A fogyatékossággal élőkkel kapcsolatos attitűdök, társadalmi marketing teendők
DOI:
https://doi.org/10.15170/MM.2024.58.03.01Kulcsszavak:
Fogyatékosság, Társadalmi inklúzió, Társadalmi marketing, AttitűdAbsztrakt
A TANULMÁNY CÉLJA
A fogyatékossággal élők társadalmi befogadásának, inklúziójának elősegítése aktuális és fontos társadalmi ügy, mely kiemelten kezelendő komplex kérdéskört jelent. Többéves kutatási program, s benne doktori disszertáció készítése keretében született jelen tanulmány konkrét célja a fogyatékossággal élőkkel szembeni többségi társadalmi attitűd mélyebb megismerése, vizsgálata. A tanulmány az elméleti keretek, a szakirodalmi előzmények bemutatását követően olyan kutatást mutat be, melyben a Miskolci Egyetem hallgatóinak megkérdezése történt. A lekérdezés során alkalmazott összetett kérdőív azon elemeit mutatjuk be, mely a fogyatékossággal élőkkel kapcsolatos, nemzetközi terepen elterjedt „Multidimenzionális Attitűd Skála” (MAS) magyar alkalmazására, adaptációjára vonatkozik azzal a törekvéssel, hogy a kívánatos társadalmi marketing program kereteit vázolhassuk fel.
ALKALMAZOTT MÓDSZERTAN
A MAS skála 2010-ben, kifejezetten felsőoktatási hallgatókra vonatkozóan megalkotott módszertant (Vilchinsky et al. 2010) alkalmaztuk, mely akkor a kerekesszékesek megítélését állította középpontba, a társadalmi forgatókönyv módszerével, 5 elemű Likert-skálákkal vizsgálva a megkérdezettek fogyatékossággal élőkkel kapcsolatos attitűdjének affektív, gondolati és cselekvési dimenzióit. A skálát pilot kutatás során teszteltük, majd 2023 végén történt meg a nagymintás lekérdezés, a Miskolci Egyetem valamennyi hallgatója köréből kikerülő kvótás mintán (n = 450 fő).
LEGFONTOSABB EREDMÉNYEK
Kutatásunk a MAS skála – a tanulmányban bemutatott eredeti izraeli, német, dél-koreai, etiópiai, kolumbiai, norvég, palesztin alkalmazások - magyar adaptációja, ahol elemzéseink a kitöltőkre vonatkozóan sajátos komponens struktúrát igazoltak, mely alskála-rendszert így MAS-H-nak neveztük el. A klaszterelemzés alapján a hallgatók négy klaszterbe rendeződnek, az elutasítóktól a támogatókig, kijelölve egy differenciált társadalmi marketing program szükségességét.
GYAKORLATI JAVASLATOK
A többségi társadalom attitűdje jelentős mértékben meghatározza a fogyatékossággal élők társadalmi inklúziójának körülményeit és lehetőségeit. Ezért nagyon fontos ezen attitűdök megismerése és mélyebb megértése, mely alapjául szolgálhat a hatékony társadalmi marketing elvek és technikák alkalmazásának. A kutatás eredményeire épülően, a feltárt négy szegmens számára a bemutatott eszközök, üzenetek mentén célzott társadalmi marketing stratégia, programok tervezése és kivitelezése javasolt a felsőoktatás területén is, erősítendő a megnyilvánult pozitív tendenciákat.
Hivatkozások
Allport, G. W. (1954), The nature of prejudice. Cambridge/Reading, MA: Addison-Wesley.
Antonak, R. F., & Livneh, H. (2000), “Measurement of attitudes towards persons with disabilities”, Disability and Rehabilitation: An International, Multidisciplinary Journal, 22(5), 211–224. https://doi.org/10.1080/096382800296782
Bogdan, R., & Biklen, D. (2013), Handicapism. In Wappet, M., Arndt, K. (eds.), Foundations of disability studies. Palgrave Macmillan, New York. 1-16.
Breckler, S. J. (1984), “Empirical validation of affect, behavior, and cognition as distinct components of attitude”, Journal of Personality and Social Psychology, 47, 1191–1205. https://doi.org/10.1037/0022-3514.47.6.1191
Chan, C. C. H., Lee, T. M. C., Yuen, H., & Chan, F. (2002), “Attitudes towards people with disabilities between Chinese rehabilitation and business students: An implication for practice”, Rehabilitation Psychology, 47, 324-38. http://dx.doi.org/10.1037/0090-5550.47.3.324
Daruwalla, P., & Darcy, S. (2005), “Personal and societal attitudes to disability”, Annals of Tourism Research, 32(3), 549-570. https://doi.org/10.1016/j.annals.2004.10.008
Findler, L., Vilchinsky, N., & Werner, Sh. (2007), “The Multidimensional Attitudes Scale Toward Persons with Disabilities (MAS): Construction and Validation”, Rehabilitation Counselling Bulletin, 50 (3), April 2007. https://doi.org/10.1177/00343552070500030401
Getachew, A. (2012), “Factor analysis of the multidimensional attitude scale in a sample of Ethiopian college students”. Idézi: Lu, J, Kim, K, H (2017), “Understanding Self-Report Multidimensional Attitudes Scale Toward People with Disabilities: An Exploratory Analysis”. Rehabilitation Psychology, 62 (2), 110-118. https://doi.org/10.1037/rep0000138
Grames, M., & Leverentz, C. (2010), “Attitudes toward persons with disabilities: A comparison of Chinese and American students”, Journal of Undergraduate Research, 13, 1–6.
