Slow és turizmus - a kisvárosfejlesztési alternatíva!?

Szerzők

  • István Piskóti Miskolci Egyetem
  • Anita Marien Miskolci Egyetem
  • Adrienn Papp Miskolci Egyetem
  • Nagy Katalin Miskolci Egyetem

DOI:

https://doi.org/10.15170/MM.2023.57.KSZ.02.06

Kulcsszavak:

slow, kisváros, turizmusfejlesztés, helyi identitás, helyi turisztikai erőforrások

Absztrakt

A TANULMÁNY CÉLJA

A kisvárosok fejlődési lehetőségei, versenyképessége, lakóhelyi vonzereje megerősödőben van, s ezáltal sajátos szerep adódik számukra a település-rendszerben (Cox-Longlands 2016.). E szerep ígéretes, sikeres formálását segítheti a slow alapú városfejlesztési filozófia és gyakorlat. (Osbaldiston 2013, Birkner és tsai 2017) A slow mozgalom leginkább a hagyományok jelentőségét, a minőséget, a környezetbarát mezőgazdasági termelést, illetve a helyi termékeket hangsúlyozza. Az alapelveikhez tartoznak továbbá az egészséges életmód, a helyi közösségek aktivitása, különösen a rájuk vonatkozó döntések meghozatalában. Célunk a slow filozófia, s az abba integráltan beépülő slow turizmus bemutatása és alkalmazása a települések jövőépítésében.

ALKALMAZOTT MÓDSZERTAN

A kisváros-marketing kutatási program keretében 2020 őszén primer kutatást végeztünk a magyar 5000 és 20000 fő lakost számláló kisvárosok körében. Kisvárosok vezetői kérdeztük, hogy miként definiálják, hogyan élik meg a kisvárosi létet, hogyan ítélik meg adottságaikat, szerepüket a településrendszerben, milyen problémákkal küzdenek. A téma aktualitását és fontosságát mutatja a magasnak tekinthető válaszadási arány.

LEGFONTOSABB EREDMÉNYEK

A kisvárosok körében készült primer vizsgálati eredményeink szerint a turizmus kiemelten jelenik meg a településfejlesztési tervekben. A kisvárosok slow turizmusa igazi értékeket teremthet (Desalvo-Calzatti 2017), egyrészt a sokféle motivációjú, sok célcsoportot kielégítő, jelentős turistaforgalmú, korábban túlturizmussal küzdő nagyvárosi desztinációk gyógyító alternatívája, másrészt a turistaforgalomból eddig kimaradó, annak perifériáin megjelenő területek számára fenntartható, turizmusépítő perspektívát jelent (Pécsek 2008).

GYAKORLATI JAVASLATOKAT

Számos példa mutatja, hogy a slow filozófia a helyi identitásra, elégedettségre épülő, a helyi erőforrásokat fenntartható módon mozgató településfejlesztési alternatíva. Tanulmányunkban három olyan kezdeményezést mutatunk be, ahol a slow filozófia sikeresen alkalmazásra került a településfejlesztésben.

Köszönetnyilvánítás: "A tanulmány az EFOP-3.4.3-16-2016-00015 számú „Főnix ME” - Megújuló Egyetem Felsőoktatási intézményi fejlesztések a felsőfokú oktatás minőségének és hozzáférhetőségének együttes javítása érdekében című projekt Oktatási Innováció (2. részprojekt) projektelem keretén belül, annak támogatásával készült."

Szerző életrajzok

István Piskóti, Miskolci Egyetem

egyetemi tanár

Anita Marien, Miskolci Egyetem

egyetemi docens

Adrienn Papp, Miskolci Egyetem

egyetemi adjunktus

Nagy Katalin, Miskolci Egyetem

mesteroktató

Hivatkozások

Birkner,Z, Máhr,T. & Berkes (2017), „The Opportunities of Small and Medium-Sized Cities in the Globalizing World”, Entrenova, 7-9, September 2017 Dubrovnik, Croatia, (ISSN) 2706-4735 Volume 3 418-424

Cox,E. & Longlands,S. (2016), “The Role of Small and Medium-sized Towns and Cities in Growing The Northern Powerhose”, IPPR North Spinningfields, Manchester

De Salvo,P. & Calzatti,V. (2018), „Slow Tourism: A theoretical framework. In Slow Tourism, Food and Cities. Pace and the Search for the Good Life”; Clancy, M., Ed.; Routledge: London, UK, DOI: 10.3390/su11174534

Farelnik, E. & Stanowicka, A. (2016), “Smart city, slow city and smart slow city as development models of modern cities”, Olsztyn Economic Journal, 11(4) DOI: 10.31648/oej.2938

Heitmann, S., Robinson, P. & Povey, G. (2011), “Slow Food, Slow Cities, Slow Tourism, Research themes of tourism”, Publ.CABI Wallingford, ISBN-9781845936846.0114

van Heur, B. (2010), „Small cities and the geographical bias of creative industries research and policy” Journal of Policy Research in Tourism, Leisure and Events, Publ. Routledge Volume 2, Issue, 2 Pages 189-192 DOI:10.1080/19407963.2010.482281

Kresl, P.K. & Ietri, D. (2019), „Smaller Cities in a World of Competitiveness” Routledge ISBN 9780367872045 DOI: 10.4324/9781315727387

Lukovics M. (2004), „A regionális identitás szerepe a regionális gazdaságfejlesztésben” Czagány, L.-Garai, L. (szerk.): A szociális identitás, információ és piac, SZTE Gazdaságtudományi Kar Közleményei, JATEPress, Szeged, 214-228. old.

de Noronha, T. & Vaz, E. (2020), „Theoretical Foundations in Support of Small and Medium Towns” Sustainability, 2020, 12, 5312; DOI:10.3390/su12135312

Oh, H., Assaf, G. & Baloglu, S. (2016), “Motivations and Goals of Slow Tourism”, Journal of Travel Research, Vol.55. Issue 2. p. 15 DOI:10.1177/0047287514546228

Osbaldiston, E. (edit) (2013), „Culture of the Slow- Social Deceleration in an Accelerated World” - Palgrave macmillan - ISBN 978-0-230-29976-4

Pécsek, B. (2008), „A ráérős utazás művészete”, Turizmus Online, letöltés helye: http://turizmusonline.hu/tt_utaztatas/cikk/a_raeros_utazas_muveszete#, (Utolsó letöltés: 2019. október 30.)

Pécsek, B. (2017), „Gyorsuló idő, lassuló turizmus: a lassú turizmus modellezése” Turizmus Bulletin, 16(1), 3-10.

Piskóti, I. (2022), „A coopetition-modell új dimenziói a helymarketingben” Tózsa, István (szerk.) Településmarketing és Gazdaságföldrajzi Műhely: 2021. évi kutatások Kecskemét, Neumann János Egyetem, MNB Tudásközpont Településmarketing és Gazdaságföldrajzi Központ Paper: 03

http://www. slowmovement.com (Utolsó letöltés: 2022.06.10.)

http://www.cittaslow.org (Utolsó letöltés: 2022.06.10.)

Downloads

Megjelent

2023-05-02

Hogyan kell idézni

Piskóti, I., Marien, A., Papp, A. és Nagy, K. (2023) „Slow és turizmus - a kisvárosfejlesztési alternatíva!?”, Marketing & Menedzsment, 57(Különszám EMOK 2), o. 55–64. doi: 10.15170/MM.2023.57.KSZ.02.06.

Folyóirat szám

Rovat

Cikkek