A digitális transzformáció vállalati adaptációját irányító tényezők hatásmechanizmusának koncepciója a hazai KKV-k percepciói alapján
DOI:
https://doi.org/10.15170/MM.2023.57.03.04Kulcsszavak:
digitális transzformáció, Ipar 4.0, adaptáció, menedzsment, KKVAbsztrakt
A TANULMÁNY CÉLJA
Tanulmányunk célja a digitális transzformáció puha motívumainak, menedzsment tényezőinek azonosítása, rendszerezése, illetve azok egymáshoz való kapcsolatainak meghatározása egy KKV fókuszú primer kutatás eredményei alapján. A kutatás során egy saját modell koncepcionális igazolása ölt testet, ami a digitális transzformációra mint menedzsment kihívásra tekint.
ALKALMAZOTT MÓDSZERTAN
A kutatás során primer adatgyűjtést végeztünk, valamint a kutatás sejtéseinek igazolására lineáris statisztikai módszertant alkalmaztunk. A feltett kérdések közötti kohéziót a digitális transzformáció biztosította éppúgy, mint a többszörös iteráció során felépülő modell esetében. Az elemzési módszertan lehetőséget biztosított arra, hogy a válaszadó KKV-k percepcióit értékeljük, számszerűsítsük, halmazokba rendezzük, majd elemezzük azokat a szakirodalomban fellelhető ismeretanyag tükrében.
LEGFONTOSABB EREDMÉNYEK
A kutatás eredményeként igazoltuk, hogy a digitális transzformációnak van egy puha, menedzsment motívumokból álló vetülete. A kutatásban résztvevő vállalatok esetében bizonyítottuk, hogy az általunk összeállított tényező szortiment elemei kapcsolódnak egymáshoz, hatással vannak egymásra és a vállalati digitális transzformációra. A kutatás során meghatározott és modellbe rendezett kilenc Digitális transzformációs tőkeelemre rezonálnak a válaszadó hazai KKV-k. A modell tőkeelemei a vállalatirányítás tekintetében kiaknázható rendszert alkotnak. A primer kutatás eredményei a koncepció igazolására (PoC) alkalmasak.
GYAKORLATI JAVASLATOK
A kutatás eredményeként azonosított digitális transzformációt támogató menedzsment tényezők tudatos adaptációs keretrendszer gyanánt való alkalmazása hozzájárulhat a KKV-k I40 lemaradásának csökkentéséhez. Ennek fényében fontos erősíteni a vállalatok adaptációs és változásmenedzsment képességét, támogatni azt módszertani elemekkel. Olyanokkal, amelyek segítséget nyújtanak a digitális transzformáció menedzsment szempontú beavatkozási területeinek azonosításában, eredményes irányításában és a sok esetben csak áttételesen érzékelhető összefüggések kihangsúlyozásában.
Hivatkozások
Alt R. & Zimmerman H. (2001), “Introduction to Special Section - Business Models”, Electronic Markets, 11(1), 3–9.
Arimoto, T. (2016), “Science Advice and Foresight under the Complex and Uncertain World” INGSA #2, September 29-30, 2016, European Commission, https://ec.europa.eu/info/sites/info/files/conferences/ingsa2016/day1_pls2_3_t_arimoto_science_advice_and_foresight_under_the_complex_and_uncertain_world.pdf (letöltve: 2023.10.03.)
Baksa M. – Freund A. – Demeter K. – Losonci D. (2021), Üzlet 4.0 Magyarországi vállalati tapasztalatok, Akadémiai Kiadó, Budapest
Bartha Z. – Sáfrányné Gubik A. (2018), „Oktatási kihívások a technikai forradalom tükrében”, Észak-magyarországi Stratégiai Füzetek, 15(1), 15–29.
Baryshnikova, A. & Taratukhin, V. (2017), “Digital Transformation Framework for Smart Factory. Association for Information Systems”, AIS Electronic Library (AISeL), AMCIS 2017 Workshops 7. http://aisel.aisnet.org/sigbd2017
Berényi L. (2012), „Digitális kompetencia helyzetkép a szervezeti kompetenciafejlesztés szempontjából” Gazdaságtudományi Közlemények, 6(1), 5–19. http://real.mtak.hu/id/eprint/90481
Bogáth Á. (2012), „A vállalkozói attitűd szerepe a vállalkozásfejlesztésben”, Óbudai Egyetem, Keleti Károly Gazdasági Kar, Vállalkozásfejlesztés a XXI. században, 201–217.
