A helyi termékekkel kapcsolatos fogyasztói elvárások összehasonlító vizsgálata
DOI:
https://doi.org/10.15170/MM.2023.57.01.05Kulcsszavak:
helyi termék, kis földrajzi távolság, helyi munkaerőAbsztrakt
A tanulmány célja
Napjainkban a helyi gazdaságok támogatását célzó kampányok és az etnocentrikus gondolkodás erősödése figyelhető meg világszinten, amit a pandémia csak továbberősített. A rövid ellátási láncok és a helyi termékek a fenntartható fogyasztás szempontjából is felértékelődtek, és a közbeszédben is egyre nagyobb hangsúlyt kapnak. Kutatásaink keretében arra kerestük a választ, hogy mit tekintenek a magyar vásárlók helyi terméknek és származását tekintve, milyen elvárásaik vannak ezekkel szemben.
Alkalmazott módszertan
Az alapkutatást 2019-ben végeztük (N=500), majd megismételtük 2021-ben (N=1000) mindkét esetben egy-egy reprezentatív, országos mintán. A minták mindkét alkalommal nemre, korra, településtípusra és régióra nézve reprezentatívak voltak. A mintavétel során az egyes régiókban és a kijelölt településeken az ún. véletlen séta (random walking) elvét alkalmaztuk, amely teljes véletlenszerűséget biztosít a megfelelő válaszadók kiválasztásához. A felkeresett háztartásban lakó személyek közül az ún. születésnapi kulcs alkalmazásával választottuk ki az interjúra megfelelő személyt.
Legfontosabb eredmények
Az összehasonlítás alapján kijelenthető, hogy 2021-ben a megkérdezettek nagyobb elvárásokat támasztanak a helyi termékekkel szemben, mint 2019-ben. Ez minden szempontra igaz, de közülük is kiemelkedik a kis földrajzi távolság, a helyi munkaerő foglalkoztatása és a hagyományos termelési eljárás. A fogyasztók 2021-ben elfogadóbbak a saját és a szomszéd településről, illetve a megyéből és a régióból származó helyi termékekkel szemben, mint 2019-ben. Ennek alapján a származási távolságot is rugalmasabban kezelik, vagyis jobban elfogadják a nagyobb földrajzi távolságot.
Gyakorlati/gazdaságpolitikai javaslatokat
A leírtak alapján kijelenthető, hogy a megkérdezettek tágabban értelmezik a helyi termékek fogalmát, azokat már kevésbé csak egyetlen településre vonatkoztatják. A leírtak azt jelentik, hogy a termelők nagyobb távolságból származó termékeket is „címkézhetnek” helyinek, a döntéshozóknak pedig érdemes átgondolni a jelenlegi származási távolság kritériumát.
Hivatkozások
/2010. (IV.30.) FVM rendelet a kistermelői élelmiszer-termelés, -előállítás és -értékesítés feltételeiről
Aung, M. M., & Chang, Y. S. (2014), “Traceability in a food supply chain: Safety and quality perspectives”, Food Control, 39, 172-184, DOI: 10.1016/j.foodcont.2013.11.007
Brain, R. (2012), The local food movement: Definitions, benefits, & resources, USU Extension Publication: Sustainability/2012/09pr.
Burchardi, H., Schröder, C., & Thiele, H. D. (2005), “Willingness-to-pay for food of the own region: empirical estimates from hypothetical and incentive compatible settings”, Meeting July 24-27, Providence RI 19365, American Agricultural Economics Association Annual, DOI: 10.22004/ag.econ.19365
Cavallo, C., Sacch, G., & Carfora, V. (2020), “Resilience effects in food consumption behaviour at the time of Covid-19: perspectives from Italy”, Heliyon, 6(12) e05676, DOI: 10.1016/j.heliyon.2020.e05676.
