Innovációs ökoszisztémák betelepülési intenzitásának vizsgálata
DOI:
https://doi.org/10.15170/MM.2023.57.02.01Kulcsszavak:
innovációs ökoszisztéma, egyetemi ökoszisztéma, tudományos park, tudásalapú ökoszisztéma, innovációAbsztrakt
A TANULMÁNY CÉLJA
Az innovációs ökoszisztémákat a kapcsolódó kutatások rendszerint az innovációs környezet leírásának egyik módjaként tekintik. A kifejezés mára nemcsak egyes technológiai cégek programjaihoz és ágazatokhoz kötődő térségfejlesztési kezdeményezésekhez köthető, hanem földrajzilag koncentrált ökoszisztémák jellemzésére is szolgál. Az innovációs ökoszisztémákkal kapcsolatos korai kutatások vezettek el a tudományos és innovációs parkok fogalmi megalapozásához. Ezek olyan innovációs környezetet teremtenek, amely keret ad a különböző szereplők tudásalapú, innovációorientált fejlődéséhez, különös tekintettel a közöttük kialakuló együttműködésekre. A kapcsolódó kutatások és irodalmi definíciók alapján megállapítható, hogy az innovációs ökoszisztéma nem egy abszolút fogalom, annak a gyakorlatban többféle megjelenési formája létezik. A jelen kutatás a tudományos és innovációs parkok oldaláról vizsgálja az innovációs ökoszisztémák egyes sajátosságait. A kutatás célja megvizsgálni, hogy milyen összefüggés van a különböző típusú innovációs ökoszisztémák és a parkba betelepülők száma és az ökoszisztéma kora között.
ALKALMAZOTT MÓDSZERTAN
Elsőként a kapcsolódó kutatások fogalmi megközelítéseinek áttekintése alapján meghatározásra kerültek az alapvető innovációs ökoszisztéma típusok. Ezt követően a vizsgálat feldolgozta 92 európai tudományos és innovációs park jellemző adatait és a releváns információkat, amelyek alapján a parkok besorolásra kerültek a meghatározott ökoszisztéma típusokba. A vizsgálat során az egyes típusokhoz kapcsolódóan vizsgálta a kutatás a parkok kora és a betelepültek száma közötti összefüggést, és ennek alapján értelmezte a parkok típusai közötti eltéréseket.
LEGFONTOSABB EREDMÉNYEK
A kutatás eredményei az egyes innovációs ökoszisztéma típusokhoz kapcsolódóan rámutattak az eltérő betelepülési intenzitásra, mint egyik fontos jellemzőre. Ennek kutatási jelentősége, hogy ad egy támpontot a park jellegű innovációs ökoszisztémák megkülönböztetésére, és az eltérő jegyek alapján a különböző parki fejlődési pályák jobb megértésére, mint a szakirodalomban kevésbé kutatott terület.
GYAKORLATI JAVASLATOK
A kutatás eredményei nyomán, a vizsgálat eredményei alapján kijelölhetők azok a további kutatási irányok, amelyek mentén az ökoszisztémák típusai, a betelepülési intenzitáshoz kapcsolódó faktorok vagy egyéb ökoszisztéma jellemzők tovább vizsgálhatók. A kutatás gyakorlati szerepe, hogy indikációt ad a parki menedzsment számára a mérvadó betelepülési rátára, illetve egy támpontot park fejlesztési stratégiájának kialakításához.
Köszönetnyilvánítás: „Jelen kutatás Az Innovációs és Technológiai Minisztérium KDP-2021 kódszámú Kooperatív Doktori Program Doktori Hallgatói Ösztöndíj Programjának a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alapból finanszírozott szakmai támogatásával készült.”
Hivatkozások
Adner, R. (2006), “Match your innovation strategy to your innovation ecosystem”, Harvard Business Review, 84(4), 98-107.
Cennamo, C., & Santaló, J. (2013). “Platform competition: Strategic trade-offs in platform markets”, Strategic Management Journal, 34(11), 1331–1350. https://doi.org/10.1002/smj.2066
Cohen, B., Almirall, E., & Chesbrough, H. (2014), “The city as a lab: open innovation meets the collaborative economy”, California Management Review, 3–5. https://doi.org/10.1177/0008125616683951
Darida, Z., Mitel, A. Z. (2020), „A vezetői elégedettség összetevői”, Marketing & Menedzsment, 54(Különszám 3), 17–26. https://doi.org/10.15170/MM.2020.54.KSZ.III.02.
