Az egészséges táplálkozás szubjektív megítélése az egyetemisták online és offline információkereső magatartását illetően
DOI:
https://doi.org/10.15170/MM.2022.56.KSZ.01.05Kulcsszavak:
egyetemi hallgatók, egészséges táplálkozás, online és offline információkeresés, koncepcionális modellAbsztrakt
A TANULMÁNY CÉLJA
A fiatal korosztályok képviselői a saját egészségük megőrzése mellett információközvetítő szerepet is betölthetnek a társadalomban. Az egyetemista évek során kialakult táplálkozási szokások hatással vannak az egész életen át tartó életmód megalapozására. A kutatás során a fő célkitűzésünknek megfelelően egy koncepcionális modell által azonosítottuk az egyetemi hallgatók egészséges táplálkozással kapcsolatos online és offline információkereső magatartását.
ALKALMAZOTT MÓDSZERTAN
A primer kutatás során önkitöltős papíralapú kérdőívet juttattunk el országosan tíz egyetemre. A célcsoportunk egyetemi hallgatók voltak. A mintánk 612 főből állt. Az elemzés során gyakoriságvizsgálatot, Khi-négyzet próbát, Mann–Whitney- és Kruskal–Wallis-próbát alkalmaztunk, illetve leíró statisztikákat számoltunk. Az összefüggésvizsgálatban az egészséges táplálkozás szubjektív megítélésének változóit vettük figyelembe. Az információkeresés jellegét az internet információkereső modelljével (ISM), az egészséges táplálkozásra való áttérést a változás transzteoretikus modelljével elemeztük (TTM). A modell minden egyes elemét korábbi kutatások alapján határoztuk meg, bizonyos esetekben adaptáltunk a saját kutatási céljainknak megfelelően. A tanulmányban meghatároztuk a 6 elemből álló online és a 14 elemből álló offline információforrás-kategóriákat, amelyekre a modell összefüggésvizsgálatait építettük.
LEGFONTOSABB EREDMÉNYEK
Megállapítható, hogy az online és az offline információforrások végigkísérik az egyetemisták egészséges táplálkozásra történő áttérését, emellett differenciálhatók a viselkedésváltozás egyes szakaszainak sajátosságai az információszerzés esetében. Az offline források leginkább a kezdeti szakaszokban („bezárkózás” és „szemlélődés”) fontosak, míg az online források a „fenntartás” fázisában jelentősebbek.
GYAKORLATI JAVASLATOK
Az egyetemista korosztály egészséges táplálkozással kapcsolatos információszerzését komplex módon elemeztük, így egy saját megközelítés összefüggéseit kaptuk meg az elemzéseink során. Lényeges megállapítani, hogy a modell nem csak az egyetemi hallgatók, hanem más célcsoportok magatartásának mérésére is releváns lehet.
Köszönetnyilvánítás: A tudományos közlemény elkészítését az EFOP-3.6.1-16-2016-00022 számú projekt támogatta. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósult meg.
Hivatkozások
Achampong, E. K., Azanga, T. M., Agbeno, E. K. (2020), “The influence of social media on the health seeking behaviour of university students”, Applied Medical Informatics, 42(4), 200-205
Blaylock, J., Smallwood, D., Kassel, K., Variyam, J., Aldrich, L. (1999), “Economics, food choices, and nutrition”, Food Policy, 24(2-3), 269-286. DOI: 10.1016/S0306-9192(99)00029-9
Duffett, R. G. (2017), “Influence of social media marketing communications on young consumers’ attitudes”, Young Consumers, 18(1), 19-39. DOI: 10.1108/YC-07-2016-00622
Farkas N. D., Fehér A. (2020), „Egészségtudatos élelmiszer-fogyasztás és információszerzés online szempontból”, in: Jávor A. (szerk.), Vidékgazdasági és fenntarthatósági kutatások aktuális eredményei: absztraktkötet. Debrecen, Debreceni Egyetem, 27
Fehér A. (2015a), „Az internet hatása a magyar élelmiszerfogyasztók tájékozódására az egészségtudatosság szempontjából”, Új Diéta: A Magyar Dietetikusok Lapja, 24(4), 18-21
Fehér A. (2015b), “The impact of the Internet on Hungarian food consumer's ways of seeking information from the aspect of health awareness”, Apstract – Applied Studies In Agribusiness And Commerce, 9(3), 13-18. DOI: 10.19041/APSTRACT/2015/3/2
Fehér A., Soós M., Szakály Z. (2014), „Az élelmiszer-fogyasztói magatartás vizsgálata online környezetben: Létezik-e hazánkban digitális élelmiszerfogyasztó?”, Táplálkozásmarketing, 1(1-2), 29-38. DOI:10.20494/TM/1/1-2/3
Fehér A., Véha M., Boros H. M., Kovács B., Kontor E., Szakály Z. (2021), “The relationship between online and offline information-seeking behaviors for healthy nutrition”, International Journal of Environmental Research and Public Health, 18(19), 10241. DOI: 10.3390/ijerph181910241
Gergely É., Szabó B., Balázs K. (2014), „Az egészség- és környezettudatosság, valamint az értékrend hatása a bioélelmiszer-fogyasztásra”, Marketing & Menedzsment, 48, 27-37
