Slow és turizmus - a kisvárosfejlesztési alternatíva!?
DOI:
https://doi.org/10.15170/MM.2023.57.KSZ.02.06Kulcsszavak:
slow, kisváros, turizmusfejlesztés, helyi identitás, helyi turisztikai erőforrásokAbsztrakt
A TANULMÁNY CÉLJA
A kisvárosok fejlődési lehetőségei, versenyképessége, lakóhelyi vonzereje megerősödőben van, s ezáltal sajátos szerep adódik számukra a település-rendszerben (Cox-Longlands 2016.). E szerep ígéretes, sikeres formálását segítheti a slow alapú városfejlesztési filozófia és gyakorlat. (Osbaldiston 2013, Birkner és tsai 2017) A slow mozgalom leginkább a hagyományok jelentőségét, a minőséget, a környezetbarát mezőgazdasági termelést, illetve a helyi termékeket hangsúlyozza. Az alapelveikhez tartoznak továbbá az egészséges életmód, a helyi közösségek aktivitása, különösen a rájuk vonatkozó döntések meghozatalában. Célunk a slow filozófia, s az abba integráltan beépülő slow turizmus bemutatása és alkalmazása a települések jövőépítésében.
ALKALMAZOTT MÓDSZERTAN
A kisváros-marketing kutatási program keretében 2020 őszén primer kutatást végeztünk a magyar 5000 és 20000 fő lakost számláló kisvárosok körében. Kisvárosok vezetői kérdeztük, hogy miként definiálják, hogyan élik meg a kisvárosi létet, hogyan ítélik meg adottságaikat, szerepüket a településrendszerben, milyen problémákkal küzdenek. A téma aktualitását és fontosságát mutatja a magasnak tekinthető válaszadási arány.
LEGFONTOSABB EREDMÉNYEK
A kisvárosok körében készült primer vizsgálati eredményeink szerint a turizmus kiemelten jelenik meg a településfejlesztési tervekben. A kisvárosok slow turizmusa igazi értékeket teremthet (Desalvo-Calzatti 2017), egyrészt a sokféle motivációjú, sok célcsoportot kielégítő, jelentős turistaforgalmú, korábban túlturizmussal küzdő nagyvárosi desztinációk gyógyító alternatívája, másrészt a turistaforgalomból eddig kimaradó, annak perifériáin megjelenő területek számára fenntartható, turizmusépítő perspektívát jelent (Pécsek 2008).
GYAKORLATI JAVASLATOKAT
Számos példa mutatja, hogy a slow filozófia a helyi identitásra, elégedettségre épülő, a helyi erőforrásokat fenntartható módon mozgató településfejlesztési alternatíva. Tanulmányunkban három olyan kezdeményezést mutatunk be, ahol a slow filozófia sikeresen alkalmazásra került a településfejlesztésben.
Köszönetnyilvánítás: "A tanulmány az EFOP-3.4.3-16-2016-00015 számú „Főnix ME” - Megújuló Egyetem Felsőoktatási intézményi fejlesztések a felsőfokú oktatás minőségének és hozzáférhetőségének együttes javítása érdekében című projekt Oktatási Innováció (2. részprojekt) projektelem keretén belül, annak támogatásával készült."
Hivatkozások
Birkner,Z, Máhr,T. & Berkes (2017), „The Opportunities of Small and Medium-Sized Cities in the Globalizing World”, Entrenova, 7-9, September 2017 Dubrovnik, Croatia, (ISSN) 2706-4735 Volume 3 418-424
Cox,E. & Longlands,S. (2016), “The Role of Small and Medium-sized Towns and Cities in Growing The Northern Powerhose”, IPPR North Spinningfields, Manchester
De Salvo,P. & Calzatti,V. (2018), „Slow Tourism: A theoretical framework. In Slow Tourism, Food and Cities. Pace and the Search for the Good Life”; Clancy, M., Ed.; Routledge: London, UK, DOI: 10.3390/su11174534
Farelnik, E. & Stanowicka, A. (2016), “Smart city, slow city and smart slow city as development models of modern cities”, Olsztyn Economic Journal, 11(4) DOI: 10.31648/oej.2938
Heitmann, S., Robinson, P. & Povey, G. (2011), “Slow Food, Slow Cities, Slow Tourism, Research themes of tourism”, Publ.CABI Wallingford, ISBN-9781845936846.0114
van Heur, B. (2010), „Small cities and the geographical bias of creative industries research and policy” Journal of Policy Research in Tourism, Leisure and Events, Publ. Routledge Volume 2, Issue, 2 Pages 189-192 DOI:10.1080/19407963.2010.482281
Kresl, P.K. & Ietri, D. (2019), „Smaller Cities in a World of Competitiveness” Routledge ISBN 9780367872045 DOI: 10.4324/9781315727387
Lukovics M. (2004), „A regionális identitás szerepe a regionális gazdaságfejlesztésben” Czagány, L.-Garai, L. (szerk.): A szociális identitás, információ és piac, SZTE Gazdaságtudományi Kar Közleményei, JATEPress, Szeged, 214-228. old.
de Noronha, T. & Vaz, E. (2020), „Theoretical Foundations in Support of Small and Medium Towns” Sustainability, 2020, 12, 5312; DOI:10.3390/su12135312
Oh, H., Assaf, G. & Baloglu, S. (2016), “Motivations and Goals of Slow Tourism”, Journal of Travel Research, Vol.55. Issue 2. p. 15 DOI:10.1177/0047287514546228
Osbaldiston, E. (edit) (2013), „Culture of the Slow- Social Deceleration in an Accelerated World” - Palgrave macmillan - ISBN 978-0-230-29976-4
Pécsek, B. (2008), „A ráérős utazás művészete”, Turizmus Online, letöltés helye: http://turizmusonline.hu/tt_utaztatas/cikk/a_raeros_utazas_muveszete#, (Utolsó letöltés: 2019. október 30.)
Pécsek, B. (2017), „Gyorsuló idő, lassuló turizmus: a lassú turizmus modellezése” Turizmus Bulletin, 16(1), 3-10.
Piskóti, I. (2022), „A coopetition-modell új dimenziói a helymarketingben” Tózsa, István (szerk.) Településmarketing és Gazdaságföldrajzi Műhely: 2021. évi kutatások Kecskemét, Neumann János Egyetem, MNB Tudásközpont Településmarketing és Gazdaságföldrajzi Központ Paper: 03
http://www. slowmovement.com (Utolsó letöltés: 2022.06.10.)
http://www.cittaslow.org (Utolsó letöltés: 2022.06.10.)
