A fiatalok szabadidős közösségválasztásainak háttere
DOI:
https://doi.org/10.15170/MM.2023.57.KSZ.02.05Kulcsszavak:
fiatalok, szcénák, szabadidős közösségekAbsztrakt
A TANULMÁNY CÉLJA
A fiatalok felé különös figyelem fordul a gazdasági döntéshozók, a társadalomkutatók irányából, különféle tanulmányok, elemzések készülnek, mégis nagyon nehéz ennek a sajátos, fordulatokkal bővelkedő életszakasz jellemzőinek meghatározása. Azért is találjuk érdekesnek ezt a szegmenst, mert ez jellemzően olyan életszakasz, amikor kisebb a másokért való felelősségvállalás érzése, ebből adódóan ez a vásárlásaikban, az életszervezésükben is megjelenik, így pedig a közösségi életükben is. Ezen felül természetesen rájuk is nehezedik nyomás, de az élet nagyobb megpróbáltatásai még előttük állnak.
Az egyes korcsoportok, generációk elhatárolása, annak módja régóta foglalkoztatja a kutatókat. Jelen tanulmányunkban a fiatalok, jelen esetben a 16-24 évesek világának egy szeletét, a szabadidős közösségeik, szcénáik működési sajátosságait fogalmazzuk meg két minta eredményeinek felhasználásával.
ALKALMAZOTT MÓDSZERTAN
2022 márciusában egy 600 fős, a célcsoportra országosan reprezentatív mintán (16-24 évesek), valamint egy 1000 fős, a közösségi média segítségével elért, a szcénákban érdekelt fiatalok mintáján végeztük a megkérdezést (12-24 évesek), ezek összehasonlítására választottunk ki témaköröket vizsgálatra. Kutatási kérdésünk az, hogy vajon a közösségekhez való szorosabb tartozás pozitív hatást eredményez-e. Munkánkban érintjük a fiatalok elégedettségét, értékeik egy részét, az online és az offline közösségekben való részvételüket, valamint vélelmezhető életstíluscsoportokhoz való tartozásukat.
LEGFONTOSABB EREDMÉNYEK
Megállapítottuk, hogy jelentős különbségek fedezhetők fel a két minta eredményeiben, alapvetően a közösségekhez tartozók javára. A szakma számára tanulságos eredmény, hogy a sztereotip fiatal generációs kép árnyalásra szorul, a vonzó és hightech csoportok mellett más magatartású, jellemzővel leírható csoportok is vannak, a realitást fontos a tervezésnél figyelembe venni.
GYAKORLATI JAVASLATOK
Azt is látjuk, hogy ennek a célcsoportnak a nehezebb elérhetősége miatt más módszerekkel való közelítésük, vizsgálatuk lehet javasolt, akár előtérbe állítva az újfajta, online megoldásokat.
Köszönetnyilvánítás: Az EFOP-3.6.3-VEKOP-16-2017-00007 számú „Tehetségből fiatal kutató - A kutatói életpályát támogató tevékenységek a felsőoktatásban" című projekt járult hozzá kutatási lehetőségünkhöz.
Hivatkozások
Cova, B. and Cova, V. (2002), ”Tribal marketing. The tribalisation of society and its impact on the conduct of marketing”, Europian Journal of Marketing, 5(6) 595-620. DOI: 10.1108/03090560210423023
Debreceni J., Hofmeister-Tóth Á. (2020), „A materializmus, boldogság, siker és élményfogyasztás összefüggéseinek vizsgálata tinédzserek körében”, Vezetéstudomány, 5(4) 63-73. DOI: 10.14267/VEZTUD.2020.04.06
Dessewffy T., Mezei M., Naszályi N. (2018), „Harry Potter, avagy a politikai bölcsek köve? Populáris kultúra és politikai aktivizmus”, Politikatudományi Szemle, 27(4), 105-130. DOI: 10.30718/POLTUD.HU.2018.4.105–130
Erikson, E. (1991), „Az életciklus: az identitás epigenezise”, in: Erikson, E. (szerk.) A fiatal Luther és más írások. Budapest: Gondolat
Glózer R., Torbó A., Geisz, B. (2018), „YOUNG ADULT – Rajongói tartalmak és amatőr irodalom a közösségi médiában”, Literatura, 45 (1) 52-73.