Gould, S. J. (1990), “Health consciousness and health behavior: The application of a new health consciousness scale”, American Journal of Preventive Medicine, 6(4), 228-237. DOI: 10.1016/S0749-3797(18)31009-2
Hidvégi P., Kopkáné Plachy J., Müller A. (2015), Az egészséges életmód, Eger: Eszterházy Károly Főiskola, Sporttudományi Intézet
Jacques, L., Bussien, C., Descloux, C., Decorsaire, L., Lovis, C., Ehrler, F. (2020), “Nutrikids a smartphone application to improve the quality of paediatrical dietary assessments: Feasability study”, Studies in Health Technology and Informatics, 270, 1016-1020. DOI: 10.3233/SHTI200315
Jepsen, A. L. (1997), “Factors affecting consumer use of the Internet for information search”, Journal of Interactive Marketing, 21(3), 21-34. DOI: 10.1002/dir.20083
Karnai L., Szűcs I. (2019), „Táplálkozási szokások vizsgálata debreceni egyetemisták körében”, Táplálkozásmarketing, 6(2), 39-50. DOI: 10.20494/TM/6/2/4
Krisztik-Pető D. (2021), „Fiatal fogyasztók evési magatartásának és önkontrolljának vizsgálata az egészségtudatos magatartás tükrében”, Marketing & Menedzsment, 55(2), 37-45. DOI: 10.15170/MM.2021.55.02.04
Larson, N. I., Story, M., Eisenberg, M. E., Neumark-Sztainer, D. (2006), “Food preparation and purchasing roles among adolescents: Associations with sociodemographic characteristics and diet quality”, Journal of the American Dietetic Association, 106(2), 211-218. DOI: 10.1016/j.jada.2005.10.029
Loef, M., Walach, H. (2021), “The combined effects of healthy lifestyle behaviors on all cause mortality: a systematic review and meta-analysis”, Preventive Medicine, 55, 163-170. DOI: 10.1016/j.ypmed.2012.06.017
Nelson, M., Story, M., Larson, N., Neumark-Sztainer, D., Lytle, L. (2008), “Emerging adulthood and college-aged youth: An overlooked age for weight-related behavior change”, Obesity, 16(10), 2205-2211. DOI: 10.1038/oby.2008.365
Neumark-Sztainer, D., Wall, M., Larson, N. I., Eisenberg, M. E., Loth, K. (2011), “Dieting and disordered eating behaviors from adolescence to young adulthood: Findings from a 10-year longitudinal study”, Journal of the American Dietetic Association, 111(7), 1004-1011. DOI: 10.1016/j.jada.2011.04.012
Papp A., Lugasi A. (2018), „Finom, egészséges és népszerű – gasztronómiai kihívások gyermek és fiatalkorban”, in: Antal E., Pilling R. (szerk.), A magyar gyermekek és fiatalok életmódja: táplálkozás, testmozgás és lélek, TÉT Platform Egyesület, 70-73
Prochaska, J. O., Norcross, J. C., DiClemente, C. C. (1994), Changing for good: the revolutionary program that explains the six stages of change and teaches you how to free yourself from bad habits, New York, USA: William Morrow & Co
Ruggiero, L. (2000), “Helping people with diabetes change behavior: from theory to practice”, Diabetes Spectrum, 13(3), 125
Seung-Dae, K., Myung-Gwan, K. (2015), “The effect of university students approach to health information on improvement of health behavior”, Journal of the Korea Academia-Industrial cooperation Society, 16(5), 3268-3275. DOI:10.5762/KAIS.2015.16.5.3268
Szabó K., Pikó B. (2018), „A táplálkozással kapcsolatos attitűdök, magatartás és információkeresés vizsgálata és összefüggése szociodemográfiai és pszichológiai változókkal serdülők körében”, Orvosi Hetilap, 159(51), 2183-2192. DOI: 10.1556/650.2018.31194
Szabó S. (2016), Egészségorientált táplálkozási szokások és a fogyasztói magatartás kapcsolata, Doktori (PhD) értekezés. Kaposvár: Kaposvári Egyetem, Gazdaságtudományi Kar
Szakály Z. (2009), „Egészségmagatartás és funkcionális élelmiszerek: Hogyan vélekednek a hazai fogyasztók?” Élelmiszer, Táplálkozás és Marketing, 6, 9-18
Szakály Z., Kiss M., Jasák H. (2014), „Funkcionális élelmiszerek, fogyasztói attitűdök és személyre szabott táplálkozás”, Táplálkozásmarketing, 1(1-2), 3-17. DOI: 10.20494/TM/1/1-2/1
Szűcs V., Szabó E., Bánáti D. (2015), „Az egészséges táplálkozással kapcsolatos attitűdök feltárása kérdőíves megkérdezés alapján”, Orvosi Hetilap, 156(16), 636-643. DOI: 10.1556/oh.2015.30129
Tanvatanagul, W., Uaphanthaseth, R. (2005), “Statistical analysis of attitude and health care behavior of Chiang Mai University students (Thailand)”, Journal of Statistics and Management Systems, 8, 659-679. DOI: 10.1080/09720510.2005.10701185
Walter, W. C., Skerrett, P. J. (2017), Eat, Drink, and Be Healthy: The Harvard Medical School Guide to Healthy Eating, New York, USA: Free Press
Eurostat (2020): Individuals using the internet for seeking health-related information. https://ec.europa.eu/eurostat/databrowser/view/tin00101/default/table?lang=en (Utolsó letöltés: 2021.04.01.)
