Mennyire nyitottak az egyetemisták megosztani a tudásukat egymással?

Szerzők

  • Tímea Juhász Budapesti Gazdasági Egyetem
  • Gyöngyi Csongrádi Budapesti Gazdasági Egyetem
  • Arnold Tóth Budapesti Gazdasági Egyetem

DOI:

https://doi.org/10.15170/MM.2022.56.02.05

Kulcsszavak:

tudásmenedzsment, tudástranszfer, tudásmegosztás

Absztrakt

A TANULMÁNY CÉLJA

Ma már nem kérdés, hogy a tudás az egyik legfontosabb humán érték, amelynek megszerzése, fejlesztése, és megőrzése sokak számára nélkülözhetetlen. A tudás menedzselése alatt olyan tevékenységeket értünk, melyek célja az összegyűjtött ismeretek, a tapasztalatok, a szakértelem dokumentálása, rendszerezése, megosztása, továbbfejlesztése illetve hatékony felhasználása. Nem véletlen, hogy az egyénileg megszerzett, fejlesztett tudásvagyont a legtöbben szeretnék megőrizni. Kérdés azonban, hogy hajlandóak-e a hallgatók a tudásukat másokkal is megosztani. A cikk szerzői ebben a felmérésben egyetemisták körében vizsgálták meg, hogy mennyire nyitottak az ismereteik átadására egymás között.

ALKALMAZOTT MÓDSZERTAN

A szerzők a felsőoktatási intézményben tanulók tudásátadási hajlandóságát 2021-ben zajlott kutatás keretében vizsgálták. A válaszadóknak egy, az interneten közzétett kérdőívet kellett kitölteniük, anonim és önkéntes módon.

LEGFONTOSABB EREDMÉNYEK

A vizsgálati eredmények azt igazolták, hogy közepesen hajlandóak a hallgatók a diáktársaiknak átadni az információkat, és ezért nem elsősorban materiális kompenzációt várnak el egymástól. A diákok közötti tudástranszfer ösztönzése része kell legyen az egyetemi oktatásnak és javasolt olyan lehetőségeket teremteni, hogy minél több helyzetben tudják a tanulók megosztani egymás között az információkat, mellyel nem csak a tanulás hatékonyságát tudják növelni, hanem később, az üzleti életben is hasznosítható tapasztalatokat szerezhetnek.

Szerző életrajzok

Tímea Juhász , Budapesti Gazdasági Egyetem

tudományos főmunkatárs

Gyöngyi Csongrádi , Budapesti Gazdasági Egyetem

főiskolai docens

Arnold Tóth , Budapesti Gazdasági Egyetem

egyetemi docens

Hivatkozások

Argote, L., Ingram, P., Levine, J., Moreland, R. (2000), „Knowledge Transfer in Organizations: Learning from the Experience of Others”, Organizational Behavior and Human Decision Processes. Vol. 82, 1. 1.8. https://doi.org/10.1006/obhd.2000.2883

Barbeira (2012), „Redes Inter-Organizacionais como um Mecanismo para a Partilha do Conhecimento”, (Doctoral dissertation). Universidade da Beira Interior, https://doi.org/10.1016/j.jik.2019.02.001

Bencsik, A. (2013), „Best practice a tudásmenedzsment rendszer kiépítésében, avagy Tudásmenedzsment kézikönyv menedzserek számára”, Pearson Publishing, Harlow, England

Bencsik, A., Juhász, T. és Poór, J. (2017) „Tudásmenedzsment és tudástranszfer a HRM-ben emprikus vizsgálatok tükrében”, Marketing & Menedzsment, 51(4), o. 1–14. Elérhető: https://journals.lib.pte.hu/index.php/mm/article/view/862 (Elérés: 18 január 2022)

Bencsik, A., Machová, R., Csókás, L., Juhász, T., & Lazányi, K. (2018), „Survey of ethical managerial behavior – a three country comparative study”, Acta Polytechnica Hungarica. ISSN 1785-8860, 2018, vol. 15, no. 6, pp. 179-198. DOI:10.12700/APH.15.6.2018.6.10

Bencsik, A., Gódány, Z., & Máthé, M. (2021), „Az interim menedzser szerepe a tudásmenedzsment-folyamatban”, Vezetéstudomány / Budapest Management Review, 52(2), 47–59. https://doi.org/10.14267/VEZTUD.2021.02.05

Bordás Andrea, Ceglédi Tímea (2012), „A debreceni szakkollégiumok minta tudásmegosztó és a tudásteremtő tanulóközösségek színterei”, Egyetemi élethelyzetek. Ifjúságszociológiai tanulmányok II. Debreceni Egyetemi Kiadó. p. 9-52.

