Hogyan támogathatja a közösség a fenntarthatóbb életmódot? Egy részvételi kutatás tapasztalatai
DOI:
https://doi.org/10.15170/MM.2023.57.01.02Kulcsszavak:
fenntartható életmód, fogyasztás, részvételi kutatás, ökoklubAbsztrakt
A TANULMÁNY CÉLJAI
A mélyülő, globális léptékű ökológiai válság meghatározó előidézőinek egyike a fenntarthatatlan termelési és fogyasztási módok terjedése. Az elmozdulás a fenntartható életmód felé szükségszerű, azonban számos nehézségbe ütközhet. Jelen kutatás a tényleges viselkedésre és annak változására fókuszálva mutatja be a közösség jelentőségét a fenntartható életmód ösztönzésére, miközben hangsúlyozza a részvételi kutatásban rejlő lehetőségeket.
ALKALMAZOTT MÓDSZERTAN
Részvételi kutatást végeztünk nagyvárosi egyetemista és friss diplomás fiatalok körében, úgynevezett ökoklubok segítségével. Kvalitatív elemzésünk adatforrásai a fenntarthatóságra törekvő viselkedésről készített előzetes felmérés, az ökoklub találkozók online videofelvételei és azok leiratai, a fenntartható életmódhoz kapcsolódó heti mérések adatai, valamint egyéni reflexiós szövegek és utólagos mélyinterjúk voltak.
LEGFONTOSABB EREDMÉNYEK
Kutatási eredményeink megerősítették a közösség fontosságát a fenntartható életmód felé való elmozdulásban. Az ökoklub elméleti és gyakorlati tudást adott a résztvevőknek, miközben a fogyasztói felhatalmazódás eszközeként is szolgált. Emellett kutatásunk feltárta a fenntartható szándék és a magatartás közötti eltérés jellemző okait, valamint azokat a tényezőket, amelyek segítik és akadályozzák a fenntartható életmód követését. Eredményeink egyértelműen jelzik a részvételi kutatás hasznosságát a fenntarthatóbb életmód és fogyasztás vizsgálatában.
GYAKORLATI JAVASLATOK
Eredményeink szerint a fenntartható életmód elsajátításához segítségre van szüksége a fogyasztóknak, amely érkezhet az állami, a civil és a vállalati szféra szereplőitől egyaránt. Kutatásunk eredményei a fenntarthatósággal foglalkozó közösségeken keresztül kapott támogatás hasznossága mellett érvelnek. Kutatásmódszertani szempontból pedig javasoljuk a részvételi kutatás használatát a téma mélyebb megértéséhez.
Hivatkozások
Axon, S. (2016), "“The Good Life”: Engaging the public with community-based carbon reduction strategies", Environmental Science and Policy, 66, 82-92. DOI:10.1016/j.envsci.2016.08.007
Axon, S. (2017), "”Keeping the ball rolling”: Addressing the enablers of, and barriers to, sustainable lifestyle", Journal of Environmental Psychology, 52, 11-25. DOI:10.1016/j.jenvp.2017.05.002
Baumeister, R. F. (2002), "Yielding to Temptation: Self-Control Failure, Impulsive Purchasing, and Consumer Behavior", Journal of Consumer Research, 28(4), 670-76. DOI:10.1086/338209
Csutora M. (2012), "One more awareness gap? The Behaviour Impact Gap Problem", Journal of Consumer Policy, 35, 145-163. DOI:10.1007/s10603-012-9187-8
De Young, R. (2000), "Expanding and evaluating motives for environmentally responsible behavior", Journal of Social Issues, 56(3), 509-26. DOI:10.1111/0022-4537.00181
Follows, S. B. & Jobber, D. (2000), "Environmentally responsible purchase behaviour: a test of a consumer model", European Journal of Marketing, 34(5-6), 723-46. DOI:10.1108/03090560010322009
Hines, J. M., Hungerford, H. R. & Tomera, A. N. (1987), "Analysis and Synthesis of Research on Responsible Environmental Behavior: A Meta-Analysis", The Journal of Environmental Education, 18(2), 1-8. DOI:10.1080/00958964.1987.9943482
Hofmeister-Tóth Á., Kasza-Kelemen K., & Piskóti M. (2013), "A környezetbarát fogyasztói magatartás motivációinak és a pszichográfiai tényezők hatásainak vizsgálata Magyarországon", Marketing & Menedzsment, 47(3), 34-42.
Kasza-Kelemen K., Neulinger A., Kiss G., Veress T. (2022), “A társas tanulás eredményei a fenntartható fogyasztást előmozdító budapesti gyakorlatközösségekben”, Vezetéstudomány, 53(1), 2-14. DOI: 10.14267/VEZTUD.2022.01.01
Kiss, G., Pataki, Gy., Köves, A. & Király, G. (2017). "Framing Sustainable Consumption in Different Ways: Policy Lessons from Two Participatory Systems Mapping Exercises in Hungary", Journal of Consumer Policy, 4(1), 1-19. DOI:10.1007/s10603-017-9363-y
Kollmuss, A. & Agyeman, J. (2002), "Mind the Gap: Why Do People Act Environmentally and What Are the Barriers to Pro-Environmental Behavior?" Environmental Education Research, 8(3), 239-260. DOI:10.1080/13504620220145401
Middlemiss L. (2011), "The effects of community-based action for sustainability on participants' lifestyles", Local Environment, 16(3), 265-280, DOI:10.1080/13549839.2011.566850
Neulinger Á., Kiss G., Veress, T. & Lazányi O. (2021), "Részvételi kutatás a fogyasztói magatartás megértésére és a fenntartható életmód felé való elmozdulás elősegítésére: elméleti áttekintés", in: Mitev A., Csordás T., Horváth D. & Boros K. (szerk.), Post-traumatic marketing: virtuality and reality, Proceedings of the EMOK 2021 International Conference, Budapest, 553.
Røpke, I. (2009), "Theories of practice − New inspiration for ecological economic studies on consumption", Ecological Economics, 68(10), 2490-97. DOI:10.1016/j.ecolecon.2009.05.015
Salaysay, L. J. L. (2018), "Can a Facebook Group Make People’s Lifestyle Zero-Waste?", in: E-Proceedings of International Conference on Distance Learning, Sukhothai Thammathirat Open University, Nonthaburi, Thailand, 223-229. ISBN 9786161619534
Schäfferné Dudás K. (2019). "A zöldmarketing perspektívái", Marketing & Menedzsment, 41(6), 4-12.
Shepard, P. M., & Corbin-Mark, C. (2009), "Climate Justice", Environmental Justice, 2(4), 163-166. DOI:10.1089/env.2009.2402
Thøgersen, J. (2005), "How may consumer policy empower consumers for sustainable lifestyles?", Journal of Consumer Policy, 28(2), 143-178. DOI:10.1007/s10603-005-2982-8
Thøgersen, J. (2014), "Unsustainable consumption: Basic causes and implications for policy", European Psychologist, 19(2), 84-95. DOI:10.1027/1016-9040/a000176
Törőcsik M. & Szűcs K. (2022), Fogyasztói magatartás: Mintázatok, trendek, alkalmazkodás, Budapest: Akadémiai Kiadó. DOI: 10.1556/9789634546351