Deák, Cs. (2013), „Az innováció projektszemléletű megközelítése és jövője”, Minőség és Megbízhatóság, 47(6), 282-289. ISSN 0580-4485
Etzkowitz, H., & Leydesdorff, L. (2000), “The dynamics of innovation: from national systems and ‘mode 2’ to a triple helix of university-industry-government relations”, Research Policy, 29, 109–123. https://doi.org/10.1016/s0048-7333(99)00055-4
Fetters, M. L., Greene, P. G., Rice, M. P., & Butler, J. S. (2010), The Development of University-Based Entrepreneurship Ecosystems. Edward Elgar, Cheltenham UK. https://doi.org/10.4337/9781849805896.00009
Frenkel, A., & Maital, S. (2014), Mapping National Innovation Ecosystems: Foundations for Policy Consensus. Edward Elgar, Cheltenham, UK. https://doi.org/10.4337/9781782546818.00009
Gál, Z. (2022), „A pécsi városrégió innovációs rendszere: a tudásalapú fejlesztések korlátai a periférián”, Észak-magyarországi Stratégiai Füzetek, 19(3), 40-55. ISSN 1786-1594
Gobble, MaryAnne M. (2014), “Charting the innovation ecosystem”. Research-Technology Management, 57(4), 55–57. https://doi.org/10.5437/08956308X5704005
Gomes, L.A.d.V., Facin, A.L.F., Salerno, S. M., & Ikenami, R.K. (2018), “Unpacking the innovation ecosystem construct: evolution, gaps and trends”, Technological Forecasting and Social Change, 136, 30–48. https://doi.org/10.1016/j.techfore.2016.11.009
Graham, R. (2013), Technology Innovation Ecosystem Benchmarking Study: Key findings from Phase 1. Cambridge, https://pdf4pro.com/fullscreen/technology-innovation-ecosystem-benchmarking-study-5b0fde.html (Letöltve: 2023.07.30.)
Granstrand, O., & Holgersson, M. (2020), “Innovation ecosystems: A conceptual review and a new definition”, Technovation, 90-91. 201098. https://doi.org/10.1016/j.technovation.2019.102098
Jackson, D.J. (2011), What is an innovation ecosystem. National Science Foundation, Arlington, VA., https://erc-assoc.org/sites/default/files/topics/policy_studies/DJackson_Innovation%20Ecosystem_03-15-11.pdf (Letöltve: 2023.07.30.)
Horváth, K. (2021), „Az innovációs ökoszisztéma folyamatok fejlesztésének lehetőségei”, Polgári Szemle, 17(1–3), 348–357. https://doi.org/10.24307/psz.2021.0725
Jacobides, M. G.; Cennamo, C.; Gawer, A. (2018), „Toward a theory of ecosystems”, Strategic Management Journal, 2018, 39, 2255–2276. https://doi.org/10.2139/ssrn.3218233
Katri, V. (2015), „Business, Innovation, and Knowledge Ecosystems: How They Differ and How to Survive and Thrive within Them”, Technology Innovation Management Review, 5(8), 17-24. https://doi.org/10.22215/timreview/919
León, G. (2013), Analysis of University-driven Open Innovation Ecosystems: the UPM Case Study. Retrieved from http://www.upm.es/sfs/Montegancedo/documentos%202013/documentos%20finales/UPM-driven%20open%20innovation%20ecosys tem_ok2.pdf (Accessed 12.10.14.)
Lin, C. (2014), “The formation and building of creative spatial network and innovation ecosystem in Taipei: the territorial basis of development and governance strategies”, In: Proceedings of the 2014 Daejeon Global Innovation Forum, Daejeon, Republic of Korea, 301–311.
Lorré, J-P., Carpentier, M., & Fabre, O. (2006), “Collaborative distributed Framework for SME ecosystems: the group-buying portal use case”, In: Dolgui, A., Morel, G., Pereira, C., (Eds.), 12th IFAC Symposium on Information Control Problems in Manufacturing, Ecole des Mines Saint Etienne, France, 23-27. https://doi.org/10.3182/20060517-3-fr-2903.00017
Moore, J. F. (1993), “Predators and prey: a new ecology of competition”, Harvard Business Review, 71(3), 75-86.
Morrison, E. (2013), Universities as Anchors for Regional Innovation Ecosystems. www.slideshare.net/efmorrison/universities-as-anchors-for-regional-innovation-october-2013 (Accessed 12.10.14.)
Oh, D-S., Phillips, P., Park, S., & Lee, E. (2016), “Innovation ecosystems: a critical examination”. Technovation, 54, 1–6. https://doi.org/10.1016/j.technovation.2016.02.004
Rubens, N., Still, K., Huhtamaki, J., & Russell, M.G. (2011), “A network analysis of investment firms as resource routers in Chinese innovation ecosystem”, Journal of Software, 6(9), 1737–1745. https://doi.org/10.4304/jsw.6.9.1737-1745
Teece, D. J. (2007), „Explicating dynamic capabilities: The nature and microfoundations of (sustainable) enterprise performance”, Strategic Management Journal, 28(13), 1319–1350. https://doi.org/10.1002/smj.640
Varga-Csajkás, A. (2020), „Az innovációs rendszerek irodalmának áttekintése”, Marketing & Menedzsment, 54 (Különszám 1), o. 7–18. DOI: 10.15170/MM.2020.54.KSZ.I.01
Walrave, B., Talmar, M., Podoynitsyna, K. S., Romme, A. G. L., & Verbong, G. P.J., (2018), “A multi-level perspective on innovation ecosystems for pathbreaking innovation”, Technology Forecasting and Social Change, 136, 103–113. https://doi.org/10.1016/j.techfore.2017.04.011
Wareham, J., Fox, P. B., & Cano Giner, J. L. (2014), “Technology ecosystem governance”. Organization Science, 25(4), 1195–1215 https://doi.org/10.2139/ssrn.2201688
www.iasp.ws (letöltés: 2022.01.07.)