Cetelem (2019), Local consumption: circumstances vary, but certain values are universal. https://observatoirecetelem.com/en/lobservatoire-cetelem-de-la-consommation/think-local-act-local/local-consumption-circumstances-vary-but-certain-values-are-universal (Letöltve: 2023.06.06.)
Coluccia, B., Agnusdei, G. P., Miglietta, P. P., & De Leo, F. (2021), “Effects of COVID-19 on the Italian agri-food supply and value chains”, Food Control, 123, 107839, DOI: 10.1016/j.foodcont.2020.107839
Conner, D., Colasanti, K., Ross, R. B., & Smalley, S. B. (2010), “Locally Grown Foods and Farmers Markets: Consumer Attitudes and Behaviors”, Sustainability, 2(3), 742-756, DOI: 10.3390/su2030742
Cranfield, J., Henson, S., & Blandon, J. (2012), “The effect of attitudinal and sociodemographic factors on the likelihood of buying locally produced food”, Agribusiness an International Journal, 28(2), 205-221, DOI:10.1002/agr.21291
Elandor Bt. (2012), Fogyasztói attitűdök és preferenciák a kaposvári helyi élelmiszerekkel kapcsolatban. Kutatási jelentés, Kaposvár.
Fei, S., Ni, J., & Santini, G. (2020), “Local food systems and COVID-19: an insight from China”, Resources, Conservation and Recycling, 162, 105022, DOI: 10.1016/j.resconrec.2020.105022
Feldmann, C., & Hamm, U. (2015), “Consumers' perceptions and preferences for local food: a review”, Food Quality and Preference, 40(A), 152-164. DOI: 10.1016/j.foodqual.2014.09.014
Gonda T., Angler K., Csóka L. (2021), „A helyi termékek turizmusban betöltött szerepe” Marketing & Menedzsment, 55(4), 39-49, DOI: 10.15170/MM.2021.55.04.04
Granvik, M., Joosse, S., Hunt, A., & Hallberg, I. (2017), “Confusion and Misunderstanding - Interpretations and Definitions of Local Food”, Sustainability, 9(11), 1981, DOI: 10.3390/su9111981
Hailu, G. (2020), “Economic thoughts on COVID-19 for Canadian food processors”, Canadian Journal of Agricultural Economics, 68(2), 163-169, DOI: 10.1111/cjag.12241
Holt, G., & Amelien V. (2007), “Introduction: from local food to localised food”, Anthropology of Food, S(2), DOI: 10.4000/aof.405
Jensen, J. D., Christensen, T., Denver, S., Ditlevsen, K., Lassen, J., & Teuber, R. (2019), “Heterogeneity in consumers' perceptions and demand for local (organic) food products”, Food Quality and Preference, 73, 255-265, DOI: 10.1016/j.foodqual.2018.11.002
KSH (2019a), “Summary tables (STADAT) - Time series of annual data – Population, vital events, 1.1. Population, vital events, 1.2. Population by type of settlement, 1 January (1980–2019), 1.3. Population by sex and age, 1 January (1980–2019)”, http://www.ksh.hu/stadat_annual_1. (Letöltés: 2019.11.15.)
KSH (2019b), “Summary tables (STADAT) - Time series of annual, regional statistics - Population, vital events, 6.1.1.Resident population by sex, 1 January (2001–2018)”, http://www.ksh.hu/stadat_annual_6_1. (Letöltés: 2019.11.15.)
Kujáni K. O. (2014), „Fenntarthatóság és rövid ellátási lánc modellek alkalmazásának hazai vizsgálata – adaptációs lehetőségek a homokháti tanyavilág esetében”, Doktori disszertáció, SZIE, Gödöllő.
