Examination of consumer perception of sustainable food consumption by netnography
DOI:
https://doi.org/10.15170/MM.2023.57.KSZ.01.01Keywords:
sustainable food consumption, netnography, plant-based nutritionAbstract
THE AIMS OF THE PAPER
The present research aims to explore the attitudes of domestic online consumers towards sustainable nutrition. Do consumers see themselves as active participants in solving the problem, or rather as observers expect the solution from companies representing the food industry? Which steps have the consumers taken in the past to achieve sustainable food consumption? How do they feel about the changes related to food consumption that have been introduced recently or are planned in the future (e.g., new types of packaging materials, no packaging, elimination of single-use plastic devices, implementation of a more sustainable diet)?
METHODOLOGY
The study was conducted with the help of netnography, examining the content about with sustainable nutrition on the Hungarian Facebook pages of companies present in Hungary.
MOST IMPORTANT RESULTS
On the one hand, the results illustrate the most common issues related to the implementation of sustainable nutrition. In addition, it explored how Hungarian online consumers feel about the activities and developments related to the sustainability of companies, e.g., new product packaging, innovative (mainly vegan) foods, and environmentally friendly solutions. Furthermore, which factors influence the purchasing prevail in food consumer behavior.
RECOMMENDATIONS
Consistent with the results in the literature, netnography also confirmed that the environmentally conscious factor is mostly present as an added value in the case of food. The purchasing decision was mainly influenced by health awareness, good taste, reliable quality, and the appropriate value for money. Thus, in the case of food consumption, it is important to combine environmental awareness with other factors during marketing communication, such as health, taste, quality or price.
References
Agrárszektor (2020), Tényleg megoldás a tehenek száműzése? Évtizedes tévhitet cáfolt meg a magyar tudós, URL: https://www.agrarszektor.hu/allat/tenyleg-megoldas-a-tehenek-szamuzese-evtizedes-tevhitet-cafolt-meg-a-magyar-tudos.25328.html?utm_source=agrarszektor&utm_medium=email&utm_campaign=hirlevel (Utolsó letöltés dátuma: 2022. január 15.)
Agroinform.hu (2022), Hihetetlen: kétszer többen választanak vegán ételt, ha az étlap üzen nekik, Link: https://www.agroinform.hu/gazdaelet/vegan-novenyi-alapu-etelek-53967-001?fbclid=IwAR2_1pu__u0SmsH40TdILEBa6a7kzH46yNwEEWQ5-3qMjiGiI5wdCRVdZqw; (Utolsó letöltés dátuma: 2022. 01. 31.)
Aydar, E. F., Tutuncu, S., Ozcelik, B. (2020), „Plant-Based Milk Substitutes: Bioactive Compounds, Conventional and Novel Processes,Bioavailability Studies and Health Effects” J. Func. Foods. 2020.70, 103975.
Barna, F. K., Szakály, Z., T. Nagy-Pető, D., Bauerné Gáthy, A. (2020), „Egészség- és környezettudatosak-e az alternatív étrendet követők?”¬ Fenntartható élelmiszer-fogyasztás – Gazdálkodás, 64. évfolyam , 3. szám, 2020 (189–201)
Bauerné Gáthy A., Szűcs I. (2019), „Fenntartható élelmiszer-fogyasztás a Debreceni Egyetem hallgatóinak körében” Élelmiszer, Táplálkozás és Marketing, 15(1), 3–10 (2019) ¬– DOI: 10.33567/etm.2374
Broekema, R., Tyszler, M., Pieter van ’t Veer, J Kok, F., Martin, A., Lluch, A., TJ Blonk, H. (2020), „Future-proof and sustainable healthy diets based on current eating patterns in the Netherlands”, The American Journal of Clinical Nutrition, Volume 112, Issue 5, November 2020, Pages 1338–1347, https://doi.org/10.1093/ajcn/nqaa217
Csutora, M., Vetőné M., ZS. (2015), „Az élelmiszer-fogyasztás környezeti hatása”, Fenntartható táplálkozás és magas jövedelem, Letöltés dátuma: 2022.02.04. –Link: http://eletestudomany.hu/az_elelmiszer-fogyasztas_kornyezeti_hatasa
Dörnyei, K., Mitev, A. (2010), „Netnográfia, avagy online karosszék-etnográfia a marketingkutatásban”, Vezetéstudomány, 2010. 4. szám, p. 55-68.
Dörnyei, K. (2008), „Bioélelmiszer fogyasztási szokások”, Marketing & Menedzsment, 2008/4., p. 34-42.
Eurostat (2019), Packaging waste statistics [Internet]. 2019 [updated 2019 Dec; cited 2019 Febr 29]. URL: https://ec.europa. eu/eurostat/statistics-explained/pdfscache/10547.pdf).
