A sportfogyasztás és a sportmotivációt mérő skálák

Szerzők

  • László Csóka Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar
  • Mária Törőcsik Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar

DOI:

https://doi.org/10.15170/MM.2019.53.EMOK.08

Kulcsszavak:

sportfogyasztás, fogyasztói magatartás, validált motivációs skálák, marketing

Absztrakt

A KUTATÁS CÉLJA

A sportfogyasztás vizsgálata meglehetősen komplex kérdéskör feltárását igényli, különféle közelítésben végezhetünk erre vonatkozó elemzéseket. Jelen tanulmány fókusza marketing szakterületi, de alapvetően fogyasztói magatartás kiindulópontú közelítés, vagyis nem tér ki a cégek, a kormányzati szféra, a marketing és sport kapcsolatokra. Kutatásunk célja a sportfogyasztás klasszikus tagolásának felülvizsgálata és kiegészítése. További kutatási cél annak összefoglalása is, milyen nemzetközi kutatásokkal validált skálák állnak rendelkezésre a sportolással kapcsolatos motivációk vizsgálatához, milyen kiindulópontok fogalmazhatók meg a főképp laikus sportolók motivációjának kibővített értelmű kutatásához.

ALKALMAZOTT MÓDSZERTAN

Megállapításainkhoz a szakirodalom széles körét felhasználva szakirodalmi áttekintés típusú tanulmányt készítettünk.

LEGFONTOSABB EREDMÉNYEK

Kutatásunk alapján a sportfogyasztás vizsgálata szokásos szemléletben három nagy elemből tevődik össze, amelyek a sportolásban történő aktív részvétel, a sporttermékek fogyasztása, illetve a sportesemények nézőként történő fogyasztása személyesen vagy a médián keresztül. Ezt a kört bővíti ki személetében a tanulmány, megkülönböztetve a sportolás profi és laikus szintű művelését, a kapcsolódó tárgyak, szolgáltatások vásárlását, valamint az offline és online élményfogyasztás területét.

GYAKORLATI JAVASLATOK

A sportfogyasztás vizsgálatában kiemelkedő szempontot jelent a sportolók motivációinak vizsgálata a hobbi- és versenysportolók esetén is. Ahhoz, hogy ezen fogyasztók motivációit megértsük és mérni tudjuk azok erősségét, a kutatók különböző skálákat hoztak létre. Ezen skálák közül megállapításunk szerint a hazai kutatások során a sportmotiváció méréséhez jelenleg a H-SMS a legalkalmasabb.

 

A kutatás az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program, EFOP-3.6.2-16-2017-003: „Sport- Rekreációs- és Egészséggazdasági Kooperációs Kutatóhálózat létrehozása” című projektjének támogatásával készült.

Szerző életrajzok

László Csóka, Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar

PhD hallgató

Mária Törőcsik, Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar

egyetemi tanár

Downloads

Megjelent

2019-08-11

Hogyan kell idézni

Csóka, L. és Törőcsik, M. (2019) „A sportfogyasztás és a sportmotivációt mérő skálák”, Marketing & Menedzsment, 53(Különszám), o. 77–86. doi: 10.15170/MM.2019.53.EMOK.08.

Ugyanannak a szerző(k)nek a legtöbbet olvasott cikkei

1 2 3 4 > >>