Szervezeti válaszok a koronavírus járvány harmadik hullámában
DOI:
https://doi.org/10.15170/MM.2022.56.03.02Kulcsszavak:
Covid-19, HR, kiválasztás, toborzás, munkaerő-megtartásAbsztrakt
A TANULMÁNY CÉLJA
Tanulmányunk célja nyomon követni, hogy milyen változásokkal reagál a hazai vállalati/intézményi szféra emberi erőforrás menedzselési gyakorlata a koronavírus okozta válság kihívásaira.
ALKALMAZOTT MÓDSZERTAN
Vizsgálatainkat 262, Magyarországi székhellyel rendelkező szervezet HR vezetőinek körében végeztük. A kérdőíves felmérés keretében vizsgáltuk a koronavírus járvány által okozott gazdasági hatásokra adott szervezeti válaszokat. Az adatok értékelésére SPSS programcsomagot használtunk, a háttérváltozók és az egyes válaszok közötti összefüggések kimutatása érdekében kereszttábla elemzést végeztünk, míg a változók közötti összefüggések statisztikai szignifikanciájának mérésére Pearson-féle Khi négyzet (χ2) próbát végeztünk, ezen kívül a kereszttáblás elemzés során megvizsgáltuk a Crammer-féle együtthatót.
LEGFONTOSABB EREDMÉNYEK
A Covid-19 helyzet a gazdasági élet szereplőitől folyamatos alkalmazkodást, és sok esetben komoly változtatásokat kívánt. Érdemes azonban rálátni arra is, hogy a válság nemcsak negatív, de pozitív fejlődési lehetőségeket is hordozott a vállalatok számára. Így a pandémia a válaszadó szervezetek esetén potenciálisan fejlődő területekként jelent meg, a létszámtervezés, toborzási, kiválasztási rendszerek fejlesztése, home office, szociális, mentális támogatás, munkavédelem, belső kommunikáció területén. Ezt igazolták a kutatási eredményeink is, ahol a megkérdezett vállalkozások és intézmények több, mint egyharmada a válságra lehetőségként tekint és mindössze 7,5%-uk utasította el teljesen ezt a megközelítést. A koronavírus járvány további pozitív hozadékaként – kihasználható lehetőségként – említhetjük azt is, hogy megmutatta a vizsgált szervezetek számára azokat a kritikus HR pontokat, amelyek erősítést igényelnek. A járvány az alábbi fejlesztendő területekre hívta fel a figyelmet: belső kommunikáció fejlesztése, képzés, munkavállalói jólét átalakítása.
GYAKORLATI JAVASLATOK
A kutatás eredményei hozzájárulnak a stratégiai döntések megtervezéséhez, a kiválasztási, toborzási módszerek meghatározásához. Eredményeink támpontot, kiindulási alapot jelenthetnek a gyakorló HR szakembereknek (dolgozzanak akár for-profit, akár a non-profit szervezeteknél) a jövő HR szakembereit képzőknek, és a terület kutatóinak is.
Hivatkozások
Adrjan, P.- Lydon, R. (2020). Covid-19 and the global labour market: Impact on job postings Economic Letter (3) 1-7. Central Bank of Ireland. https://www.centralbank.ie/docs/default-source/publications/economic-letters/vol-2020-no-3-covid-19-and-the-global-labour-market-impact-on-job-postings-(adrjan-and-lydon).pdf?sfvrsn=7. (Letöltve: 2020. július 10.)
Alon, T.- Doepke, M.- Olmstead-Rumsey, J. - Tertilt, M. (2020): The Impact of COVID-19 on Gender Equality (No. w26947; p. w26947). National Bureau of Economic Research. https://doi.org/10.3386/w26947.
Armstrong, M. - Taylor, S. (2017) Armstrong’s Handbook of Human Resource Management Practice: Building Sustainable Organisational Performance Improvement. Kogan Page, New York, 375-380.
Artner, A. (2018): Aggasztó tendenciák az Európai Unió munkaerôpiacán. Statisztika Szemle, 96(4), 341-374. https://doi.org/10.20311/stat2018.04.hu0341
Balaton, K.-Csiba, Zs. (2012): A gazdasági válság hatása a vállalati stratégiákra. Magyar és szlovák tapasztalatok. Vezetéstudomány 43(12), 4-13. DOI 10.14267/VEZTUD.2012.12.01.
Ballard, B. (2019): Labour shortages threaten Central European growth. European CEO. Retrieved 20 June, 2019 from https://www.europeanceo.com/finance/labour-shortages-threaten-central-european-growth/ (Letöltve: 2021. május 2.)
Bartik, A.- Bertrand, M.- Lin, F.- Rothstein, J.- Unrath, M. (2020). Measuring the Labor Market at the Onset of the COVID-19 Crisis. University of Chicago, Becker Friedman Institute for Economics Working Paper, (2020-83). http://dx.doi.org/10.2139/ssrn.3633053 (Letöltve: 2020. július 1.
