Társadalmi marketing a fenntarthatóság komplex rendszerében – kapcsolódó HR-kihívások

Szerzők

  • Anikó Klausmann-Dinya Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem
  • László Dinya Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem

DOI:

https://doi.org/10.15170/MM.2023.57.KSZ.02.01

Kulcsszavak:

Kulcsszavak: fenntarthatóság, társadalmi marketing, HR-kihívások

Absztrakt

A TANULMÁNY CÉLJA

A fenntarthatósági kihívások figyelembevételének igénye egyre inkább előtérbe kerül a projekt-, település- és térségi szintű fejlesztési programok során. Minden helyi fejlesztési programban számolni kell annak az egész térséget érintő társadalmi – gazdasági – természeti környezetre gyakorolt hatásaira. És értelemszerűen kalkulálni kell nemcsak a gazdasági tőke, hanem a rendelkezésre álló (vagy esetleg akadályokat képező) humán-, szociális- és természeti tőke kívánatos fejlesztésével is, ha egy projektet hosszabb távon terveznek fenntartani. Tipikusan ilyenek például a turisztikai, energetikai, élelmiszerlánc fejlesztési programok. Bemutatni kívánjuk azt az általunk kidolgozott, és a gyakorlatban is alkalmazott fejlesztési modellt, amely ehhez tapasztalatunk szerint hasznos segítséget képes nyújtani. Fontos alapelv, hogy a társadalmi marketing és a HR-megfontolások nem mellőzhetők, amikor gyakran a humán/tudás/tőke, és/vagy a közösségi (szociális) tőke képezi egy-egy térségben a fejlesztéseket akadályozni képes szűk keresztmetszetet.

ALKALMAZOTT MÓDSZERTAN

A kidolgozott modell átfogó szakirodalmi szintézisen alapul, amelynek során érvényesítettük a gyakorlati alkalmazhatóság követelményeit is. A fejlesztéseket megalapozó helyszíni diagnózis a helyi adottságok öt pillérhez tartozó, összesen húsz legfontosabb tényező értékelését jelenti. Az értékelés helyi szakértők széles körének fókuszcsoportos megkérdezésével történik kérdőív segítségével. Ezt mutatjuk be, esettanulmány jelleggel.

LEGFONTOSABB EREDMÉNYEK

A kidolgozott modell gyakorlati alkalmazásának tapasztalatai meggyőzően igazolták, hogy a „best practice” (legjobb gyakorlat) preferálása komplex fenntarthatóság megvalósítását célzó projektek esetében nem lehetséges. Csak a helyi adottságokhoz illeszkedő diagnózisokon alapuló „good practices” (jó gyakorlatok) vezethetnek eredményre. Projektjeink kapcsán igazolást nyert tapasztalati tény, hogy a társadalmi marketing nélkülözhetetlen minden helyi fejlesztés esetén, amelynek köze van a fenntarthatósághoz, és a közösség bevonása, meg a humán (tudás) tőke egyidejű fejlesztése nélkül nem lehet eredményes. Márpedig a projektek döntő többsége ilyen, a jövőben pedig kifejezetten ilyen lesz. 

GYAKORLATI JAVASLATOK

Az általunk kidolgozott és eredményesen alkalmazott modell hasznos segítséget nyújthat a helyi adottságok, lehetőségek és fenyegetések feltérképezéséhez fenntarthatóságot célzó helyi (térségi) fejlesztési projektek esetében. A társadalmi marketing és a HR-eszközök bevetése biztosíthatja, hogy a projekt nemcsak gazdaságilag, de társadalmilag és természeti környezeti szempontjából is hosszabb távon fenntartható lehet. Fontos feltétele, hogy a tervezésben, majd a megvalósításban ilyen szakértők is részt vegyenek.

Szerző életrajzok

Anikó Klausmann-Dinya, Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem

mestertanár

László Dinya, Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem

professzor emeritus

Hivatkozások

Brown, L. (1982), “Building a sustainable society”, Society, 19(2), January/February 1982, ISSN: 0147-2011, 75-85)

Brundtland, G. H. (1987), „Report of the World Commission on Environment and Development - Our Common Future”, UN, New York / Oslo, 1-300

Dinya L. (2012), „Fenntarthatóság alulnézetben – a fenntartható kistérség modellje,” A Falu, XXVII(1), 29-40. ISSN 02737-4323

Dinya L. (2014), Fenntarthatóság – társadalmi értékrend – térségfejlesztés, in: Az életminőség anyagi és szellemi igényeinek kielégítése fogyasztási marketing szemlélettel, Lehota J. és tsai. (szerk.), MTA - Agrárközgazdasági Bizottság – Agrármarketing Albizottság, Budapest, ISSN 978-963-508-702-0, 171-185.)

Dinya L, Dinya, A. (2017), Hogyan ébresszük fel Csipkerózsikát?, in: Turizmusmarketing esettanulmányok – II., Dely-Gray Zs., Árva L. (szerk.), Akadémiai Kiadó, Budapest, ISBN 978 963 4545 150 9, 127-137)

Dinya L. (2018), Változó hangsúlyok a térségfejlesztésben, in: Hangsúlyok a térfejlesztésben, Nagy János (szerk.), Debreceni Egyetem – Tranzit Ker Zrt, Debrecen, ISBN 978-615-00-2072-3, 103-114.)

Dinya L, Klausmann-Dinya, A. (2019), Menedzsment 4.0., in: Menedzsmenttendenciák, Mohácsi Márta (szerk.), Debreceni Egyetemi Kiadó, Gazdaság- és Társadalomtudományi Tanulmányok – I. kötet, ISBN 9789633182031, 147-177.)

Hofstede, G. (2015): Country comparison, https://geerthofstede.com/research-and-vsm/dimension-data-matrix/, letöltés ideje: 2022.06.10.

Gyöngyös Önkormányzat (2021), Részvételi költségvetés, https://gyongyos.hu/reszveteli-koltsegvetes/, letöltés ideje: 2022.06.15.

Klausmann-Dinya, A., Dinya, L. (2020), Managing complexity in the era of Industry 4.0, in: Udvari Beáta (ed.): Proceedings of the 4th Central European PhD Workshop on Technological Change and Development, University of Szeged - Faculty of Economics and Business Administration, ISBN: 978-963-306-741-3, 10-22.)

UN (2015): Adoption of the Paris Agreement, http://unfccc.int/resource/docs/2015/cop21/eng/l09r01.pdf, 1-32, letöltés ideje: 2022.04.18.

Downloads

Megjelent

2023-05-02

Hogyan kell idézni

Klausmann-Dinya, A. és Dinya, L. (2023) „Társadalmi marketing a fenntarthatóság komplex rendszerében – kapcsolódó HR-kihívások”, Marketing & Menedzsment, 57(Különszám EMOK 2), o. 5–14. doi: 10.15170/MM.2023.57.KSZ.02.01.

Folyóirat szám

Rovat

Cikkek