Borgulya, Á. – Kovács, É. (2020), „A vállalaton belüli innováció-kommunikáció, mint a szervezeti kultúra része–a szakirodalom tükrében”, Marketing & Menedzsment, 54(4), 63–75. https://doi.org/10.15170/MM.2020.54.04.05
Brettel, M. Klein, M., & Friederichsen, N. (2016), “The relevance of manufacturing flexibility in the context of Industrie 4.0.”, 48th CIRP Conference on Manufacturing Systems - CIRP CMS, Procedia CIRP, 41, 105–110. https://doi.org/10.1016/j.procir.2015.12.047
Chikán A. (2017), „A vállalati versenyképesség alakulásának tényezői”, In Vilmányi Márton – Kazár Klára (szerk.): Menedzsment innovációk az üzleti és a nonbusiness szférákban. SZTE Gazdaságtudományi Kar, Szeged, 58–64.
Czakó K., Dőry T. (2016), „A területi tőke koncepciója és a városi vállalkozáskutatás”, Tér és Társadalom, 30(1), 18–36. http://dx.doi.org/10.17649/TET.30.1.2699
Csath M. (2018), „Tudás- és innovációalapú versenyképesség”, Pénzügyi Szemle, 63(1), 65–79.
Csillag S. – Kiss Cs. (2012), „Szervezetfejlesztés és szervezetpszichológia almodul”, NKE, ÁROP – 1.1.21-2012-2012-0001
da Silva, I. A., Barbalho, S. C. M., Adam, T., Heine, I. & Schmitt, R. (2019), “Industry 4.0 Maturity Models: A bibliometric study of scientific articles from 2001 to 2018”, 26th EurOMA Conference Operations Adding Value to Society, 1829–1838.
Degryse, C. (2016), “Digitalisation of the economy and its impact on labour markets”, European Trade Union Institute, Brussels. http://ssrn.com/abstract=2730550
Deutsch N. – Hoffer I. – Berényi L. – Nagy-Borsy V. (2019), „A technológia szerepének stratégiai felértékelődése”, Budapesti Corvinus Egyetem, ISBN 978-963-503-762-9
Felch, V., Asdecker, B., & Sucky, E. (2019), “Maturity models in the age of Industry 4.0–Do the available models correspond to the needs of business practice?”, Proceedings of the 52nd Hawaii International Conference on System Sciences
Fetter B. K. & Zilahy Gy. (2020), „Az Ipar 4.0 hatásai az ellátási láncok mentén – a gyógyszeripar példája”, Köz-Gazdaság, 4, 134–148. https://doi.org/10.14267/RETP2020.04.11
Filep R. (2020), „Menedzsment módszerek az Ipar 4.0 tükrében”, International Journal of Engineering and Management Sciences (IJEMS). 5(1), 507–514. https://doi.org/10.21791/IJEMS.2020.1.41791/IJEMS.2020.1.41
Ford, M. (2017), „Robotok Kora”, HVG Kiadó, Budapest
Gerda, B., Regina, R. (2022), „A vállalkozások és a digitális fejlődés”, In: Szerk.: Baráth N.E., Mezei J., Rendészet – Tudomány – Aktualitások. Konferenciakötet 2022. 82–97. Doktoranduszok Országos Szövetsége, Budapest, ISBN 978-615-6457-06-6
Goerzig, G., Bauernhansl, T. (2018), “Enterprise architectures for the digital transformation in small and medium-sized enterprises” 11th CIRP Conference on Intelligent Computation in Manufacturing Engineering - CIRP ICME '17, Procedia CIRP, 67, 540–545. https://doi.org/10.1016/j.procir.2017.12.257
Gubán, Á. – Sándor, Á. (2021), „A KKV-k digitálisérettség-mérésének lehetőségei”, Vezetéstudomány, 52(3), 13–28. https://doi.org/10.14267/VEZTUD.2021.03.02
Häberer, S., Lau, L. & Behrendt, F. (2017), “Development of an Industrie 4.0 maturity index for small and medium-sized enterprises”, 7th IESM Conference, October 11–13, 2017, Saarbrücken
Hajdu O. (2003), “Többváltozós statisztikai számítások”, Központi Statisztikai Hivatal, Budapest
Harari, Y. N. (2018), „21 lecke a 21. századra” Animus Kiadó, Budapest
Hecklau, F., Galeitzkea, M., Flachsa, S. & Kohlb, H. (2016), “Holistic approach for human resource management in Industry 4.0”, Procedia CIRP, 54, 6th CIRP Conference on Learning Factories, 1–6. https://doi.org/10.1016/j.procir.2016.05.102
Hortolányi L. – Vilmányi M. (2018), „Üzletági stratégiák átalakulása a digitalizáció forradalmának forgatagában”, In: Horváth D. (szerk.): A stratégiai menedzsment legújabb kihívása: a 4. ipari forradalom konferenciakötet, Budapesti Corvinus Egyetem, 1–5.
