Többdimenziós kulturális értékteremtés a Veszprém-Balaton2023 Európa Kulturális Fővárosa projekt tükrében

Absztrakt

A TANULMÁNY CÉLJA

A tanulmány célja a kulturális értékteremtés jellemzőinek bemutatása a Veszprém-Balaton2023 Európa Kulturális Fővárosa program (továbbiakban Veszprém-Balaton2023 EKF program) tükrében. A vizsgálatot a többdimenziós értékteremtés öt pillére alapján végeztük Veszprémben és a Balaton térségben működő kulturális és turisztikai szervezetek körében. Jelen kutatás a következő kérdésekre fókuszál: 1) hogyan működik közre jelenleg a kulturális szektor a város és a Balaton térség fenntartható fejlesztésében; 2) melyek a veszprémi kulturális szakpolitika és menedzsment legfőbb gyengeségei, fejlesztendő területei; 3) melyek azok az EKF-től várt hatások, melyek hosszú távon ösztönözhetik a helyiek kultúrához való kapcsolódását, illetve kulturális fogyasztását? A tanulmány a kulturális és turisztikai szektorban megjelenő közösségi részvétel és a hálózatosítás szerepére fókuszál, amely segítségével megvalósulhat a térség hosszú távú kulturális, társadalmi és gazdasági fejlődése.

ALKALMAZOTT MÓDSZERTAN

Az értékteremtéssel kapcsolatos nemzetközi és hazai szakirodalom áttekintése alapján megalkottuk a kutatás elméleti kereteit: a többdimenziós értékteremtés öt pillérének vizsgálatát végeztük az esettanulmány (Veszprém-Balaton2023 EKF program) megközelítés mentén. A kutatást 2019 szeptemberében és októberében bonyolítottuk le Veszprém és a Balaton térségben strukturált interjúk, valamint stratégiai dokumentumok elemzésének segítségével. Az interjúalanyok kiválasztása során törekedtünk a kultúra minél szélesebb területének lefedésére és a turizmus kiterjedt ernyőfogalma alatt (láthatatlan, nem konvencionális, mindennapi térpályáktól eltérő mobilitás) tárgyalt folyamatok (Michalkó – Ilyés 2020) vizsgálatára. Ebből adódóan a strukturált interjúk során kilenc kulturális intézmény (kulturális központ, könyvtár, színház, múzeum, művészeti galéria), továbbá a veszprémi és a térségi turisztikai desztináció menedzsment szervezetek képviselőinek véleményét elemeztük.

LEGFONTOSABB EREDMÉNYEK

A kutatási eredmények a részvétel, a bevonódás és a hálózatosodás különböző szintjeit mutatják be. Olyan releváns innovációkat javasolnak, melyek a kulturális szféra hosszú távú fenntartható fejlesztése érdekében megvalósíthatók.

GYAKORLATI JAVASLATOK

Az eredmények a kulturális alapú városfejlesztésben érdekelt, valamint a kulturális kínálatot, programokat priorizáló hazai települések számára tartalmaznak menedzsmentre vonatkozó javaslatokat. Az eredmények alapján a Veszprém-Balaton térségben a kulturális kínálat jelenlegi irányítása fejlesztésre szorul; kiemelten átgondolandó az értékteremtési mechanizmusok megújítása.  

Köszönetnyilvánítás: Jelen kutatás az Európai Unió, Magyarország és az Európai Szociális Alap társfinanszírozása által biztosított forrásból az EFOP-3.6.2-16-2017-00017 azonosítójú "Fenntartható, intelligens és befogadó regionális és városi modellek" című projekt keretében jött létre.