromdimenziós gazdaság. Lehet gazdálkodni erényetika paradigmában. Kariosz Kiadó, Budapest. https://doi.org/10.14267/phd.2014051
Belk, R.W. (1985), Materialism: Trait aspects of living in the material world. Journal of Consumer Research. 12(3) 265–280. https://doi.org/10.1086/208515
Chatzidakis, A. & Lee, M.S. (2013), Anti‐consumption as the study of reasons against. Journal of Macromarketing. 33(3) 190–203. https://doi.org/10.1177/0276146712462892
Cherrier, H. (2009), Anti‐consumption discourses and consumer‐resistant identities. Journal of Business Research. 62(2) 181–190. https://doi.org/10.1016/j.jbusres.2008.01.025
Cherrier, H., Black, I.R. & Lee, M. (2010), Intentional non-consumption for sustainability. European Journal of Marketing. 45(11-12) 1757–1767. https://doi.org/10.1108/03090561111167397
Cherrier, H., Black, I.R. & Lee, M. (2011), Intentional non‐consumption for sustainability: Consumer resistance and/or anti‐consumption? European Journal of Marketing. 45(11‐12) 1757–1767.
Choi, H. & Varian, H. (2012), Predicting the Present with Google Trends. Economic Record. 88 2–9. https://doi.org/10.1111/j.1475-4932.2012.00809.x
Cooper-Martin, E. & Holbrook, M. (1993), Ethical con- sumption experiences and ethical space. Advances in Consumer Research. 20(1) 113–118.
Craig‐Lees, M. & Hill, C. (2002), Understanding voluntary simplifiers. Psychology & Marketing. 19(2) 187–210. https://doi.org/10.1002/mar.10009
Csernyik, M. – Jancsik, A. – Michalkó, G. (2018), Megosztás megosztottság nélkül – az Airbnb és a budapesti szálláshelypiac átalakulása. Közgazdasági Szemle. 65(3) 259-286. https://doi.org/10.18414/ksz.2018.3.259
Du, R.Y., Hu, Y., & Damangir, S. (2015), Leveraging Trends in Online Searches for Product Features in Market Response Modeling. Journal of Marketing, 79(1), 29–43. https://doi.org/10.1509/jm.12.0459
Dudás, K. – Szakó, T. (2014), Az önkéntes egyszerűsítők fogyasztói magatartása – Az ökofalvak esete. Marketing & Menedzsment, 48(3) 25-35. https://doi.org/10.20494/tm/1/1-2/11
Dudás, K. (2011), Tudatos fogyasztói magatartás dimenziói. Vezetéstudomány. 42(7-8) 47-55. https://doi.org/10.14267/veztud.2011.07.06
Duke, L. (2002), Get real!: Cultural relevance and resistance to the mediated feminine ideal. Psychology & Marketing. 19(2) 211–233. https://doi.org/10.1002/mar.10010
France, S. L., Shi, Y., & Kazandjian, B. (2021), Web Trends: A valuable tool for business research. Journal of Business Research, 132, 666–679.
Galvagno, M. (2011), The intellectual structure of the anti‐consumption and consumer resistance field An author co‐citation analysis. European Journal of Marketing. 45(11‐12),1688–1701. https://doi.org/10.1108/03090561111167441
Garcia‐de‐Frutos, N. & Ortega‐Egea, J. M. (2015), An integrative model of consumers’ reluctance to buy foreign products: Do social and environmental country images play a role? Journal of Macromarketing. 35(2) 167–186. https://doi.org/10.1177/0276146714546749
Go, H., Kang, M. & Nam, Y. (2020), The traces of ecotourism in a digital world: spatial and trend analysis of geotagged photographs on social media and Google search data for sustainable development. Journal of Hospitality and Tourism Technology. 11(2) 183-202. https://doi.org/10.1108/jhtt-07-2019-0101
Google Trends (2022), A kezdőlap részletei. https://support.google.com/trends/answer/6248105?hl=hu–ref_topic=6248052 letöltve: 2022.02.26
Google Trends (2022), GYIK a Google Trends adataival kapcsolatban. https://support.google.com/trends/answer/4365533?hl=hu&ref_topic=6248052 letöltve: 2022.02.26.
