Tudásmenedzsment és tudástranszfer a HRM-ben emprikus vizsgálatok tükrében
Kulcsszavak:
Tudásmenedzsment, tudástranszfer, külföldi tulajdonú leányvállalatok, emberi erőforrás menedzsment, külföldi kiküldöttek, Lengyelország, Magyarország, Szlovákia és RomániaAbsztrakt
A TANULMÁNY CÉLJAI
A vállalatok eredményes működése fenntartásának egyik fontos előfeltétele a sikeres tudásmenedzsment rendszer (TMR) és azon belül elsősorban a maradéktalan tudástranszfer. A nemzetközi cégek irányításának fontos meghatározó tényezője, hogy a stratégiai célok elérése érdekében milyen módon és milyen sikerrel tudják átadni a helyi leányvállalataik számára a működéshez szükséges tudást. A HR szerepe és tényleges tevékenysége a tudásmenedzsment rendszer működésével kapcsolatban sokat vitatott kérdés a szakirodalomban. Az emberi erőforrást preferáló gondolkodás szerint a vállalati HR kiemelt szerepet kell betöltsön a TMR működtetésével összefüggésben, míg a technológiai központú gondolkodás szerint a tudás menedzselése a vállalati folyamatokba integrált módon, és nem más szervezeti egység felügyelete alá rendelt menedzsment eszközként kezelendő. Tanulmányunkban arra keresünk választ, hogy a humán erőforrás menedzsment (HRM) területen a szervezetek milyen módon kezelik ezt a kihívást.
ALKALMAZOTT MÓDSZERTAN
Longitudinális vizsgálat keretében elemezzük, hogy 2011-2013-ban és 2015-2016-ban elvégzett empirikus felméréseink alapján milyen megállapítások szűrhetők le e területet illetően. Mindkét kutatásban 4 ugyanazon ország vett részt, Magyarország, Románia, Szlovákia és Lengyelország. A vizsgálatokban a kérdőív kérdések nem változtak.
LEGFONTOSABB EREDMÉNYEK, ÚJDONSÁGOK
A vizsgálati eredmények alapján megállapítható, hogy a kutatásban résztvevő országok vállalatainak HR gyakorlata alapvetően nem különbözött egymástól.
GYAKORLATI JAVASLATOK
A közép-kelet-európai országokban található leányvállalatok HR gyakorlatára az országok között alapvetően a konvergencia volt jellemző. Ezt a megállapítást támasztja alá, hogy a két vizsgált időszakban a kutatásban szereplő leányvállalatok többségénél a válságot követően a növekedés és a piacbővítés került előtérbe. A HR területeit elemezve a tudástranszfer módozatainak esetében volt leginkább azonosítható a divergencia a részvevők között.
