KKV specifikus HR auditálás egy HR szolgáltató szervezetnél - Egy pilot kutatás tapasztalatai
DOI:
https://doi.org/10.15170/MM.2023.57.03.02Kulcsszavak:
kis- és középvállalkozások, humánerőforrás, HR, tanácsadás, kiszervezésAbsztrakt
A TANULMÁNY CÉLJA
Célunk egy HR szolgáltató által létrehozott újszerű, KKV specifikus audit módszer sajátosságainak feltárása. A tanulmányban választ keresünk arra, hogy ez az innovatív módszer alkalmas-e annak a kérdésnek a megválaszolására, hogy a KKV szervezeteknek mely HR területeiket érdemes kiszervezniük külsős HR szolgáltatóhoz.
ALKALMAZOTT MÓDSZERTAN
A HR támogatás és kiszervezés vizsgálatát hazai és nemzetközi szakirodalom elemzésre, valamint további szekunder kutatásra alapoztuk és dokumentumelemzésen alapuló esettanulmányt készítettünk. Jelen értelmezésben az esettanulmány azt jelenti, hogy az auditot végző HR szakértők dokumentumelemzést hajtottak végre, melyet esettanulmány módszerrel vizsgálva részletes betekintést kaptunk egy valós, KKV szektorban működő szolgáltató szervezet gyakorlataiba. A vizsgálatot HR szakértőkkel végzett strukturált interjúkkal egészítettük ki, valamint visszamérési céllal interjút készítettünk a KKV első számú vezetőjével is.
LEGFONTOSABB EREDMÉNYEK
Az eredmények alapján az audit alkalmasnak bizonyult arra, hogy a KKV döntést hozzon a HR tevékenységek kiszervezése terén, optimalizálva ezzel az erőforrások felhasználását. A módszer segítséget nyújtott a jelenlegi HR gyakorlatok feltárásában és a hatékonyabb erőforrás felhasználást célzó döntések meghozatalában.
A HR audit módszer alkalmazása a KKV szektorban viszonylag új téma, amely relatíve alulreprezentált a hazai szakirodalomban. Ez a tény önmagában is indokolja annak jelentőségét. A HR funkciók kiszervezése és a humán erőforrások hatékony kezelése mindig is kiemelt jelentőséggel bírt a vállalkozások számára, azonban az átfogó módszerek és eszközök hiánya korlátozták a hatékony döntéshozatalt.
GYAKORLATI JAVASLATOK
A tanulmány összeállításkor arra törekedtünk, hogy új perspektívákat nyújtsunk a KKV-k számára a HR gyakorlatok fejlesztésére és a kiszervezési döntések meghozatalára. Az általunk ismertetett HR audit módszer innovatív megközelítést képvisel, amely egyfajta döntéstámogató jelleggel segítséget nyújt a KKV szektorban a hatékony emberi erőforrás gazdálkodásban, illetve annak kiszervezésében és ezáltal a versenyképességük javításában.
Hivatkozások
Almási A. (2019), „A szervezeti tényezők szerepe a magyarországi KKV szektor sikerességében”, Competitio, 18. 108-125. https://doi.org/10.21845/comp/2019/1-2/4
Balogh R., Kardos M.V., Bácsné Bába É. (2021), „Az y és z generáció munkahelyválasztásának szempontjai”, Jelenkori Társadalmi és Gazdasági Folyamatok, 16(1-2), 59-67. https://doi.org/10.14232/jtgf.2021.1-2.59-67
Baksi Zs. (2016), „A vállalati kultúra sajátosságai a KKV szektorban”, International Journal of Engineering and Management Sciences, 1(1), 1-10. https://doi.org/10.21791/IJEMS.2016.1.3.
Bieliaieva N. (2019), “Internatiоnal practice оf the cоncepts use оf “HR audit”,“staff audit”,“persоnnel audit””. Economics. Ecology. Socium, 3(3), pp. 94-101. https://doi.org/10.31520/2616-7107/2019.3.3-11
Berke Sz., Kőmüves Zs. (2016), Satisfaction, Motivation and Personality Types of Sales Leaders in the SME Sector: A Pilot Study. In: Csata, A. (szerk.) Challenges in the Carpathian Basin: Integration and modernization opportunities on the edge of Europe (13th Annual International Conference on Economics and Business). Cluj-Napoca, Románia: Editura Risoprint, 82-90.
Bittner P., Kara N. (2013), „Miként lehet a HR a KKV-k sikertényezője?” Tudásmenedzsment, 14(1 különszám), 33-40.
Bogáth Á. (2015), „Kis- és középvállalatok méretbéli növekedésének hatása a szervezeti struktúrára”, Vállalkozásfejlesztés a XXI. században V. Tanulmánykötet, Óbudai Egyetem, Budapest, 145-159.
Boncz I. (2015), Kutatásmódszertani alapismeretek. Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Kar, Pécs
Cooke F.L., McBride A. & Shen J. (2005), “Outsourcing HR as a competitive strategy? A literature review and an assessment of implications”, Human Resource Management, 44(4), 413-432. https://doi.org/10.1002/hrm.20082
Csutorás G. Á. (2022), „Az Y generációs munkaerő identitásprofilja a magyar központi és területi kormányzati igazgatási szerveknél”, Új Munkaügyi Szemle, 3(1) 45-56.