Gulyás, E. (2011), Az etikus fogyasztás, mint a közügyekben való részvétel. (Doktori értekezés) Budapest, (BCE Szociológia Ph.D. Program).
Han, B-Ch. (2019), A kiégés társadalma. Budapest, Typotex Kiadó.
Hankiss, E. (2000), Proletár reneszánsz. Tanulmányok az európai civilizációról és a magyar társadalomról. Budapest, Helikon.
Hofmeister-Tóth, Á., Kelemen, K., Piskóti, M. (2013), A környezetbarát fogyasztói magatartás formái, motivációi és a hátterükben álló pszichográfiai tényezők vizsgálata Magyarországon. Marketing és Menedzsment. 47(3) 34-42.
Hutter, K. & Hoffmann, S. (2013), Carrotmob and anti‐consumption: Same motives but different willingness to make sacrifices? Journal of Macromarketing. 33(3) 217–231. https://doi.org/10.1177/0276146712470457
Iyer, R. & Muncy, J. A. (2009), Purpose and object of anti‐consumption. Journal of Business Research. 62(2) 160-168. https://doi.org/10.1016/j.jbusres.2008.01.023
Jakopánecz, E. (2015), A fogyasztói ellenállás. (Doktori értekezés) Budapest. (Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar Gazdálkodástani Doktori Iskola)
Kim, W.Ch. & Mauborgne, R. (2008): Kék óceán stratégia. A verseny nélküli piaci tér. Budapest, Park Könyv- kiadó.
Kovács, G. (2016), A buddhista közgazdaságtan. Közgazdaság. 11(4) 165-175.
Kovács, K. (2011), Az egyszerre érvényesülő társadalmi externáliák hatásai a statusjavak keresletére. Közgazdasági Szemle. 58(4) 314–322.
Kovács Vajkai, É. – Zsóka, Á. (2020), Brand avoidance behaviour of Gen Z towards fast fashion brands = A Z generáció fast fashion márkákkal szembeni márkaelkerülési magatartásának vizsgálata. Vezetéstudomány. 51(5) 39 50.
Kozinets, R. V., Handelman, J. M. & Lee, M. S. (2010), Don’t read this; or, who cares what the hell anti‐consumption is, anyways? Consumption Markets and Culture. 13(3) 225–233. https://doi.org/10.1080/10253861003786918
Kristoufek, L. (2013), Can Google Trends search queries contribute to risk diversification? Scientific Reports. 3, 2713. https://doi.org/10.1038/srep02713
Lee S. W. M., Ortega Egea J. M. & Frutos N.G. (2020), Anti‐consumption beyond boundaries: From niche topic to global phenomena. Psychology and Marketing. 37 (2) 171-176. https://doi.org/10.1002/mar.21330
Lee, M., Roux, D., Cherrier, H. & Cova, B. (2011), Anti‐consumption and consumer resistance: Concepts, concerns, conflicts and convergence. European Journal of Marketing. 45(11/12) 1680–1687. https://doi.org/10.1108/ejm.2011.00745kaa.001
Lee, M.S.W. & Seo Youn Ahn, C. (2016), Anti-consumption, Materialism, and Consumer Well-Being. The Journal of Consumer Affairs. 50(1) 18–47. https://doi.org/10.1111/joca.12089
Makri K., Schlegelmilch BB. & Mai R, Dinhof K. (2020), What we know about anticonsumption: An attempt to nail jelly to the wall. Psychology and Marketing. 37 (2) 177-215. https://doi.org/10.1002/mar.21319
Prónay, Sz. (2016), Új megoldások a fogyasztói magatartás tendenciáinak vizsgálatára. Vezetéstudomány, 47 (4) 30-34. DOI 10.14267/VEZTUD.2016.04.06
Rácz-Putzer, P. (2015), A vállalati társadalmi felelősségvállalás (CSR) lehetséges jövőjének vizsgálata különös tekintettel a hazai gyakorlatra. (Doktori (Phd) értekezés) Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar, Gazdálkodástani Doktori Iskola, Pécs, 78-85.