Hortoványi, L. – Balaton, K. (2016), „A versenyképesség és az innováció vállalati szintű vizsgálata”, Vezetéstudomány, 47(12), 38–45. https://doi.org/10.14267/VEZTUD.2016.12.04
Horváth D. & Szabó Zs. R., (2019), “Driving forces and barriers of Industry 4.0: Do multinational and small and medium-sized companies have equal opportunities?”, Technological Forecasting & Social Change, 146, 119–132. https://doi.org/10.1016/j.techfore.2019.05.021
Hunyadi L., Vita L. (2006), Statisztika Közgazdászoknak, Központi Statisztikai Hivatal, Budapest
Ilic, D., Markovic, B., Milosevic, D. (2017), “Strategic business transformation: an Industry 4.0 perspective”, Economics and Law, 50–60.
Ismail, M. H., Khater, M., Zaki, M. (2017), “Digital Business Transformation and Strategy: What Do We Know So Far?”, Cambridge Service Alliance, 10(1), 1–35. https://cambridgeservicealliance.eng.cam.ac.uk/system/files/documents/2017NovPaper_Mariam.pdf (letöltve: 2023.09.03.)
Issa, A., Hatiboglu, B., Bildstein, A., & Bauernhansl, T. (2018), “Industrie 4.0 roadmap: Framework for digital transformation based on the concepts of capability maturity and alignment”, Procedia Cirp,72, 973–978. https://doi.org/10.1016/j.procir.2018.03.151
Jesus, C. D., Lima, R. M. (2020), “Literature search of key factors for the development of generic and specific maturity models for Industry 4.0”, Applied Sciences, 10(17), 5825. https://doi.org/10.3390/app10175825
Jóna Gy. (2013), „A területi tőke fogalmi megközelítései”, Tér és Társadalom, 27(1), 30–51. https://doi.org/10.17649/TET.27.1.2449
Józsa V. (2019), „A vállalati beágyazódás útjai Magyarországon”, Dialóg Campus Kiadó, Budapest
Kagermann, H., Anderl, R., Gausemeier, J., Schuh, G. & Wahlster, W. (2016), “Industrie 4.0 in a Global Context Strategies for Cooperating with International Partners”, Acatech Study, Munich: Herbert Utz Verlag 2016.
Kagermann, H., Wahlster, W., Helbig, J. (2013), “Recommendations for implementing the strategic initiative INDUSTRIE 4.0”, Secretariat of the Platform Industrie 4.0 Lyoner Straße 9. 60528 Frankfurt/Main
Kolla, S., Minufekra, M., Plappera P. (2019), “Deriving essential components of lean and industry 4.0 assessment model for manufacturing SMEs”, Procedia CIRP, 81, 753–758. https://doi.org/10.1016/j.procir.2019.03.189
Kovács, S. (2022), „Ipar 4.0 koncepció és kulcselemei”, International Journal of Engineering and Management Sciences, 7(2), 100–111.