Blahó A.-Czakó E. - Poór J. (2021):Nemzetköziesedés – a globalizáció folyamata In: Blahó A.-Czakó E. - Poór J.Nemzetközi menedzsment. Akadémiai Kiadó, Budapest.
Brewster, C.-Morley, M.-Buciuniene, I. (2010): The reality of human resource management in Central and Eastern Europe. Baltic Journal of Management, 5(2), 145-155.
Cirrincione, L. – Plescia, F. – Ledda, C. – Rapisarda, V. – Martorana, D. – Moldovan, R. E. Theodoridou, K. – Cannizzaro, E. (2020): Protocol. COVID-19 Pandemic: Prevention and Protection Measures to Be Adopted at the Workplace. Sustainability 2020, 12, 3603.
COVID-19 Implications for business (2020): McKinsey. https://www.mckinsey.com/~/media/McKinsey/Business%20Functions/Risk/Our%20Insights/COVID%2019%20Implications%20for%20business/COVID%2019%20July%2023/COVID-19-Facts-and-Insights-July-23-vF.pdf (Letöltve: 2020. 11.04.)
Cranet (2017): International Executive Report 2017, Cranet Survey on Comparative Human Resource Management. Cranfield: Cranfield University.
Darabos, F., Horváth, Á. (2022). Fejlesztések, avagy covid- tűzoltás turizmus módra 3 vidéki város tekintetében. In: Albert, Tóth Attila; Happ, Éva; Printz-Markó, Erzsébet (szerk.) Folytatás vagy újrakezdés a turizmusban : XII. Nemzetközi Turizmus Konferencia: Tanulmánykötet
Győr, Magyarország : Széchenyi István Egyetem pp. 8-21.
Eurostat. (2020). Job vacancy statistics. Eurostat02 https://ec.europa.eu/eurostat/statistics-explained/index.php/Job_vacancy_statistics.(Letöltve: 2020. április 2.)
Fazekas K. - Csillag M.- Hermann Z. -Scharle Á. (2021):The Hungarian Labour Market 2019. Budapest: Institute of Economics. Centre for Economic and Regional Studies.
Fodor, P., Kiss, T., & Poór, J. (2010). A válság hatása a HR-re és a tudásmenedzsmentre: Négy kelet-európai ország szervezeteinek empirikus vizsgálata alapján. Vezetéstudomány, 41(10), 2-18. https://doi.org/10.14267/VEZTUD.2010.10.01.
Gartner (2021): Future of Work Trends Post-COVID-19. gartner.com/en/human-resources. (Letöltve: 2022. január 10.)
Gelencsér M., Végvári B., Szabó-Szentgróti G. (2021). The Role of Human Resource Management in Corporate Sustainability: A Literature Review. INTERNATIONAL BUSINESS MANAGEMENT 15 : 7 pp. 295-302. , 8 p.
Gyurián N., Gyurián Nagy, N., Koczmann K. (2021). Változó munkavégzés a Covid-19 világjárvány idején. In: Csiszárik-Kocsir, Ágnes; Varga, János; Garai-Fodor, Mónika (szerk.) Vállalkozásfejlesztés a XXI. században 2021/1. kötet : Üzleti megoldások és gyakorlati tapasztalatok a menedzsment területén. Budapest, Magyarország : Óbudai Egyetem, Keleti Károly Gazdasági Kar pp. 47-65.
Hercsel A. (2021). Tömeges állásvesztés után munkaerőhiánnyal zárul a járványhelyzet. https://index.hu/gazdasag/2021/05/04/munkaerohiany-munkakozvetites-allaskereses (Letöltve: 2021. december 15.)
ILO (2017): World Employment and Social Outlook: Trends 2017. Geneva: International Labour Office.
ILO (2021). COVID-19 and the world of work. Seventh edition Updated estimates and analysis. ILO Monitor, 7th edition, 1-31.
IMF (2019): World Economic Outlook, July 2019. Washington: International Monetary Fond. https://www.imf.org/en/Publications/WEO/Issues/2019/07/18/WEOupdateJuly2019. (Letöltve: 2022. április 5.)
Jenei Sz. – Módosné Sz.Szilvia (2020)A koronavírus járvány hatásai a humánerőforrás-menedzsment különböző területeire 2020-ban. Új Munkaügyi Szemle. 2(2),pp. 53 -64.
John, E. – Ebere, C. (2020): Strategic planning and crisis management styles in organizations, Journal of Strategic Management, 5 (1), 36- 46.
Karesz (2021): 5,1 százalékkal csökkent a magyar GDP 2020-ban. Index, https://index.hu/gazdasag/2021/02/16/gdp-novekedes-ksh-statisztika-2020-koronavirus/ (Letöltve: 2022. április 6.)
Karoliny M-né (2017). Áttekintés az emberi erőforrás menedzsmentről. Karoliny M-né. – Poór J. Humánerőforrás-menedzsment kézikönyv. Wolters Kluwer Kft., Budapest.
