A digitalizációhoz köthető recens hazai turisztikai fogyasztói szokások elemzése
DOI:
https://doi.org/10.15170/MM.2023.57.03.07Kulcsszavak:
turisztikai fogyasztói magatartás, digitalizáció, attitűdök, Magyarország, pandémiaAbsztrakt
A TANULMÁNY CÉLJA
A digitális technológia megjelenése és alkalmazása a turizmus rendszerének egészében a modern turisztikai folyamatok egyre fontosabb formálója. Erre a jelenségre alapozva kutatásunk középpontjában a turisztikai fogyasztási szokásokban tapasztalható digitalizációval kapcsolatos hazai fogyasztói attitűdök vizsgálata áll. Tanulmányunk célja, hogy felfedje a Covid-19 járvány által jelentősen érintett turizmus szektorban a pandémia előtt, alatt és után tapasztalható digitalizációval kapcsolatos fogyasztói attitűdöket.
ALKALMAZOTT MÓDSZERTAN
Egy komplex kutatási projekt részeként a Covid-19 járvány idején és azt követően online kérdőíves megkérdezések és strukturált mélyinterjúk segítségével mértük fel a turisztikai fogyasztói magatartás digitalizációval kapcsolatos attitűdjeit. A kérdőív eredményeinek kiértékeléséhez leíró statisztikákat, míg a strukturált mélyinterjúk elemzéséhez kvalitatív tartalomelemzést alkalmaztunk.
LEGFONTOSABB EREDMÉNYEK
Összességében a világjárvány jelentősen megváltoztatta a turisztikai fogyasztói magatartást, és egyre fontosabbá tette a digitális lehetőségek használatát az utazók számára világszerte. Az eredmények (a felmérés nagymintás, de nem reprezentatív mivolta) alapján azonban az valószínűsíthető, hogy a magyar lakosság még mindig korlátozott és viszonylag kevés információval és tapasztalattal rendelkezik a digitalizációhoz köthető turisztikai szolgáltatásokkal és megoldásokkal kapcsolatban. A lakosság ezirányú igényei egyelőre csekélynek tekinthetők, ami a pandémia alatt ugyan érdemben megváltozni látszott, azonban a pandémia utáni fogyasztói attitűdök egyértelműen a fizikai, klasszikus utazás irányának visszaerősödése felé mutatnak.
GYAKORLATI JAVASLATOK
Fontos hozzáadott értékkel bír a tanulmányozott jelenségek kutatásának és a turisztikai fogyasztók reakcióinak folyamatos nyomon követése, annak érdekében, hogy jobban megértsük a hazai turisztikai fogyasztók digitalizációjával kapcsolatos, folyamatosan változó attitűdjeit. Ezáltal felismerhetővé válhat majd a fordulópont, amikor a digitális megoldások iránti igény a világ más tájain tapasztalhatóhoz elkezd felzárkózni.
Hivatkozások
Ayiine-Etigo, D.A., & Amankwah-Amoah, J. (2023), ”COVID-19 and Africa's aviation and tourism sectors: A new agenda for the future?”, Tourism Management Perspectives, 39, 100840, https://doi.org/10.1016/j.tmp.2021.100840
Chu, S. C., Deng, T., & Cheng, H. (2020), ”The role of social media advertising in hospitality, tourism and travel: a literature review and research agenda”, International Journal of Contemporary Hospitality Management, 32(11), 3419-3438. https://doi.org/10.1108/IJCHM-05-2020-0480
Csapó, J. és Törőcsik, M. (2019), „Turizmus és biztonság: a magyar lakosság utazási szokásaihoz köthető, biztonsággal kapcsolatos attitűdök reprezentatív vizsgálata”, Turizmus Bulletin, 19(3), 13-20. https://doi.org/10.14267/TURBULL.2019v19n3.2
Cruz-Ruiz, E., Ruiz-Romero de la Cruz, E., & Caballero-Galeote, L. (2022), ”Recovery Measures for the Tourism Industry in Andalusia: Residents as Tourist Consumers”, Economies, 10(6), 133. https://doi.org/10.3390/economies10060133
Csordás, T., Irimiás, A., és Kiss, K. (2022), „Digitalizáció-vezérelt innovációk a turizmusban – fókuszban a fogyasztói magatartás”, Turizmus Bulletin, 22(4), 16-25. https://doi.org/10.14267/TURBULL.2022v22n4.2
Dredge, D., Phi, G. T. L., Mahadevan, R., Meehan, E., & Popescu, E. (2019), Digitalisation in Tourism: in-depth analysis of challenges and opportunities. Copenhagen: Virtual Tourism Observatory, Aalborg University
Efthymiou, L., Orphanidou, Y., & Panayiotou, G. (2019), ”The Latest from the Tourism Front: Technology Innovation and Disruption”, The European Financial Review, 3(1), 39-43.