Kuzmenko, O., Roienko, V. (2017), “Nowcasting income inequality in the context of the Fourth Industrial Revolution”, SocioEconomic Challenges, 1(1), 5–12. https://doi.org/10.21272/sec.2017.1-01
Lengyel I., Rechnitzer J. (2004), „Regionális gazdaságtan”, Dialóg Campus
Lux G. (2013), „Kritikus tömeg alatt: a fejlesztési együttműködés lehetőségei a kisebb nagyvárosokban”, Tér és Társadalom, 27(4), 52–74. https://doi.org/10.17649/TET.27.4.2512
Mandják T., Szántó Z. (2011), „Az üzleti kapcsolatok menedzsmentjének gondolati modellje. És ez miért fontos a vállalati vezetők számára?”, Vezetéstudomány, 42(1), 5–16. https://doi.org/10.14267/VEZTUD.2011.01.01
Nagy J., Oláh J., Erdei E., Máté, D., Popp, J. (2018), “The Role and Impact of Industry 4.0 and the Internet of Things on the Business Strategy of the Value Chain - The Case of Hungary”, Sustainability.10. 10., 3491, 1–25. https://doi.org/10.3390/su10103491
Nick G., Váncza J. Várgedő T. (2017), „Ipar 4.0 Nemzeti Technológiai Platform Szövetség – Kérdőív projekt. Ipar 4.0 Nemzeti Technológiai Platform”, MTA SZTAKI
Nick, G., Kovács, T., Kő, A. (2023), “A company compass 2.0: Ipar 4.0 érettségi modell és alkalmazásának tapasztalatai” Vezetéstudomány, 54(1), 52–65. https://doi.org/10.14267/VEZTUD.2023.01.05
Obermayer N., Csizmadia T., Hargitai D. M., Kígyós T. A. (2021), „Az Ipar 4.0 implementációval kapcsolatos vezetői motivációk és akadályozó tényezők elemzése hazai vállalatvezetők véleménye alapján”, Vezetéstudomány, 52(2), 60–72. https://doi.org/10.14267/VEZTUD.2021.02.06
Oláh, J., Popp, J., Erdei, E. (2019), „Az Ipar 5.0 megjelenése: ember és robot együttműködése”, Logisztika Trendek és legjobb gyakorlatok, 5(1), 12–19. https://www.doi.org/10.21405/logtrend.2019.5.1.12
Porter M. E. & Heppelmann J. E. (2014), “How Small, Connected Products are Transforming Competition”, Harvard Business Review, 92(11), 64–88.
Rauch, E., Unterhofer, M., Rojas, R. A., Gualtieri, L., Woschank, M., & Matt, D. T. (2020), “A maturity level-based assessment tool to enhance the implementation of industry 4.0 in small and medium-sized enterprises”, Sustainability, 12(9), 3559. https://doi.org/10.3390/su12093559
Roblek, V., Meško, M. & Krapež, A. (2016), “A Complex View of Industry 4.0”, SAGE Open, 6(2). https://doi.org/10.1177/2158244016653987
Schallmo, D., Christopher, A. W. & Boardman, L. (2017), “Digital transformation of business models – Best practice, eneblers and roadmap”, International Journal of Innovation Management, 21(8), 1740014. https://doi.org/10.1142/S136391961740014X
Schuh, G., Anderl, R., Gausemeier, J., Hompel, M. & Wahlster. (2017), “Industrie 4.0 Maturity Index Managing the Digital Transformation of Companies”, Acatech Study
Schumacher A., Erol S. & Sihn W. (2016), “A maturity model for assessing Industry 4.0 readiness and maturity of manufacturing enterprises”, Procedia CIRP, 52, 161–166. https://doi.org/10.1016/j.procir.2016.07.040
Stocker M. Gy. (2012), „Tudásintenzív vállalatok értékteremtése”, PhD értekezés, Budapesti Corvinus Egyetem Gazdálkodástani Doktori Iskola, Budapest
Szabó Zs. R. – Hortoványi L. (2021), „Digitális transzformáció és ipar 4.0: magyar, szerb, szlovák és román tapasztalatok”, Külgazdaság, 65(5-6), 56–76. https://doi.org/10.47630/KULG.2021.65.5-6.56
Szakály D. (2002), „Innováció- és technológiamenedzsment II.”, Miskolc, Bíbor Kiadó
Szalkai, Z. – Mandják, T. – Simon, J. – Hlédik, E. – Neumann-Bódi, E. (2021), „A digitalizáció és a vevőkapcsolatok kölcsönhatása–egy szerződéses gyártó példáján keresztül”, Marketing és Menedzsment, 55(k. sz.), 31–40. https://doi.org/10.15170/MM.2021.55.KSZ.01.03
Vecsényi J. (2009), „Kisvállalkozások indítása és működtetése”, Perfekt Kiadó, Budapest
Verhoefa, P. C., Broekhuizena, T., Bartb, Y., Bhattacharyaa, A., Donga, J. Q., Fabiana, N. & Haenleinc, M. (2021), „Digital transformation: A multidisciplinary reflection and research agenda”, Journal of Business Research, 122, 889–901. https://doi.org/10.1016/j.jbusres.2019.09.022
Weber, E. (2016), „Industry 4.0: Job-producer or employment-destroyer?” Aktuelle Berichte, Econstor, 2. 1–8.
Wooldridge, J. M. (2010): Econometric analysis of cross section and panel data. The MIT Press, https://www.jstor.org/stable/j.ctt5hhcfr
