Szervezeti attitűdök és menedzsment döntések a munkavállalók vírussal szembeni védettségéhez
DOI:
https://doi.org/10.15170/MM.2022.56.04.03Kulcsszavak:
munkaerőpiac, pandémia, gazdasági válság, menedzsmentAbsztrakt
A TANULMÁNY CÉLJA
A tanulmány célja, annak a kutatási kérdésnek a megválaszolása, vajon a szervezetek különböznek annak a tekintetében, hogyan viszonyulnak a munkavállalók vírussal szembeni védettségéhez a szervezeti méret és tulajdonosi háttér alapján. Ennek során két hipotézist tesztelünk. H(1) szerint: a szervezetek különbözően viszonyulnak a munkavállalók vírussal szembeni védettségéhez, a tulajdonosi megoszlásuk alapján. H(2) szerint: a szervezetek különbözően viszonyulnak a munkavállalók vírussal szembeni védettségéhez, a foglalkoztatotti létszámuk alapján.
ALKALMAZOTT MÓDSZERTAN
A tanulmányunkban Poór et al. (2022) által felvett kutatási adatbázis másodelemzését végezzük el. Az online kérdőíves kutatásban 1196 szervezet (cég és intézmény) vett részt. A minta nem reprezentatív, mivel hólabda módszerrel történt a mintavételi eljárás, ezért az eredmények nem általánosíthatok. Az eredmények kiértékeléshez Khí-négyzet próbát alkalmaztunk. Viszont a résztvevő szervezetek összetétele és megoszlása alapján bizony korlátok között tudunk általánosítható véleményeket is megfogalmazni.
LEGFONTOSABB EREDMÉNYEK
A válaszadó szervezetek több mint a kétharmada a jogszabályok megengedte eszközzel igyekeznek elérni, hogy a munkavállalók beoltassák magukat. Az eredményeink alapján az adatfelvétel időpontjában a közszektorban a szervezetek kevésbé törekednek arra, hogy a jogszabályok mentén ösztönözzék az oltás felvételét, mint a versenyszféra cégei. A közszféra szervezetei, illetve a hazai magán tulajdonú szervezetek többsége nem diszkriminálja az oltatlanokat, viszont azt tapasztaltuk, hogy a külföldi magán tulajdonú szervezetek többsége diszkriminálja azokat a személyeket, akik nincsenek beoltva.
GYAKORLATI JAVASLATOK
A kutatási adatok alapján javasoljuk a különösen a 50-249 főt foglalkoztató szervezetek számára az oltásra vonatkozó a korábbi kommunikációs stratégiájuk újra gondolását, illetve a jövőben esetleg bekövetkező újabb COVID hullámokra készülve azt is, hogy a szervezetek még több erőforrást allokáljanak arra, hogy népszerűsítsék az oltakozást a munkavállalóik körében. Az általunk vizsgált szervezetek 96,9%-a negatívan ítéli meg a vírustól való túlzott félelmet. Úgy véljük, hogy ezen az attitűdön változtatni érdemes, hiszen a munkavállalók félelmére adott negatív válasz, nem csökkenti azt, hanem tovább növelheti. Ezért is szükségesnek tarjuk, hogy a cégek empatikus és támogató szervezeti kultúrával forduljanak azon munkavállalók felé, akik továbbra is erőteljesen félnek a COVID következményeitől.
Hivatkozások
/2021. (X. 28.) Korm. rendelet a munkahelyek koronavírus elleni védelméről, (Utolsó letöltés: 2022 03. 18.), https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=A2100598.KOR&dbnum=1
/2021. (X. 28.) Korm. rendelet a koronavírus elleni védőoltásnak az állami és önkormányzati intézményeknél foglalkoztatottak által történő kötelező igénybevételéről, (Utolsó letöltés: 2022 03. 18.), https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=A2100599.KOR&dbnum=1
Brixiova, Z.,Li, W. & Yousef, T. (2009), ”Skill Shortages and Labor Market Outcomes in Central Europe”, Economic System, 33(1), 45–59, https://doi.org/10.1016/j.ecosys.2008.07.002
Craven, M., Mysore, M., Singhal, S., Smit, S. & Wilson, M. (2020), COVID–19: Implications for Business. Executive Briefing, McKInsey, (Utolsó letöltés: 2022.03.18.), https://www.parking-mobility.org/2020/04/06/mckinsey-company-covid-19-implications-for-business/
Csehné P. I. (2021), „A válság különböző kontextusai”, Új Munkaügyi Szemle, 2(1), 24-30.