Gössling, S., Scott, D., & Hall, C. M. (2020), ”Pandemics, tourism and global change: a rapid assessment of COVID-19”, Journal of Sustainable Tourism, 29(1), 1-20. https://doi.org/10.1080/09669582.2020.1758708
Grotte, J. (2019), „Az információs és kommunikációs technológia hatása a turisztikai szolgáltatókra, különös tekintettel az utazásszervezőkre és -közvetítőkre”, Marketing & Menedzsment, 44(3), 63-67.
Hadjielias, E., Christofi, M., Christou, P., & Drotarova, M.H. (2022), ”Digitalization, agility, and customer value in tourism”, Technological Forecasting and Social Change, 175, https://doi.org/10.1016/j.techfore.2021.121334
Hagen, D. (2021), Sustainable Event Management: New Perspectives for the Meeting Industry Through Innovation and Digitalisation? in: Leal Filho, W., Krasnov, E.V. and Gaeva, D.V. (eds.), Innovations and Traditions for Sustainable Development, Cham: World Sustainability Series. Springer.
Hall, C. M. (2010), ”Crisis events in tourism: subjects of crisis in tourism”, Current Issues in Tourism, 13(5), 401-417. https://doi.org/10.1080/13683500.2010.491900
Iványi, T. (2022), „Az okostelefon és az okosturizmus, mint a modern turisztikai élmény összetevői”, Turisztikai és Vidékfejlesztési Tanulmányok, 7(2), 35-48. https://doi.org/10.15170/TVT.2022.07.02.03
Jakopánecz, E. (2021), „#maradjotthon: Koronás élet. A megváltozott élet a COVID-19 járvány ideje alatt. Nagyszámú mélyinterjús kutatás eredményei”, Marketing & Menedzsment, 55(Különszám 1.), 19-30. https://doi.org/10.15170/MM.2021.55.KSZ.01.02
Khan, M., Khan, N., Begum, S., & Qureshi, M.I. (2023), ”Digital future beyond pandemic outbreak: systematic review of the impact of COVID-19 outbreak on digital psychology”, Foresight, Ahead-of-print, https://doi.org/10.1108/FS-02-2021-0044
Kovács, L., Keller, K., Tóth-Kaszás, N., Szőke, V. (2021), „A Covid19-járvány hatása egyes turisztikai szolgáltatók működésére: azonnali válaszok és megoldások”, Turisztikai és Vidékfejlesztési Tanulmányok, 6(2), 6-24. https://doi.org/10.15170/TVT.2021.06.02.01
Marx, S., Flynn, S., & Kylänen, M. (2021), ”Digital transformation in tourism: Modes for continuing professional development in a virtual community of practice”, Project Leadership and Society, 2, https://doi.org/10.1016/j.plas.2021.100034
Ozdemir, O., Dogru, T., Kizildag, M., & Erkmen, E. (2023), ”A critical reflection on digitalization for the hospitality and tourism industry: value implications for stakeholders”, International Journal of Contemporary Hospitality Management, 35(6). https://doi.org/10.1108/IJCHM-04-2022-0535
Pinke-Sziva, I., Boros, K. (2022), „A belföldi turizmus ereje – Budapest vonzereje a belföldi látogatók véleményének tükrében”, Marketing & Menedzsment, 56(1), 55-68. https://doi.org/10.15170/MM.2021.56.01.05
Prayag, G. (2023), ”Tourism resilience in the ‘new normal’: Beyond jingle and jangle fallacies?”, Journal of Hospitality and Tourism Management, 54, 513-520. https://doi.org/10.1016/j.jhtm.2023.02.006
Rejón-Guardia, F., García-Sastre, M.A., Orfila-Sintes, F., & Garau-Vadell, J.B. (2020), ”Virtual reality in tourism: Centennials acceptance”, Tourism Analyis, 25, 335-344. https://doi.org/10.3727/108354220X15758301241837
Rydzik, A., and Kissoon, C. S. (2022), ”Decent work and tourism workers in the age of intelligent automation and digital surveillance”, Journal of Sustainable Tourism, 30(12), 2860-2877. https://doi.org/10.1080/09669582.2021.1928680
Seraphin, H. (2021), "Book review - Sustainable and Collaborative Tourism in a Digital World". Journal of Tourism Futures, 7(3), 411-412. https://doi.org/10.1108/JTF-09-2021-228
Törőcsik, M. és Csapó, J. (2018), Fogyasztói trendek hatása a turizmusra. In: Csapó J., Gerdesics V. és Törőcsik M. (szerk.), Generációk a turizmusban. I. Nemzetközi Turizmusmarketing Konferencia Tanulmánykötet. Pécs: Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar, 8-22.
Tussyadiah, I.P., Wang, D., Jung, T.H., and Tom Dieck, M.C. (2018), ”Virtual reality, presence, and attitude change: Empirical evidence from tourism”, Tourism Management, 66, 140-154. https://doi.org/10.1016/j.tourman.2017.12.003