Köllő J. (2010): A vállalkozások reakciói a gazdasági válságokra 2008-2009. Közgazdasági Szemle, 57(12), (1045–1064).
KSH. (2020a). STADAT – 2.1.7.2. (2008–2019). https://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_eves/i_qlf005a.html. (Letöltve: 2020. szeptember 1.)
KSH (2020b). Gyorstájékoztató-munkanélküliség. https://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/gyor/mun/mun2012.html. (Letöltve: 2022. április 6.)
KSH (2019): Munkanélküliség (2004–2019). https://www.ksh.hu/thm/2/indi2_3_2.html. (Letöltve: 2022. április 8.)
KSH (2022): Munkanélküliség 2022. április, In: https://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/gyor/mun/mun2203.html, letöltés 2022. 05.15
Lederer, E. M (2020) Global economic growt in 2019 waqs lowest of the decade https://apnews.com/article/43db310d5fce2a745bdc974815b15a2e (Letöltve: 2022. április 5.)
Magas I. (2018): Tíz évvel a világgazdasági válság után. Egy retrospektív elemzés. http://worldeconomy.hu/wp-content/uploads/2019/04/MagasI-Tiz-evvel-a-valsag-utan-2.pdf (Letöltve:2021. február 28.)
McKinsey Global Insitute (2020). The postpandemic economy-The future of workafter COVID‑19. https://www.mckinsey.com/featured-insights/future-of-work/the-future-of-work-after-covid-19. (Letöltve: 2022. február 9.)
Monye, M .C., & Ibegbulem, A. B. (2018): Effect of strategic planning on organizational performance and profitability. International Journal of Business & Law Research, 6(2), pp.31-40.
Nagy K. és et al. (2021). Világgazdasági hatások – különösen a Brexitre tekintettel – az EU-ra, benne Magyarország gazdaságára, államháztartására. Budapest: Kopint-Tárki Konjunktúrakutatási Intézet Zrt..
Origo (2022). 75 ezerrel dolgoztak többen a legutóbbi negyedévben, mint egy évvel korábban. &https://www.origo.hu/gazdasag/20220225-ksh-foglalkoztatas-munkanelkuliseg-november-janujar.html. (Letöltve: 2022.április 6.)
Parry, E., Morley, J.M. & Brewster, Ch. (2021).The Oxford Handbook of Contextual Approaches to Human Resource Management. Oxford: Oxford University Press.
Pénzcentrum (2022): Meglepő számokat közöltek: valójában ennyivel bővült a magyar GDP 2021-ben. https://www.penzcentrum.hu/gazdasag/20220215/meglepo-szamokat-kozoltek-valojaban-ennyivel-bovult-a-magyar-gdp-2021-ben-1122004. (Letöltve: 2022. április 6.)
Portfolio (2022). Kedvezőtlen adatok érkeztek az Egyesült Államokból. Portfolió. https://www.portfolio.hu/gazdasag/20220114/kedvezotlen-adatok-erkeztek-az-egyesult-allamokbol-521232. (Letöltve: 2022. január 20.)
Seres A. [2011]: A részmunkaidős foglalkoztatás tendenciái. Közgazdasági Szemle, 58(4), pp.. 351–367.
Szabó-Szentgróti, E., & Szabó-Szentgróti, G. (2020) Piaci verseny, stratégiák és együttműködések sajátosságai a feldolgozóiparban. In A pénzügyi szektor aktuális kérdései Magyarországon a XXI. század elején pp. 299–324.
Torrington, D. – Hall, L. – Taylor, S. – Atkinson, C. (2014): Human Resource Management. Harlow: Pearson Education Limited.
Ulrich, D. (2015): Editorial: The future target or outcomes of HR work. Individual, organizations and leadership. Human Resource Development International 17(1),1-9.
UNCTAD (2020): The World Investment Report-2020. New York: UNCTAD.
UNCTAD (2021): The World Investment Report-2021. New York: UNCTAD.
Usunier, J-C.,van Herk, H. & Lee, A-J. (2017). International and Cross-Cultural Business Research. SAGE Publications Ltd.
Világgazdaság (2020a): Közel 5 százalékkal nőtt tavaly a magyar GDP. https://www.vg.hu/vilaggazdasag-magyar-gazdasag/2020/02/kozel-5-szazalekkal-nott-tavaly-a-magyar-gdp (Letöltve: 2022. április 6.)
Világgazdaság (2020b). Kevesebb a munkanélküli idén. https://www.vg.hu/vilaggazdasag-magyar-gazdasag/2019/08/kevesebb-a-munkanelkuli-iden. (Letöltve: 2022. április 6.)
Vörös M.–Fűrész D.I. (2021): A részmunkaidős foglalkoztatás hatékonyságának empirikus vizsgálata. Közgazdasági Szemle, 68(2),pp.178–204.
World Bank (2021). The Global Economy: on Track for Strong but Uneven Growth as COVID-19 Still Weighs. Washington: International Bank for Reconstruction and Development / The World Bank.
