Társadalmi marketing a fenntarthatóság komplex rendszerében – kapcsolódó HR-kihívások
DOI:
https://doi.org/10.15170/MM.2023.57.KSZ.02.01Kulcsszavak:
Kulcsszavak: fenntarthatóság, társadalmi marketing, HR-kihívásokAbsztrakt
A TANULMÁNY CÉLJA
A fenntarthatósági kihívások figyelembevételének igénye egyre inkább előtérbe kerül a projekt-, település- és térségi szintű fejlesztési programok során. Minden helyi fejlesztési programban számolni kell annak az egész térséget érintő társadalmi – gazdasági – természeti környezetre gyakorolt hatásaira. És értelemszerűen kalkulálni kell nemcsak a gazdasági tőke, hanem a rendelkezésre álló (vagy esetleg akadályokat képező) humán-, szociális- és természeti tőke kívánatos fejlesztésével is, ha egy projektet hosszabb távon terveznek fenntartani. Tipikusan ilyenek például a turisztikai, energetikai, élelmiszerlánc fejlesztési programok. Bemutatni kívánjuk azt az általunk kidolgozott, és a gyakorlatban is alkalmazott fejlesztési modellt, amely ehhez tapasztalatunk szerint hasznos segítséget képes nyújtani. Fontos alapelv, hogy a társadalmi marketing és a HR-megfontolások nem mellőzhetők, amikor gyakran a humán/tudás/tőke, és/vagy a közösségi (szociális) tőke képezi egy-egy térségben a fejlesztéseket akadályozni képes szűk keresztmetszetet.
ALKALMAZOTT MÓDSZERTAN
A kidolgozott modell átfogó szakirodalmi szintézisen alapul, amelynek során érvényesítettük a gyakorlati alkalmazhatóság követelményeit is. A fejlesztéseket megalapozó helyszíni diagnózis a helyi adottságok öt pillérhez tartozó, összesen húsz legfontosabb tényező értékelését jelenti. Az értékelés helyi szakértők széles körének fókuszcsoportos megkérdezésével történik kérdőív segítségével. Ezt mutatjuk be, esettanulmány jelleggel.
LEGFONTOSABB EREDMÉNYEK
A kidolgozott modell gyakorlati alkalmazásának tapasztalatai meggyőzően igazolták, hogy a „best practice” (legjobb gyakorlat) preferálása komplex fenntarthatóság megvalósítását célzó projektek esetében nem lehetséges. Csak a helyi adottságokhoz illeszkedő diagnózisokon alapuló „good practices” (jó gyakorlatok) vezethetnek eredményre. Projektjeink kapcsán igazolást nyert tapasztalati tény, hogy a társadalmi marketing nélkülözhetetlen minden helyi fejlesztés esetén, amelynek köze van a fenntarthatósághoz, és a közösség bevonása, meg a humán (tudás) tőke egyidejű fejlesztése nélkül nem lehet eredményes. Márpedig a projektek döntő többsége ilyen, a jövőben pedig kifejezetten ilyen lesz.
GYAKORLATI JAVASLATOK
Az általunk kidolgozott és eredményesen alkalmazott modell hasznos segítséget nyújthat a helyi adottságok, lehetőségek és fenyegetések feltérképezéséhez fenntarthatóságot célzó helyi (térségi) fejlesztési projektek esetében. A társadalmi marketing és a HR-eszközök bevetése biztosíthatja, hogy a projekt nemcsak gazdaságilag, de társadalmilag és természeti környezeti szempontjából is hosszabb távon fenntartható lehet. Fontos feltétele, hogy a tervezésben, majd a megvalósításban ilyen szakértők is részt vegyenek.
Hivatkozások
Brown, L. (1982), “Building a sustainable society”, Society, 19(2), January/February 1982, ISSN: 0147-2011, 75-85)
Brundtland, G. H. (1987), „Report of the World Commission on Environment and Development - Our Common Future”, UN, New York / Oslo, 1-300
Dinya L. (2012), „Fenntarthatóság alulnézetben – a fenntartható kistérség modellje,” A Falu, XXVII(1), 29-40. ISSN 02737-4323
Dinya L. (2014), Fenntarthatóság – társadalmi értékrend – térségfejlesztés, in: Az életminőség anyagi és szellemi igényeinek kielégítése fogyasztási marketing szemlélettel, Lehota J. és tsai. (szerk.), MTA - Agrárközgazdasági Bizottság – Agrármarketing Albizottság, Budapest, ISSN 978-963-508-702-0, 171-185.)
Dinya L, Dinya, A. (2017), Hogyan ébresszük fel Csipkerózsikát?, in: Turizmusmarketing esettanulmányok – II., Dely-Gray Zs., Árva L. (szerk.), Akadémiai Kiadó, Budapest, ISBN 978 963 4545 150 9, 127-137)
Dinya L. (2018), Változó hangsúlyok a térségfejlesztésben, in: Hangsúlyok a térfejlesztésben, Nagy János (szerk.), Debreceni Egyetem – Tranzit Ker Zrt, Debrecen, ISBN 978-615-00-2072-3, 103-114.)
Dinya L, Klausmann-Dinya, A. (2019), Menedzsment 4.0., in: Menedzsmenttendenciák, Mohácsi Márta (szerk.), Debreceni Egyetemi Kiadó, Gazdaság- és Társadalomtudományi Tanulmányok – I. kötet, ISBN 9789633182031, 147-177.)
Hofstede, G. (2015): Country comparison, https://geerthofstede.com/research-and-vsm/dimension-data-matrix/, letöltés ideje: 2022.06.10.
Gyöngyös Önkormányzat (2021), Részvételi költségvetés, https://gyongyos.hu/reszveteli-koltsegvetes/, letöltés ideje: 2022.06.15.
Klausmann-Dinya, A., Dinya, L. (2020), Managing complexity in the era of Industry 4.0, in: Udvari Beáta (ed.): Proceedings of the 4th Central European PhD Workshop on Technological Change and Development, University of Szeged - Faculty of Economics and Business Administration, ISBN: 978-963-306-741-3, 10-22.)
UN (2015): Adoption of the Paris Agreement, http://unfccc.int/resource/docs/2015/cop21/eng/l09r01.pdf, 1-32, letöltés ideje: 2022.04.18.