Rácz, G. (2013), Az értékek változásának és a fenntartható fejlődés trendjének hatása a hazai élelmiszerfogyasztásra. (PhD disszertáció). Kézirat, Gödöllő
Richins, M. L. & Dawson, S. (1992), A consumer values orientation for materialism and its measurement: Scale development and validation. Journal of Consumer Research. 19(3) 303–316. https://doi.org/10.1086/209304
Sandikci, O. & Ekici, A. (2009), Politically motivated brand rejection. Journal of Business Research. 62(2) 208–217. https://doi.org/10.1016/j.jbusres.2008.01.028
Shaw, D., Newholm, T. (2002), Voluntary simplicity and the ethics of consumption. Psychology & Marketing. 19(2) 167–185.
Silva, E., Hassani, H., Madsen, D. & Gee, L. (2019), Googling Fashion: Forecasting Fashion Consumer Behaviour Using Google Trends. Social Sciences. 8(111) 19-23. https://doi.org/10.3390/socsci8040111
Szakály, Z. (szerk.) (2017): Élelmiszer-marketing. Akadémiai Kiadó, Budapest.
Tijerina, J. D., Morrison, S. D., Nolan, I. T., Vail, D. G., Lee, G. K., & Nazerali, R. (2019), Analysis and Interpretation of Google Trends Data on Public Interest in Cosmetic Body Procedures. Aesthetic Surgery Journal. 40(1) 34-43. https://doi.org/10.1093/asj/sjz051
Todd, S. – Lawson, R. (2003): Towards an Understanding of Frugal Consumers. Australasian Marketing Journal. 11(3) 8-18. https://doi.org/10.1016/s1441-3582(03)70131-1
Törőcsik, M. – Jakopánecz, E. (2010), A fogyasztói ellenállást kiváltó termékek – egy sajátos termékkategória. Marketing & Menedzsment. 44(2) 4–13.
Törőcsik, M. – Csapó, J. (2021), A nemfogyasztás motivációi, értelmezése a turizmusban. Vezetéstudomány. 52(1) 45. https://doi.org/10.14267/veztud.2021.1.04
Törőcsik, M. – Pavluska, V. – Csapó, J. (2018), Nemfogyasztás, nemkultúra, nemturizmus in. Józsa, L. – Korcsmáros, E. – Seres, H.E., (2018): A hatékony marketing. EMOK 2018 Nemzetközi Tudományos Konferencia konferenciakötete. Selye János Egyetem: Komárom.
Törőcsik, M. – Szűcs, K. (2022): Fogyasztói magatartás. Mintázatok, trendek, alkalmazkodás. Akadémiai Kiadó, Budapest.
Törőcsik, M. (2007), A tudatos fogyasztást és az egészséget preferáló új fogyasztói trendcsoport a LOHAS csoport megjelenése Magyarországon. Élelmiszer, Táplálkozás és Marketing. 4(1) 41-45.
Törőcsik, M. (2016), A fogyasztói magatartás új tendenciái. Vezetéstudomány. 47(4) 19-25. https://doi.org/10.14267/veztud.2016.04.04
Veszelszki, Á. (2020): Karanténszótár. Virális tartalom. Budapest, Iku-Inter Nonprofit Kft
Vosen, S. & Schmidt, T. (2011), Forecasting private consumption: survey-based indicators vs. Google trends. Journal of Forecasting. 30(6) 565–578. https://doi.org/10.2139/ssrn.1514369
Zavestoski, S. (2002), The social–psychological bases of anticonsumption attitudes. Psychology & Marketing. 19(2) 149–165. https://doi.org/10.1002/mar.10007