Megicks, P., Memery, J., & Angell, R. J. (2012), “Understanding local food shopping: Unpacking the ethical dimension”, Journal of Marketing Management, 28(3-4), 264-289, DOI: 10.1080/0267257X.2012.658838
Meyerding, S.G.H., Trajer, N., & Lehberger, M. (2019), “What is local food? The case of consumer preferences for local food labeling of tomatoes in Germany”, Journal of Cleaner Production, 207, 30-43, DOI: 10.1016/j.jclepro.2018.09.224
Miranda, M. & Lawson, R. (2012), “Revealing the lifestyles of local food consumers”, British Food Journal, 114(6), 816-825, DOI: 10.1108/00070701211234345
Murdoch, J., Marsden, T. K., & Banks, J. (2000): “Quality nature and embeddedness, some theoretical consideration in the context of food sector”, Economic Geography, 76(1) 107-125. DOI: 10.2307/144549
NAK (2016, 2018), „Helyi termék kézikönyv”, Budapest, Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, 76
Pakravan-Charvadeh, M. R., Mohammadi-Nasrabadi, F., Gholamrezai, S., Vatanparast, H., Flora, C. & Nabavi-Pelesaraei, A. (2021), “The short-term effects of COVID-19 outbreak on dietary diversity and food security status of Iranian households (A case study in Tehran province)”, Journal of Cleaner Production, 281, 124537, DOI: 10.1016/j.jclepro.2020.124537
Pearson, D., Henryks, J., Trott, A., Jones, P., Parker, G., Dumaresq, D., & Dyball, R. (2011), “Local food: Understanding consumer motivations in innovative retail formats”, British Food Journal, 113(7), 886–899, DOI: 10.1108/00070701111148414
Peters, C.J., Bills, N., Wilkins, J., & Fick, G.W. (2008), “Foodshed Analysis and Its Relevance to Sustainability”, Renewable Agriculture and Food Systems, 24(1), 1-7, DOI: 10.1017/S1742170508002433
Renting, H., Marsden, T. K., & Banks, J. (2003), “Understanding alternative food networks: exploring the role of short food supply chains in rural development”, Environment and Planning A, 35, 393-411. DOI:10.1068/a3510
Rizou, M., Galanakis, I.M., Aldawoud, T. M. S., & Galanakis, C. M. (2020), “Safety of foods, food supply chain and environment within the COVID-19 pandemic”, Trends in Food Science & Technology, 102, 293-299, DOI: 10.1016/j.tifs.2020.06.008.
Roininen, K., Arvola, A., & Lähteenmäki, L. (2006), “Exploring consumers' perceptions of local food with two different qualitative techniques: laddering and word association”, Food Quality and Preference, 17(1-2), 20-30, DOI:10.1016/j.foodqual.2005.04.012
Szakály Z., & Szente V. (2012), „Agrártermékek közvetlen értékesítése, marketingje”, Szaktudás Kiadó, Budapest, 1-251. ISBN 978-615-5224-24-9
Szakály Z. (2017), Élelmiszer-marketing, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1-518. ISBN 978-963-454-061-8
Szakály Z., Popovics P., Szakály M., & Kontor E. (2020), „A vásárlói magatartás elemzése az élelmiszer- és üzletválasztást befolyásoló tényezők alapján”, Marketing & Menedzsment, 54 (Különszám 2), 7-17, DOI: 10.15170/MM.2020.54.KSZ.II.01
Trienekens, J.H., Wognum, P.M., Beulens, A.J.M., & van der Vorst, J.G. (2012), “Transparency in complex dynamic food supply chains”, Advanced Engineering Informatics, 26 (1), 55-65, DOI: 10.1016/j.aei.2011.07.007
TVE (2007), „Világlátta ételünk”, Tudatos Vásárlók Egyesülete, Budapest, https://tudatosvasarlo.hu/vilaglatta-etelunk/ Letöltés: 2022. 01. 10.
Vida V. & Szűcs, I. (2016), “Társadalmi-kulturális kérdések és a tradíciók szerepe a sertéshúsfogyasztásban”, Táplálkozásmarketing, 3(2), 79–89. DOI: 10.20494/TM/3/2/6
