Subjective judgment of healthy nutrition regarding university students' online and offline information-seeking behavior
DOI:
https://doi.org/10.15170/MM.2022.56.KSZ.01.05Keywords:
university students, healthy nutrition, online and offline information search, conceptual modelAbstract
THE AIM OF THE PAPER
In addition to preserving their health, young people can also play a role in providing information to society. Nutrition habits that have developed over the years of college have an impact on the foundation of a lifelong lifestyle. In line with our main objective of the research, we identified the online and offline information-seeking behavior of university students about healthy nutrition using a conceptual model.
METHODOLOGY
During the primary research, we sent a self-completed paper-based questionnaire to ten universities nationwide. Our target group was university students. Our sample consisted of 612 people. Frequency analysis, Chi-square test, Mann–Whitney and Kruskal–Wallis tests were used in the analysis, and descriptive statistics were calculated. In the correlation study, we considered variables of subjective judgment of healthy nutrition. The nature of information seeking was analyzed using the Internet Information Search Model (ISN), and the transition to healthy nutrition was analyzed using the Transtheoretical Model of Change (TTM). Each element of the model was determined based on previous research, and in some cases, we adapted it according to our own research goals. In the study, we defined the 6-item online and 14-item offline information source categories on which we built the model correlation studies.
MOST IMPORTANT RESULTS
It can be stated that online and offline information sources accompany the transition of students to healthy nutrition, and the specifics of each stage of behavior change in the case of information acquisition can be differentiated. Offline resources are most important in the initial stages (“precontemplation” and “contemplation”), while online resources are more important in the “maintenance” phase.
RECOMMENDATIONS
As a result of this analysis, our analyses revealed the interrelationships of our own approach. It is important to note that the theoretical concept can be relevant in measuring not only university students’ attitudes but those of other target groups, too.
Acknowledgments: The publication is supported by the EFOP-3.6.1-16-2016-00022 project. The project is co-financed by the European Union and the European Social Fund.
References
Achampong, E. K., Azanga, T. M., Agbeno, E. K. (2020), “The influence of social media on the health seeking behaviour of university students”, Applied Medical Informatics, 42(4), 200-205
Blaylock, J., Smallwood, D., Kassel, K., Variyam, J., Aldrich, L. (1999), “Economics, food choices, and nutrition”, Food Policy, 24(2-3), 269-286. DOI: 10.1016/S0306-9192(99)00029-9
Duffett, R. G. (2017), “Influence of social media marketing communications on young consumers’ attitudes”, Young Consumers, 18(1), 19-39. DOI: 10.1108/YC-07-2016-00622
Farkas N. D., Fehér A. (2020), „Egészségtudatos élelmiszer-fogyasztás és információszerzés online szempontból”, in: Jávor A. (szerk.), Vidékgazdasági és fenntarthatósági kutatások aktuális eredményei: absztraktkötet. Debrecen, Debreceni Egyetem, 27
Fehér A. (2015a), „Az internet hatása a magyar élelmiszerfogyasztók tájékozódására az egészségtudatosság szempontjából”, Új Diéta: A Magyar Dietetikusok Lapja, 24(4), 18-21
Fehér A. (2015b), “The impact of the Internet on Hungarian food consumer's ways of seeking information from the aspect of health awareness”, Apstract – Applied Studies In Agribusiness And Commerce, 9(3), 13-18. DOI: 10.19041/APSTRACT/2015/3/2
Fehér A., Soós M., Szakály Z. (2014), „Az élelmiszer-fogyasztói magatartás vizsgálata online környezetben: Létezik-e hazánkban digitális élelmiszerfogyasztó?”, Táplálkozásmarketing, 1(1-2), 29-38. DOI:10.20494/TM/1/1-2/3
Fehér A., Véha M., Boros H. M., Kovács B., Kontor E., Szakály Z. (2021), “The relationship between online and offline information-seeking behaviors for healthy nutrition”, International Journal of Environmental Research and Public Health, 18(19), 10241. DOI: 10.3390/ijerph181910241
Gergely É., Szabó B., Balázs K. (2014), „Az egészség- és környezettudatosság, valamint az értékrend hatása a bioélelmiszer-fogyasztásra”, Marketing & Menedzsment, 48, 27-37