Csepregi A. & Csanády B. (2021), „Z generáció és a home office viszonya 2020-ban a COVID19 idején - Pilot kutatás eredményei”, Marketing & Menedzsment, 55(3), 59–69. http://doi.org/10.15170/MM.2021.55.03.05
Donthu, N., & Gustafsson, A. (2020), ”Effects of COVID-19 on business and research”, Journal of Research, 117, 284-289. https://doi.org/10.1016/j.jbusres.2020.06.008
Fődi K. (2020 április 29.), Ebben a válságban az számít, kinek mennyi megtakarítása van. 444.hu Internetes hírportál. (Utolsó letöltés: 2022.03.18.), https://444.hu/2020/04/29/ebben-a-valsagban-az-szamit-hogy-kinek-mennyi-megtakaritasa-van?fbclid=IwAR3EVZ-oADmMeSgUp4Q6EXVjNEB9MedF1KhA840-SXICrKFeDsC_lABiI30
Gelencsér M., Szigeti O. & Szabó-Szentgróti G. (2020), „A feldolgozóipari munkavállalók munkaerő-megtartása”, Vezetéstudomány, 51(9), 67–79. https://doi.org/10.14267/VEZTUD.2020.09.
Gibelli, F., Ricci, G., Sirignano, A. & De Leo, D. (2022), „COVID-19 Compulsory Vaccination: Legal and Bioethical Controversies”, Frontiers in Medicine, 9(2), 1-8. doi: 10.3389/fmed.2022.821522.
Grotte J., Kőmüves Zs. & Szabó Sz. (2020), „A válság hatására HR-területen végbement változások, változtatások”, in: Poór J., Balogh G., Dajnoki K., Karoliny M., Kun A. I., Szabó Sz. (szerk.), COVID-19 – Koronavírus-Válság: Második Fázis Kihívások és HR Válaszok. Magyarország 2020 augusztus–november, Gödöllő: SZIE Menedzsment és HR Kutatóközpont, 28-33.
ILO (2020), Teleworking during the COVID-19 pandemic and beyond - A Practical Guide. Geneva: ILO. (Utolsó letöltés: 2022 03. 18.), https://www.ilo.org/wcmsp5/groups/public/---ed_protect/---protrav/---travail/documents/instructionalmaterial/wcms_751232.pdf
Jarjabka Á., Kuráth G., Sipos N., Venczel-Szakó T., Szabó-Bálint B., Balogh G. & Uhrin A. (2020), Rugalmasság, produktivitás vagy elszigeteltség? Avagy a COVID 19 hatása a felsőoktatásban oktatók munkavégzésére, Magyar Tudomány, 18(12), 1698-1710.
Jenei Sz. & Módosné Sz. Sz. (2021), „A koronavírus járvány hatásai a humánerőforrás-menedzsment különböző területeire 2020-ban”, Új Munkaügyi Szemle, 2(2), 53-64.
Jorda, O., Singh, S. R., & Taylor, A. M. (2022), ”Longer-run economic consequences of pandemics”, The Review of Economics and Statistics, 104(1), 166–175. https://doi.org/10.1162/rest_a_01042
Kniffin, K. M., Narayanan, J., Anseel, F., Antonakis, J., Ashford, S. P. Bakker, A. B., Bamberger, P., Bapuji, H., Bhave, D. P., Choi, V. K., Creary, S. J., Demerouti, E., Flynn, F. J., Gelfand, M. J., Greer, L. L., Johns, G., Kesebir, S., Klein, Peter G. L., S. Y., Ozcelik, H., Petriglieri, J. L., Rothbard, N. P., Rudolph, C. W., Shaw, J. D., Sirola, N., Wanberg, C. R., Whillans, A., Wilmot, M. P. & Vugt, M. V. (2021), ”COVID-19 and the workplace: implications, issues, and insights for future research and action”, American Psychologist, 76(1), 63–77. https://doi.org/10.1037/amp0000716
Kormányinfó: a kormány kampányt indít az oltásra jelentkezés ösztönzésére, 2021 január 14. Kormányinfó internetes hírportál. (Utolsó letöltés: 2022 03. 18.), https://kormany.hu/hirek/a-kormany-kampanyt-indit-az-oltasra-jelentkezes-osztonzesere
Köllő J. (2020), „Foglalkoztatás a koronavírus-járvány első hullámának idején”, in: Fazekas K., Elek P., Hajdu T. (szerk.), Munkaerőpiaci Tükör 2019, Budapest: Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont, 220-232.
Kőmüves Zs. & Szabó Sz. (2021), „A koronavírus probléma vs. lehetőség? Az országos Korona HR kutatás részeredményei”, Hadtudomány, 31(E-szám), 173-185. https://doi.org/10.17047/Hadtud.2021.31.E.173
Kőmüves Zs. & Szabó Sz. (2021), „A koronavírus válság által teremtett fejlesztési, fejlődési lehetőségek a vizsgált szervezeteknél és azok HR szervezetében”, in: Poór J., Szabó Sz., Kiss F., (szerk.), Az emberierőforrás-menedzsment aktuális globális, regionális és helyi kihívásai és a COVID-19. Budapest: Budapesti Metropolitan Egyetem, 182-200.
Kőmüves Zs., Nagy M. Z. & Szabó Sz. (2021), „A vezetési stílus vizsgálata munkavállalói szemüvegen keresztül”, Új Munkaügyi Szemle, 2(3), 34-45.
