„Kérem, gondoljon a környezetre, mielőtt kinyomtatja ezt a cikket!” - A belső marketing szerepe a szervezetek környezetvédelmi erőfeszítéseinek közvetítésében és hatása a fiatal munkavállalók elégedettségére
DOI:
https://doi.org/10.15170/MM.2023.57.03.06Kulcsszavak:
belső marketing, környezetvédelem, környezeti hatás, munkavállalói elégedettségAbsztrakt
A TANULMÁNY CÉLJA
A tanulmány azt vizsgálja, miként befolyásolják a munkavállalók elégedettségét a munkaadó szervezet környezeti impaktjáról szóló híradások, és ez a hatás milyen módon vonható kontroll alá a belső marketing eszközeivel.
ALKALMAZOTT MÓDSZERTAN
A téma alul kutatott természete miatt a kutatás feltáró jellegű, kvalitatív elemzésre támaszkodik. A megkérdezésben 76 fő, egyetemista korú válaszadó vett részt, akik előre megadott szempontok szerint írtak jellemzést munkahelyükről. Ez a megközelítés lehetővé tette, hogy szélesebb körben (egy fős vállalkozásoktól a multinacionális cégekig, profitorientált vállalkozásoktól a non-profit szféra szereplőiig) megismerhető legyen a fiatalabb generáció véleménye.
LEGFONTOSABB EREDMÉNYEK
A tanulmány feltárta, hogy a belső marketing kedvező és kedvezőtlen hatással is lehet a munkavállalói elégedettségre. A kedvező hatás kiaknázásához a szervezeteknek szinkronba kell hozniuk a környezetvédelmi tevékenység szintjével az arról szóló kommunikáció szintjét. További eredményként felállításra került egy modell, ami a munkavállalók szemszögéből értelmezi a szervezet környezeti impaktjáról szóló híradások szerepét a munkahellyel való elégedettségben. A kutatás ráirányítja a marketing szakemberek figyelmét arra, hogy a vállalatok környezetvédelmi impaktja nem csak a fogyasztók, de a munkavállalók szempontjából is meghatározó lehet. A szervezetek a belső marketing eszköztára révén kontrollálhatják a folyamatot, ami azonban gondos tervezést igényel, hogy elkerüljék a célzottal ellentétes hatást.
GYAKORLATI/GAZDASÁGPOLITIKAI JAVASLATOK
A szervezeteknek kiemelt figyelmet kell fordítaniuk a munkatársak megfelelő tájékoztatására. A belső marketing csatornák összehangolása mellett fontos szempont kell legyen az is, hogy a tényleges tevékenység (környezeti impakt) és az azokról szóló hírek szinkronban legyenek, az ellentmondások ugyanis a szervezet tagjainak elkötelezettségét erodálhatják.
Hivatkozások
Berry, P. (1992), „A belső kommunikáció”, Könyvtári Figyelő, 38(3), 460-472.
Cheng, C.-F. (2020), “Revisiting Internal Marketing for the Determinants of Job (Dis) Satisfaction by Using Asymmetric Approach”, Sustainability, 12(9), 3781. http://dx.doi.org/10.3390/su12093781
Cho, Y., & Choi, Y. (2021), “When and How Does Sustainable HRM Improve Customer Orientation of Frontline Employees? Satisfaction, Empowerment, and Communication”, Sustainability, 13(7), 3693. https://doi.org/10.3390/su13073693
Dinya, L. (1999), „Marketing és közszolgáltatások”. Marketing & Menedzsment, 33(5), 8-10.
Derqui, B. (2020), “Towards sustainable development: Evolution of corporate sustainability in multinational firms”, Corporate Social Responsibility and Environmental Management, 27(6), 2712-2723. https://doi.org/10.1002/csr.1995
Fullerton, S., McCullough, T., & Moore, D. L. (Eds.). (2019), “Consumer Actions and Attitudes Regarding Initiatives Directed towards Sustainability: Assessing Gender and Generational Gaps. Association of Marketing Theory and Practice Proceedings, 2019. 6. https://digitalcommons.georgiasouthern.edu/cgi/viewcontent.cgi?article=1008&context=amtp-proceedings_2019 (letöltve: 2023.10.15.)
Gróf, Á. (2001), „A vállalat kommunikációs kapcsolatrendszerének szerepe”, Marketing & menedzsment, 35(4), 25-31.