Guld Á. (2018), Az EMO, egy stíluskultúra karrierje a médiában, Cluj-Napoca: Erdélyi Múzeum-Egyesület
Hitzler, R., Niederbacher, A. (2010), Leben in Szenen. VS Verlag für Sozialwissenschaften, Wiesbaden: Springer Fachmedien
Jenkins, H., Shresthova, S., Gamber-Thompson, L., Kligler-Vilenchik, N. and Zimmerman, A. (2016), By Any Media Necessary: The New Youth Activism, Connect Youth and Digital Futures, New York: New York University Press
Jenkins, H. (2006), Fans, Bloggers, and Gamers. Exploring Participatory Culture, New York/London: New York University Press
Kacsuk Z. (2012), „Szubkultúra-kutatás és rajongókutatás: Kapcsolatok és lehetséges szinergiák”, in: Guld Á., Havasréti J. (szerk.), Zenei szubkultúrák médiareprezentációja: Stílusok, színterek, identitáspolitikák, Budapest: Gondolat, Pécs: PTE Kommunikáció- és Médiatudományi Tanszék, 11-23.
Mannheim K. (2000), A nemzedékek problémája, Tudásszociológiai tanulmányok, Budapest: Osiris
Németh Á., Várnai D. (szerk.), Kamaszéletmód Magyarországon, Budapest: ELTE PPK – L’Harmattan, 2019
Nógrádi-Szabó Z., Neulinger Á. (2017), „Értékek és életmód generációs megközelítésben: a Z generáció”, in: Bányai E., Lányi B., Törőcsik M. (szerk.), Tükröződés, társtudományok, trendek, fogyasztás, Egyesület a Marketing Oktatásért és kutatásért (EMOK) XXIII. országos konferencia: Tanulmánykötet, Pécs, 115-121
Petersen, A. H. (2020), Can’t Even: How Millennials Became the Burnout Generation, Boston: Houghton Mifflin Harcourt.
Prykop, C. (2005), Szcene-marketing, Wiesbaden: GWV
Rapp, J. (2019), Into Z Future Understanding Generation Z, the Next Generation of Super Creative, JWT Intelligence in partnership with Snap Inc.
Schulze, G. (2000), Die Erlebnis - Gesellschaft. 8. Auflage, New York-Frankfurt/Main: Campus Verlag
Stüwe, B. (2003), Faszination: Marketing im Wechselbad der Gefühle. Wiesbaden: Gabler Verlag
Szabó A. (2020), A V, mint Vírus-generáció születése, TKPTI, https://politikatudomany.tk.hu/blog/2020/03/a-v-mint-virus-generacio-szuletese (Utolsó letöltés: 2022.05.10.)
Székely L. (2020), Szürke hattyúk, Budapest: Enigma 2001
Tari A. (2011), Z generáció: klinikai pszichológiai jelenségek és társadalom-lélektani szempontok az információs korban, Budapest: Tericum
Tófalvy T. (2008), „Extrém zenei műfajok és online közösségi média: a szubkultúráktól a műfaji színterekig”, Replika, 64-65, 135-149.
Törőcsik M. (szerk.) (2015), Tanulmányok a TÁMOP-4.2.3-12/1/KONV-2012-0016 „Tudománykommunikáció a Z generációnak” projekt keretében. Pécs: Pécsi Tudományegyetem.
Törőcsik M., Kehl D., Szűcs K. (2014), „Generációs gondolkodás – A Z és az Y generáció életstíluscsoportjai”, Marketing és Menedzsment, 48(2) 3-15
Törőcsik M., Szűcs K., Nagy Á., Lázár E. (2019), „Életstíluscsoportok Magyarországon a digitalizáció korában. Életstílus-kutatások és a marketing”, Replika, 111, 63-86. DOI: 10.32564/111.5
Twenge, J. M. (2014), Generation me: Why today's young Americans are more confident, assertive, entitled and more miserable than ever before, New York: Atria Books
Twenge, J. M. (2018), iGeneráció - akik közösségi médián és okostelefonon nevelkedtek, Budapest: Édesvíz
Ujhelyi A. (2012), Online csoportok kívülről és belülről. Az internetes közösségek szociálpszichológiai vizsgálata, Budapest: PhD értekezés, kézirat.
Wiederhold, B. K. (2022), “Ready (or Not) Player One: Initial Musings on the Metaverse”, Cyberpsychology, Behavior, and Social Networking, 25(1), 1-2. DOI: 10.1089/cyber.2021.29234.editorial (Utolsó letöltés: 2022.05.09.)