FAO (2018), „The State of Food Security and Nutrition in the World 2018”, Building climate resilience for food security and nutrition, Rome, FAO. pp. ISBN 978-92-5-130571-3, http://www.fao.org/3/I9553EN/i9553en.pdf
Foulkes-Arellano, P. (2017), „Work together for a sustainable future”, PackagingNews, URL: https://www.packagingnews.co.uk/features/comment/paul-foulkes-arellano-work-together-sustainable-future-28-06-2017?fbclid=IwAR3n7-jHRhR2S6-MgaCRrt5A5a3ViBK8mbRVdDN-UlK6gXqUjxk8aB0ZmfA
Gál, T., Soós, M., Szakály, Z. (2017), „Egészségtudatos táplálkozással kapcsolatos fogyasztói insight-ok feltárása netnográfiával”, esettanulmány, Vezetéstudomány, Budapest Management Review, 48 (4). pp. 46-54 – DOI 10.14267/VEZTUD.2017.04.07
Han JW¬., Ruiz-Grazia L. (2018), „Food packing: a comprehensive re- view and future trends.” Food Sci. Food Saf, 2018;17:860–877.
Health & Nutrition Letter: Sustainable Eating (2019), The Key to a Healthy Future Link: https://www.nutritionletter.tufts.edu/healthy-eating/sustainable-eating-the-key-to-a-healthy-future/, (Utolsó letöltés dátuma: 2022. 01. 29.)
Kontor, E., Budai-Balsa, N. (2019), „Intelligens csomagolási megoldások az egészség- és környezettudatosság jegyében”, ÚJ DIÉTA: A MAGYAR DIETETIKUSOK LAPJA (2001-) 28 : 5 pp. 6-9. , 4 p.
Kozinets, R. V. (2012), „Marketing Netnography: Prol/ ot(ulgat)ing a New Research Method”, Methodological Innovations Online, 7(1), p. 37-45.
Laassal, M., Kallas, Z. (2019), „Consumers Preferences for Dairy-Alternative Beverage Using Home-Scan Data in Catalonia”, Beverages, 2019. 5, 55., DOI: 10.3390/beverages5030055
Mann, D., Thornton, L., Crawford, D., Ball, K. (2018), „Australian consumers’ views towards an environmentally sustainable eating pattern”, Public Health Nutrition, 21(14), 2714–2722, DOI:10.1017/S1368980018001192
MDOSZ (2021), A fenntarthatóság jegyében újul meg a hazai táplálkozási ajánlás, az OKOSTÁNYÉR®
Osman, M., Thornton, K. (2019), „Traffic light labelling of meals to promote sustainable consumption and healthy eating”, Appetite, Volume 138, 1 July 2019, Pages 60-71, https://doi.org/10.1016/j.appet.2019.03.015
Panyor, Á. (2020), „Az ökológiai gazdálkodás és a fenntarthatóság”, Kis K., Komarek L., Monostori T. (szerk.), Mezgazdasági és vidékfejlesztési kutatások a jövő szolgálatában, MTA SZAB Mezőgazdasági Szakbizottság, Szeged. 83–88. o.
Roberts, E. (2018), „Shopping for food waste solutions”, Food and drink network UK, Vol.18/10, pp. 43-44.
Springmann, M., Godfray, H. C. J., Rayner, M., Scarborough, P. (2016), „Analysis and valuation of the health and climate change cobenefits of dietary change”, PNAS, April 12, 2016 113 (15) 4146-4151; first published March 21, 2016, https://doi.org/10.1073/pnas.1523119113
Stanszus, L. S., Frank, P., Geiger, S. M. (2019), „Healthy eating and sustainable nutrition through mindfulness? Mixed method results of a controlled intervention study”, Appetite, Volume 141, 1 October 2019, 104325, https://doi.org/10.1016/j.appet.2019.104325
Szakály, Z. (2021), „A nudge marketing lehetőségei a fenntartható és egészséges táplálkozás megvalósításában”, A Debreceni Akadémiai Bizottság Életéből, Évf. 29 szám 3
Szűcs, Zs. (2019), „Hazai állásfoglalás: a növényi alapú étrendek táplálkozástudományi megítélése”, Új Diéta, XXVIII. 2019/5.
Szűcs, Zs. (2020), „Fenntartható táplálkozás holnap és ma”, Táplálkozási Akadémia, II. sz. 2020.
Verma, M. K., Saroniya, R. K. (2020), „A Review on Sustainable Eating and Eco-Friendly Diets”, FLORA AND FAUNA, 2020 Vol. 26 No. 2 PP 257-260, https://doi.org/10.33451/florafauna.v26i2pp257-260
Vetőné Mózner, Zs. (2012), „Fenntartható életmódok felé: lehet-e az élelmiszer- fogyasztás fenntartható. Fenntartható fogyasztás? Trendek és lehetőségek Magyarországon”, OTKA 68647 kutatás eredményei, AULA, Budapest, pp. 111-139. ISBN 978-963-339-042-9