Gustafsson, E., Alawi, N., & Andersen, P.N. (2019), University students’ attitudes toward the physically disabled in Palestine and Norway: a multidimensional, comparative and quantitative study. An-Najah Univ. J. Res. (Humanities), 33(11), 2019. https://doi.org/10.35552/0247-033-011-006
Illyés S., Erdősi S. (1986), Az épek fogyatékos személy képe és fogyatékosokhoz való viszonya. In: Kolozsi B, Münnich I. (szerk.): Társadalmi beilleszkedési zavarok. Bulletin, VI. Budapest. 3 – 57.
Kegye, A., Megyeri K., Németh Sz., Szarvas H., Pánczél M., Szabados T., Wéber A. (2013), Védett tulajdonságú csoportok hozzáférésének akadályai a közigazgatási döntéshozatalban. Egyenlő Bánásmód Hatóság, Budapest.
Kotler, P. & Lee, N. (2010), Social Marketing für eine bessere Welt. München, Wirtschaftsbuch Verlag,
Lu, J, & Kim, K, H (2017), “Understanding Self-Report Multidimensional Attitudes Scale Toward People with Disabilities: An Exploratory Analysis”, Rehabilitation Psychology, 62 (2), 110-118. https://doi.org/10.1037/rep0000138
Molnár, L. (2007), Az optimális mintanagyság a kapcsolódó költségek és bevételek relációjában. In: Karajz, S. (szerk.) Doktoranduszok Fóruma: 2006. november 9., Gazdaságtudományi Kar Szekciókiadványa, Miskolc, Magyarország (2007), 123-128.
Munyi, C. W. (2012), “Past and Present Perceptions Towards Disability: A Historical Perspective”, Disability Studies Quarterly, 32,2. https://doi.org/10.18061/dsq.v32i2.3197
Piskóti, I. (2012), „Elemek a társadalmi marketing modelljéhez”, Marketing & Menedzsment, 46(3), 64–73.
Pusztai, G., Szabó, D. (2014), „Felsőoktatási hallgatók és fogyatékossággal élő társaik”, KAPOCS 2014. 13(4), 23-37.
Rosenberg, M. J., & Hovland, C. I. (1960), Cognitive, affective, and behavioral components of attitudes. In Rosenberg, M. J., Hovland, C. I., McGuire, W. J., Abelson, R. P., Berhm, J. W. (Eds.), Attitude organization and change. An analysis of consistency among attitude components. New Haven, CT: Yale University Press. 1-14.
Ruckh, M., Noll, Ch. & Bornholdt, M. (Hrsg.) (2006), Sozialmarketing als Stakeholder-Management. Bern–Stuttgart–Wien, Haupt Verlag.
Sahin, H., & Akyol, A. D. (2010), “Evaluation of nursing and medical students’ attitudes towards people with disabilities”, Journal of Clinical Nursing, 19, 2271–2279.
Séllei, B. (2015), Az érzelmi intelligencia szerepe a foglalkozási rehabilitációban. Eötvös Loránd Tudományegyetem, Budapest. Doktori disszertáció.
Séllei, B. (2018), Szemléleti akadálymentesség a felsőoktatásban, In: Opus et Educatio, 5(1).
Soltész-Várhelyi, K. (2021), Főkomponens elemzés és faktor elemzés tananyag. https://stathelp.hu/tananyagok.html#faktor (Letöltve: 2024.01.17.)
Stevens, L.F., Getachew, M.A., Perrin, P.B., Rivera, D., Olivera Plaza, S.L., & Arango-Lasprilla, J.C. (2013), “Factor analysis of the Spanish multidimensional attitudes scale towards persons with disabilities”, Rehabilitation Psychology, 58, 396-404. Idézi: Lu, J, Kim, K, H (2017): “Understanding Self-Report Multidimensional Attitudes Scale Toward People with Disabilities: An Exploratory Analysis”, Rehabilitation Psychology, 62(2), 110-118. https://doi.org/10.1037/rep0000138
Tervo, R. C., Azuma, S., Palmer, G., & Redinius, P. (2002), “Medical students’ attitudes toward persons with disability: A comparative study”, Archives of Physical Medicine and Rehabilitation, 83, 1537–1542.
Vilchinsky, N., & Werner, Sh., Findler, L. (2010), “Gender and Attitudes Toward People Using Wheelchairs: A Multidimensional Perspective”, Rehabilitation Counseling Bulletin, 53(3), 163-174. https://doi.org/10.1177/0034355209361207
Wöhrle, J., Franke, S., & Kissgen, R. (2018), “The German Multidimensional Attitude Scale Toward Persons with Disabilities (G-MAS): A Factor Analytical Study Among High-School Students”, Rehabilitation Psychology 64(3), 64-73. https://doi.org/10.1037/rep0000170
Yuker, H. E., Block, J. R., & Young, J. H. (1966), The measurement of attitude toward disabled persons. Human Resources Study No. 7. Albertson, NY: Human Resources Center
Downloads
Megjelent
Hogyan kell idézni
Folyóirat szám
Rovat
License
Copyright (c) 2024 Marketing & Menedzsment
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NoDerivatives 4.0 International License.