Gulyásné, K.R. (2017), „Dolgozói elégedettség, mint a vevői lojalitás záloga a pénzügyi szektorban”, Marketingkaleideoszkóp, 2017, 50-56.
Guld, Á. (2020), „Étkezőshow-k a YouTube-on.: A mukbang videók népszerűségének hátteréről egy kvalitatív befogadásvizsgálat tükrében”, Marketing & Menedzsment, 54(1), 29-42. https://doi.org/10.15170/MM.2020.54.01.03
Jyoti, K. (2019), “Green HRM-people management commitment to environmental sustainability”, Proceedings of 10th International Conference on Digital Strategies for Organizational Success, http://dx.doi.org/10.2139/ssrn.3323800
Kapferer, J.-N., & Michaut-Denizeau, A. (2020), “Are millennials really more sensitive to sustainable luxury? A cross-generational international comparison of sustainability consciousness when buying luxury”, Journal of Brand Management, 27(1), 35-47. https://doi.org/10.1057/s41262-019-00165-7
Konyha, R. (2011), „„Zöldebb” családokat! - Fiatalok környezeti attitűdje”, Új Pedagógiai Szemle, 61, 1-5.
Maheshwari, V., Gunesh, P., Lodorfos, G., & Konstantopoulou, A. (2017), “Exploring HR practitioners’ perspective on employer branding and its role in organisational attractiveness and talent management”, International Journal of Organizational Analysis, 25(5), 742-761. https://doi.org/10.1108/IJOA-03-2017-1136
Németh, E. (2009), „A dolgozói elégedettség több aspektusa-empirikus kutatási eredmények”, Marketing & Menedzsment, 43(3), 70-77.
Németh, P., Csóka, L., & Törőcsik, M. (2023). „A fiatalok szabadidős közösségválasztásainak háttere”, Marketing & Menedzsment, 57(Különszám EMOK 2), 45-54. https://doi.org/10.15170/MM.2023.57.KSZ.02.05
Norton, T. A., Zacher, H., & Ashkanasy, N. M. (2014), “Organisational sustainability policies and employee green behaviour: The mediating role of work climate perceptions”, Journal of Environmental Psychology, 38, 49-54. https://doi.org/10.1016/j.jenvp.2013.12.008
Nye, M., & Hargreaves, T. (2010), “Exploring the social dynamics of proenvironmental behavior change: A comparative study of intervention processes at home and work”, Journal of Industrial Ecology, 14(1), 137-149. https://doi.org/10.1111/j.1530-9290.2009.00193.x
Párkányi, P. (1996), „Gondolatok a banki szolgáltatások minőségéről”, Marketing & Menedzsment, 30(6), 56-64.
Rafiq, M., & Ahmed, P. K. (1993), “The scope of internal marketing: defining the boundary between marketing and human resource management”, Journal of Marketing Management, 9(3), 219-232. https://doi.org/10.1080/0267257X.1993.9964234
Szűcs, V., & Hámori, J. (2016). „A fiatalok fenntartható fejlődéssel kapcsolatos ismereteinek és környezettudatos magatartásának kvalitatív vizsgálata”, Journal of Central European Green Innovation, 4(1063-2016-86279), 121-134.
Tian, H., Zhang, J., & Li, J. (2020), “The relationship between pro-environmental attitude and employee green behavior: the role of motivational states and green work climate perceptions”, Environmental Science and Pollution Research, 27(7), 7341-7352. https://doi.org/10.1007/s11356-019-07393-z
Unsworth, K. L., Dmitrieva, A., & Adriasola, E. (2013), “Changing behaviour: Increasing the effectiveness of workplace interventions in creating pro-environmental behaviour change”, Journal of Organizational Behavior, 34(2), 211-229. https://doi.org/10.1002/job.1837
Vass, Z. (2016), „Mit tehetünk és mit érhetünk el a fiatalok fizikai-lelki állapotának javítása érdekében?”, Opus et Educatio, 3(4). https://doi.org/10.3311/ope.36
Wang, Y., Xu, S., & Wang, Y. (2020), “The consequences of employees’ perceived corporate social responsibility: A meta‐analysis”, Business Ethics: A European Review, 29(3), 471-496. https://doi.org/10.1111/beer.12273
Wesselink, R., Blok, V., & Ringersma, J. (2017), “Pro-environmental behaviour in the workplace and the role of managers and organisation”, Journal of Cleaner Production, 168, 1679-1687. https://doi.org/10.1016/j.jclepro.2017.08.214