Kurucz A. (2020), „Agilis módszerek a vállalatoknál: Scrum”, Magyar Minőség, 29(5), 4-10.
Lengyel M. (2022), Jóval kevesebb táppénzt fizet az oltatlan dolgozóinak a brit IKEA, mint ha beoltva kapták volna el a koronavírust. HVG internetes hírportál. (Utolsó letöltés: 2022.03.18.), https://hvg.hu/kkv/20220111_ikea_tappenz_nagybritannia
Mayer Á. (2021), „A COVID-19 elleni oltásokkal kapcsolatos kételkedés (vaccination hesitancy) betegbiztonsági kockázatai és csökkentésének lehetőségei”, IME - Az Egészségügyi Vezetők Szaklapja, 20(1), 50–59. https://doi.org/10.53020/IME-2021-108
Németh Gy. V. & Kurucz A. (2021), „Agilis módszerek a vállalatoknál: SAFe – fókuszban az agilis portfólió menedzsment”, Magyar Minőség, 30(5), 5-12.
Nizamidou, C. & Vouzas, F. (2018), „MHR. Providing a new perspective in HR in terms of crisis management”, International Journal of Business Science and Applied Management, 13(1), 15-25.
Parker, K., Horowitz, J. & Minkin, R. (2021), How the Coronavirus Outbreak Has – and Hasn’t – Changed the Way Americans Work. Pew Research Center. (Utolsó letöltés: 2022 03. 18.), https://www.pewresearch.org/social-trends/wp-content/uploads/sites/3/2020/12/PSDT_12.09.20_covid.work_fullreport.pdf
Patricolo, C. (2019), Czech Republic looks east to ease labour shortages. (Utolsó letöltés: 2022 03.18.) https://emerging-europe.com/news/czech-republic-looks-east-to-ease-labour-shortages/
Pató G. Sz. B., Dajnoki K., Kovács K., Kőmüves Zs., Grotte J., Szabó Sz., Kunos I., Metszősy G., Hegedűs H., Karácsony P. & Poór J. (2021), „A HR válasza a koronavírus-járvány okozta kihívásokra”, Vezetéstudomány, 52(8–9), 2–17. https://doi.org/10.14267/VEZTUD.2021.09.01
Pató G. Sz. B., Grotte J., Poór J. & Hollósy V. G. (2022), „A Covid harmadik hullámára adott HR válaszok, különböző tulajdonosi háttér esetén”, Új Munkaügyi Szemle, 3(1), 15-26.
Poór J., Dajnoki K., Szabó Sz., Módosné Sz. Sz. & Jenei Sz. (2022), Kilábalás – Újranyitás – Növekedés. Várható változások a vállalati/intézményi gazdálkodásban és menedzsmentben a koronavírus árnyékában. Gödöllő, Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem.
PwC (2021), Mit tehet a munkáltató a védőoltás felvételére kötelező új jogosítvánnyal? (Utolsó letöltés: 2022.03.18.), https://www.pwc.com/hu/hu/sajtoszoba/2021/mit_tehet_a_munkaltato_a_vedooltas_felvetelere_kotelezo_uj_jogositvannyal.html
Sipos N., Jarjabka Á., Kuráth G. & Venczel-Szakó T. (2020), Felsőoktatás a COVID-19 szorításában: 10 nap alatt 10 év? Gyorsjelentés a digitális átállás hatásairól a munkavégzésben a Pécsi Tudományegyetemen, Civil Szemle, Különszám, 73.- 92.
Soós G. & Vásárhelyi T. (2021), „A SARS-CoV2 pandémia hatása a magyarországi szálláshelyekre”, Marketing & Menedzsment, 55(3), 19-31. http://doi.org/10.15170/MM.2021.55.03.02
Szabó-Szentgróti G., Cziborové H. & Szabó K. (2022), „Szervezetek viszonyulása a munkavállalók vírussal szembeni védettségéhez”, in: Poór J., Dajnoki K., Szabó Sz., Módosné Sz. Sz., Jenei Sz. (szerk.), Kilábalás – Újranyitás – Növekedés. Várható változások a vállalati/intézményi gazdálkodásban és menedzsmentben a koronavírus árnyékában. Gödöllő, Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem, 44-50.
Szepesi B., Pogácsás P., Aranyi A. V., Klauda Z., Mink B., Puskás Zs., Szabó D. A. & Virágh E. (2021), A koronavírusjárvány hatása a magyar vállalkozásra. Mathias Corvinus Collegium – Vállalkozáskutatási Műhely, Budapest. (Utolsó letöltés: 2022 03. 18.), https://ifka.hu/medias/970/akoronavirus-jarvanyhatasaamagyarvallalkozasokra.pdf
WHO (2022), Mandatory vaccinations are a last resort. (Utolsó letöltés: 2022 03. 18.), https://unric.org/en/who-mandatory-vaccinations-are-a-last-resort/