Gottardello D. & Valverde, M. (2018), “Human resource management outsourcing in Spanish firms: Evolution over time and implication for devolution”, Intangible Capital, 14(1), 56-73. https://doi.org/10.3926/ic.1102
Hidegh, A., Szászvári K.Á., Csillag S., Csizmadia P. (2019), „Kis- és középvállalkozások toborzási-kiválasztási és munkaerő-megtartási gyakorlata: Egy kvalitatív kutatás eredményei”, Munkaügyi Szemle, 62(4), 32-40.
Hoffmann G. (2010), Hatékonyság és motiváció a KKV szektorban. Pécsi Tudományegyetem. Felnőttképzési és Emberi Erőforrás Fejlesztési Kar, Pécs
Holló E. (2020), A KKV-k lehetőségei a versenyképesség növelésében, In: Bujdosó Z., Dinya L., Csernák J. (szerk.) XVII. Nemzetközi Tudományos Napok: online konferencia: Környezeti, gazdasági és társadalmi kihívások 2020 után: Tanulmányok, Gyöngyös, Károly Róbert Kft. 483-492.
Irwin K. C., Landay K. M., Aaron J. R., McDowell W. C., Marino L. D. & Geho P. R. (2018), “Entrepreneurial orientation (EO) and human resources outsourcing (HRO): A “HERO” combination for SME performance”, Journal of Business Research, 90, 134-140. https://doi.org/10.1016/j.jbusres.2018.05.016
Karoliny M. (2009), „Az értékteremtő HR-szervezetek”, Vezetéstudomány, 40(7-8), 11-23. https://doi.org/10.14267/VEZTUD.2009.07.02
Kelemen–Hényei N. (2020), A magyar és német KKV-k aktuális helyzetének felmérése, a szektor alkalmazásban állók véleménye alapján. In: Czeglédy, T., Resperger, R. (szerk.) Válság és kilábalás: innovatív megoldások. Nemzetközi Tudományos Konferencia, Sopron, Soproni Egyetem Kiadó, 487-498.
Kőmüves Zs., Berke Sz. (2021), “Labor retention in the domestic SME sector in Somogy county”, Régiókutatás Szemle, 6(1), 66-77. https://doi.org/10.30716/RSZ/21/1/6
Kőmüves Zs., Nagy M.Z., Szabó Sz. (2021), „A vezetési stílus vizsgálata munkavállalói szemüvegen keresztül”, Új Munkaügyi Szemle, 2(3), 34-45.
Lepak D.P., Bartol K.M. & Erhardt N. (2005), “A contingency framework for the delivery of HR practices”, Human Resource Management Review, 15(2), 139-159. https://doi.org/10.1016/j.hrmr.2005.06.001
Milicz Á. (2010), „Ellenőrzési aspektusok a vállalatok versenyképességének szemszögéből”, TM 15. sz. műhelytanulmány, BCE Vállalatgazdaságtan Intézet Versenyképesség Kutató Központ, https://core.ac.uk/download/pdf/12355414.pdf (letöltve: 2023.11.30.)
Mishra D., Kumar S., Sharma R.R.K. & Dubey R. (2018), “Outsourcing decision: do strategy and structure really matter?”, Journal of Organizational Change Management, 31(1), 26-46. https://doi.org/10.1108/JOCM-04-2017-0144
Nguyen T.T.T. & Chang M. L. (2017), “Antecedents of human resources outsourcing decision in Vietnam”, Personnel Review, 46(4), 702–717. https://doi.org/10.1108/PR-11-2015-0307
Palancsa A., Mészáros K. (2021), Az esettanulmányok elemzésének módszertani segédanyaga hallgatók számára. In: Palancsa A. (szerk.), E.S.E.T.E.K.: Esettanulmányok: a Soproni Egyetem Társadalomtudósainak E-kötete, Sopron, Soproni Egyetem Kiadó, 5-16. http://publicatio.uni-sopron.hu/2142/1/ESETEK-Palancsa-teljes_kotet.pdf (letöltve: 2023.11.30.)
Patel C., Budhwar P., Witzemann A. & Katou, A. (2019), “HR outsourcing: The impact on HR's strategic role and remaining in-house HR function”, Journal of Business Research, 103, 397-406. https://doi.org/10.1016/j.jbusres.2017.11.007
Poór J. (2004), „A tanácsadó ipar nemzetköziesedésének lehetőségei és a kereskedelmi elméletek”, Vezetéstudomány, 35. 47-55.
Sharma D. & Patil Y. (2021), ‘HR Audit Methodology”. Shodhsamshita, 8(2), 149-153. ISSN 2277-7067
Shiri S. (2012), “Strategic role of HR audit in organizational effectiveness”, Journal of Management and Public Policy, 3(2), 39-45.
Szűcs I., Szőllősi L., Felföldi J., Blaskó B., Szénásné Ványi N., Kovács K., Kurmai V. (2014), Üzleti jellegű esettanulmányok készítésének gyakorlata: case study handbook. Debreceni Egyetem, Debrecen
Olalla M.F. & Castillo M.A.S. (2002), “Human resources audit”, International Advances in Economic Research, 8(1), 58-64. https://doi.org/10.1007/BF02295563
Vasantham S.T. (2021), “Importance of HR audit”, International Journal of Management, 11(11), 2515-2520. https://ssrn.com/abstract=3785085
Wallo A. & Kock H. (2018), “HR outsourcing in small and medium-sized enterprises: Exploring the role of human resource intermediaries”, Personnel Review, 47(5), 1003-1018. https://doi.org/10.1108/PR-03-2017-0066
