Az elektromos autózás fogyasztói megítélése, dilemmái
DOI:
https://doi.org/10.15170/MM.2022.56.04.06Kulcsszavak:
mobilitás, elektromos autó, fenntarthatóság, fogyasztói magatartásAbsztrakt
A TANULMÁNY CÉLJA
A fenntarthatóság kialakítására irányuló törekvések ma már számtalan területen látszanak, így például a fizikai jellegű mobilitásban, az utazás, a közlekedés terén. Ez a tömegesen jelentkező igény azonban a természeti erőforrásokat fenyegeti, a környezetterhelés mértékét növeli. Különféle fejlesztési irányok indultak ezen negatív hatások mérséklésére, amelyek egyik ma már működőképes, elérhető megoldása az elektromos autó (EV). Kutatásunk kitért arra, hogy a magyar felnőtt lakosság hogyan vélekedik ezen innovációról és miképpen gondolkodik az olyan emberekről, akik elektromos autót használnak. Megvizsgáltuk azt is, vajon ezen autósok a fenntarthatóságot más területen is figyelembe veszik-e, például az étkezésük során.
ALKALMAZOTT MÓDSZERTAN
Kutatási kérdéseink megválaszolásához az online megkérdezés eszközét használtuk. Az 1000 fős, felnőtt magyar lakosságra reprezentatív omnibusz jellegű kérdőív kérdéseire adott válaszok feldolgozására leíró statisztikai módszertant, és Khí-négyzet próba vizsgálatokat alkalmaztunk.
LEGFONTOSABB EREDMÉNYEK
A kutatás eredményei egyértelművé tették, hogy a fogyasztók számára szimpatikus az elektromos autó és hasznosnak gondolják a környezet védelme szempontjából. Míg a nők nagyobb arányban szimpatizálnak a mobilitás ezen eszközével, addig a férfiaknál nagyobb vásárlási hajlandóság mutatkozik. Szignifikánsan magas a villanyautók iránt mutatott szimpátia azok esetében, akik követnek valamilyen speciális étrendet. A veganizmussal szimpatizálók és ismerkedők esetében további eredmény, miszerint ők nagyobb mértékben szimpatizálnak az elektromos autóval, mint a vegán életmódon nem gondolkodók. Látszik ugyanakkor az is, hogy hiába a magas szimpátia, a jelenleg kapható EV nem érhető el bárki számára, aminek a legnagyobb akadálya az ár.
GYAKORLATI JAVASLATOK
Kutatásunkkal rávilágítottunk arra, hogy a fogyasztókat érdekli ez az innováció, és szimpatikusnak tartják az elektromos autót. Ugyanakkor az eredmények azt is mutatják, hogy ez a technika a társadalom nagy részének egyelőre nem megfizethető, az innováció nagyobb mértékű terjedésével majd csak akkor találkozhatunk, amikor az áraik csökkennek. Érdemes az elektromos autót választók ökoszisztémáját is vizsgálni, milyen környezetben döntenek erről a vásárlók.
Hivatkozások
Deák, G. (2019): Az elektromobilitás európai terjedését befolyásoló tényezők. Geopolitikai szemle, 1. évf., 3. sz., pp. 53-66
Csepeli, Gy. (2020): Ember 2.0 - A mesterséges intelligencia gazdasági és társadalmi hatásai
Kossuth Kiadó, Budapest
Hideg, É., Mihók, B., Gáspár, J., Schmidt, P., Márton, A., Fabók, V., Báldi, A. (2019): Környezeti jövőkutatás – Magyarország 2050. 2. javított kiadás, Ökológiai Kutatóközpont, Tihany DOI: 10.1556/2065.179.2018.5.14
Hofmeister-Tóth, Á., Kelemen, K., Piskóti, M. (2011): A fenntartható fogyasztás jellemzői és trendjei Magyarországon és a régióban. In: Csutora, Mária; Hofmeister, Tóth Ágnes (szerk.) Fenntartható fogyasztás? A fenntartható fogyasztás gazdasági kérdései: Szöveggyűjtemény
Budapest, Magyarország: Budapesti Corvinus Egyetem (2011) 185 p. pp. 53-76., 24 p.
Kisfürjesi, N. – Hofmeister-Tóth, Á. (2022): Fogyasztói magatartás a likvid modernitásban: Szakirodalmi áttekintés a likvid fogyasztásról VEZETÉSTUDOMÁNY 53 8-9 pp. 30-41.12 p. DOI: 10.14267/VEZTUD.2022.08-09.03
Konrad, A., Steurer, R., Langer, M. E., Martinuzzi A. (2005): Corporations, Stakeholders and Sustainable Development I: A Theoretical Exploration of Business-Society Relations. Journal of Business Ethics DOI: 10.1007/s10551-005-7054-0
Lelkes, O. (2022): Fenntartható hedonizmus. HVG Könyvek kiadó, Budapest
Lukács, R. (2019): A vállalati társadalmi felelősségvállalás marketingkommunikációja az autóiparban: kinek, hogyan, milyen eszközökkel? Egyáltalán - fenntartható-e a mobilitás?, Marketing & Menedzsment, 39(4-5), o. 28–39.