Gould, S. J. (1990), “Health consciousness and health behavior: The application of a new health consciousness scale”, American Journal of Preventive Medicine, 6(4), 228-237. DOI: 10.1016/S0749-3797(18)31009-2
Hidvégi P., Kopkáné Plachy J., Müller A. (2015), Az egészséges életmód, Eger: Eszterházy Károly Főiskola, Sporttudományi Intézet
Jacques, L., Bussien, C., Descloux, C., Decorsaire, L., Lovis, C., Ehrler, F. (2020), “Nutrikids a smartphone application to improve the quality of paediatrical dietary assessments: Feasability study”, Studies in Health Technology and Informatics, 270, 1016-1020. DOI: 10.3233/SHTI200315
Jepsen, A. L. (1997), “Factors affecting consumer use of the Internet for information search”, Journal of Interactive Marketing, 21(3), 21-34. DOI: 10.1002/dir.20083
Karnai L., Szűcs I. (2019), „Táplálkozási szokások vizsgálata debreceni egyetemisták körében”, Táplálkozásmarketing, 6(2), 39-50. DOI: 10.20494/TM/6/2/4
Krisztik-Pető D. (2021), „Fiatal fogyasztók evési magatartásának és önkontrolljának vizsgálata az egészségtudatos magatartás tükrében”, Marketing & Menedzsment, 55(2), 37-45. DOI: 10.15170/MM.2021.55.02.04
Larson, N. I., Story, M., Eisenberg, M. E., Neumark-Sztainer, D. (2006), “Food preparation and purchasing roles among adolescents: Associations with sociodemographic characteristics and diet quality”, Journal of the American Dietetic Association, 106(2), 211-218. DOI: 10.1016/j.jada.2005.10.029
Loef, M., Walach, H. (2021), “The combined effects of healthy lifestyle behaviors on all cause mortality: a systematic review and meta-analysis”, Preventive Medicine, 55, 163-170. DOI: 10.1016/j.ypmed.2012.06.017
Nelson, M., Story, M., Larson, N., Neumark-Sztainer, D., Lytle, L. (2008), “Emerging adulthood and college-aged youth: An overlooked age for weight-related behavior change”, Obesity, 16(10), 2205-2211. DOI: 10.1038/oby.2008.365
Neumark-Sztainer, D., Wall, M., Larson, N. I., Eisenberg, M. E., Loth, K. (2011), “Dieting and disordered eating behaviors from adolescence to young adulthood: Findings from a 10-year longitudinal study”, Journal of the American Dietetic Association, 111(7), 1004-1011. DOI: 10.1016/j.jada.2011.04.012
Papp A., Lugasi A. (2018), „Finom, egészséges és népszerű – gasztronómiai kihívások gyermek és fiatalkorban”, in: Antal E., Pilling R. (szerk.), A magyar gyermekek és fiatalok életmódja: táplálkozás, testmozgás és lélek, TÉT Platform Egyesület, 70-73
Prochaska, J. O., Norcross, J. C., DiClemente, C. C. (1994), Changing for good: the revolutionary program that explains the six stages of change and teaches you how to free yourself from bad habits, New York, USA: William Morrow & Co
Ruggiero, L. (2000), “Helping people with diabetes change behavior: from theory to practice”, Diabetes Spectrum, 13(3), 125
Seung-Dae, K., Myung-Gwan, K. (2015), “The effect of university students approach to health information on improvement of health behavior”, Journal of the Korea Academia-Industrial cooperation Society, 16(5), 3268-3275. DOI:10.5762/KAIS.2015.16.5.3268
Szabó K., Pikó B. (2018), „A táplálkozással kapcsolatos attitűdök, magatartás és információkeresés vizsgálata és összefüggése szociodemográfiai és pszichológiai változókkal serdülők körében”, Orvosi Hetilap, 159(51), 2183-2192. DOI: 10.1556/650.2018.31194
Szabó S. (2016), Egészségorientált táplálkozási szokások és a fogyasztói magatartás kapcsolata, Doktori (PhD) értekezés. Kaposvár: Kaposvári Egyetem, Gazdaságtudományi Kar
Szakály Z. (2009), „Egészségmagatartás és funkcionális élelmiszerek: Hogyan vélekednek a hazai fogyasztók?” Élelmiszer, Táplálkozás és Marketing, 6, 9-18
Szakály Z., Kiss M., Jasák H. (2014), „Funkcionális élelmiszerek, fogyasztói attitűdök és személyre szabott táplálkozás”, Táplálkozásmarketing, 1(1-2), 3-17. DOI: 10.20494/TM/1/1-2/1
Szűcs V., Szabó E., Bánáti D. (2015), „Az egészséges táplálkozással kapcsolatos attitűdök feltárása kérdőíves megkérdezés alapján”, Orvosi Hetilap, 156(16), 636-643. DOI: 10.1556/oh.2015.30129
Tanvatanagul, W., Uaphanthaseth, R. (2005), “Statistical analysis of attitude and health care behavior of Chiang Mai University students (Thailand)”, Journal of Statistics and Management Systems, 8, 659-679. DOI: 10.1080/09720510.2005.10701185
Walter, W. C., Skerrett, P. J. (2017), Eat, Drink, and Be Healthy: The Harvard Medical School Guide to Healthy Eating, New York, USA: Free Press
Eurostat (2020): Individuals using the internet for seeking health-related information. https://ec.europa.eu/eurostat/databrowser/view/tin00101/default/table?lang=en (Utolsó letöltés: 2021.04.01.)