Orosz T., Veres P., Bányainé T. Á., (2019): Elektromobilitás az áruszállításban. Multidiszciplináris tudományok, 9. kötet, 1. sz., pp. 88-95 DOI: 10.35925/j.multi.2019.1.12
Páldy, A. (2020): A COVID-19 világjárvány hatása a fenntartható fejlődésre – különös tekintettel a népegészségügyi szempontokra, Nemzeti Népegészségügyi Központ, Egészségtudomány. 2020.3. DOI: 10.29179/EgTud.2020.3.5-11
Prónay, Sz., Lukovics, M., Kovács, P., Majó-Petri, Z., Ujházi, T., Palatinus, Zs., Volosin, M. (2022): Pánik próbája a mérés: Avagy önvezető technológiák elfogadásának valós idejű vizsgálata neurotudományi mérésekkel VEZETÉSTUDOMÁNY 53. 7 pp. 48-62. DOI: 10.14267/VEZTUD.2022.07.05
Rekettye, G. (2018): Értékteremtés 4.0 – Termékek és szolgáltatások vevőorientált tervezése, fejlesztése és menedzselése. Akadémia Kiadó
Rogers, E.M. (1962): Diffusion of Innovations. New York, The Free Press
Rogers, E.M. (1976): New Product Adoption and Diffusion. Journal of Consumer Research, No. 2. March, pp. 290-301
Roland, B. (2021): E-Mobility index 2021. Advanced Technology Center FKA GMBH AACHEN
Szakály, M. - Soós, M. (2021): Fogyasztói preferenciák vizsgálata a növényi alapú táplálkozással kapcsolatban TÁPLÁLKOZÁSMARKETING 8 : 1 pp. 3-20. , 18 p.
Szántó, Z. O. (2018): A társadalmi jövőképesség analitikus koncepciója. in Aczél, P., Csák, J., Szántó, Z. O. (szerk.) (2018): Társadalmi Jövőképesség – Egy új tudományterület bemutatkozása Budapest, Magyarország: Budapesti Corvinus Egyetem Társadalmi Jövőképesség Kutatóközpont (2018), pp. 13-34
Taleb, N. N. (2010): The Black Swan: The Impact of the Highly Improbable: The Impact of the Highly Improbable: Random House Publishing Group; 2nd edition
Tim, J. (2004): Negotiating sustainable consumption. Energy & Environment, Vol. 15, no. 6. pp. 1027-1051. DOI: 10.1260/0958305043026573
Tóth, P. (2019): Az autózás, mint társadalmi-technikai rendszer. Tér-Gazdaság-Ember, 2019/1, 7, pp. 33-59
Törőcsik M. – Jakopánecz E. (2011): A fogyasztói félelem – kockázatészleléstől az ellenállásig
In: Fojtik, János (szerk.) MOK 2011 Felelős marketing: Tanulmánykötet A Magyar Marketing Szövetség Marketing Oktatók Klubja 17. országos konferenciájának előadásai. Pécs, Magyarország: Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar (PTE KTK) (2011) 974 p. pp. 13-21., 9 p
Vida, G. (2007): Fenntarthatóság és a tudósok felelőssége. Magyar Tudomány, 2007/12
Wunderman Thompson Intelligence (2021): Regeneration Rising: Sustainability Futures.
Wilenius, M. (2017): Patterns Of The Future: Understanding The Next Wave Of Global Change. WSPC (EUROPE) DOI: 10.1142/q0083
Biró, B. (2022): Norvégiában már szinte senki nem vesz hagyományos autót. Villanyautósok, https://villanyautosok.hu/2022/01/06/norvegiaban-mar-szinte-senki-nem-vesz-hagyomanyos-autot/, utolsó letöltés: 2022.08.23.
Fokasz, O. (2022): Jobban hasonlít a hagyományos autózáshoz, mégsem népszerű a hidrogénes közlekedés. HVG,
https://hvg.hu/360/202217__hidrogenes_kozlekedes__tiszta_energia__gyerekcipoben__elemi_iskolak, utolsó letöltés: 2022.07.19.
KSH (2022): 24.1.1.25. A személygépkocsi-állomány gyártmány szerint. Központi Statisztikai Hivatal, Budapest, https://www.ksh.hu/stadat_files/sza/hu/sza0025.html, utolsó letöltés: 2022.09.05.
OECD (2012): Environmental Outlook to 2050. The Consequences of Inaction. OECD, https://www.oecd.org/env/indicators-modelling-outlooks/49846090.pdf, DOI: 10.1787/9789264122246-en, utolsó letöltés: 2022.09.01.
Simon, Zs. (2022): Hatalmas meglepetést okoztak a zöld rendszámos autók. Villanyautósok, https://villanyautosok.hu/2022/04/07/hatalmas-meglepetest-okoztak-a-zold-rendszamos-autok/, utolsó letöltés: 2022.08.05.
Statista (2022): New registrations of plug-in electric cars in selected European countries in 2021, by main type. Statista, https://www.statista.com/statistics/626633/eu-new-electric-vehicle-registrations/, utolsó letöltés: 2022.09.11.