Chin Wei, C., Siong Choy, C., Geok Chew, G. and Yee Yen, Y. (2012), "Knowledge sharing patterns of undergraduate students", Library Review, Vol. 61 No. 5, pp. 327-344. https://doi.org/10.1108/00242531211280469

Deli-Gray, Zs., Árva, L., Gray, M. (2010), „Globalizáció a felsőoktatásban – szervezeti és marketingkövetkezmények”, Marketing & Menedzsment 2010/3. 4-13. Elérhető: https://journals.lib.pte.hu/index.php/mm/article/view/434 (Elérés: 18 január 2022)

Derényi A. (2018), „A felsőoktatás rendszere Magyarországon”, Tempus Közalapítvány (letöltve: 2021.07.26) https://tka.hu/nemzetkozi/9518/a-felsooktatas-rendszere-magyarorszagon

Géczi, János (2006), „A tudásátadás történelmi formái és az iskola”, Új pedagógiai szemle, 2006. (56. évf.) 9. sz. 3-25.

Geuna, A., Muscio, A. (2009), „The Governance of University Knowledge Transfer: A Critical Review of the Literature”, Minerva 47, 93–114 (2009). https://doi.org/10.1007/s11024-009-9118-2

Harsányi, G., Vincze, Sz. (2012), „Characteristics of Hungarian Higher Education in an International Perspective”, Pénzügyi Szemle LVII 2012/2 p. 21.

Jármai, Erzsébet Mária, Keczer. Gabriella (2020), „Tudásmenedzsment Az Egyetemeken 2.: Tudásmegosztás a Hazai felsőoktatásban - Egy Empirikus kutatás eredményei”, TAYLOR 11 (3). p. 75-89. http://www.analecta.hu/index.php/taylor/article/view/33027.

Kálmán, Botond (2021), „Changes in the Financial Habits of University Students Studying Economics as a Result of Environmental Crises”, In Aspects of Financial Literacy – Proceedings of the International Scientific and Practical Conference March 22–23, 2021. Sumy State University (SSU), Sumy, Ukraine, pp. 176-191. ISBN 9789666578870

Kiefer, L., Frank, J., Di Ruggerio., E., Dobbins. M., Manuel., D., Gully., P., & Mowat., D. F. (2005), „Evidence-Based Decision-Making in Canada: Examining the Need for a Canadian Population and Public Health Evidence Centre and Research Network”, Canadian Journal of Public Health. 2005; 96: I-1–I-19. https://doi.org/10.1007/s10916-007-9054-3

Kolb, D.A., Fry, R.E. (1975), „Toward an applied theory of experiential learning”, In C. Cooper (ed.), Theories of group processes. N.Y.: John Wiley & Sons. 33-57.

Kő, A., Vas, R., & Molnár, B. (2003), „Az információs társadalom tudástranszfer innovatív módjai”, MTA Information Technology Foundation. Budapest

Lengyel B. (2004), „A hallgatólagos tudás a közgazdasági képzés szerkezetének vonatkozásában”, Szakkollégiumi Füzetek, Szegedi Társadalomtudományi Szakkollégium, 4, 4, 8–16. o.

Liyanage, C., Elhag, T., Ballal, T. and Li, Q. (2009). „Knowledge communication and translation – a knowledge transfer model”, Journal of Knowledge Management, Vol. 13 No. 3, pp. 118-131. https://doi.org/10.1108/13673270910962914

Loebecke, C., Fenema, P., Powell, P. (1999), „Co-opetition and knowledge transfer”, The DATA BASE for Advances in Information Systems, Spring, (Vol. 30.) No.2. 14-25. o.

Mátyus, Bálint (2022), „Hallgatók kontaktórán kívüli kollaborációs lehetőségeinek feltárása a felsőoktatásban”, Diss. Budapesti Corvinus Egyetem

Mesmer-Magnus, J. R., & DeChurch, L. A. (2009), „Information sharing and team performance: A meta-analysis”, Journal of Applied Psychology, 94, 535−546

Mezeiová, Adriana, Bencsik, Andrea (2019), „A játékosított tudásátadás igénye a felsőoktatásban”, International Conference of J. Selye University. Vol. 11. 2019.

Mohd, Siti Nurul Huda, Goh, Guan Gan G., N. Mohammed Fathi, Mohammed N. (2012), „Factors affecting motivations to share knowledge among university students”. Proceeding of the International Conference on Management, Economics and Finance

Nagy, Benedek (2012), „Tudásátadás az egyetemek és az ipar között”, SZTE Gazdaságtudományi Kar közleményei, 2012. (11. évf.) 1. sz. 93-108.

Narteh, B. (2008), “Knowledge transfer in developed-developing country interfirm

collaborations: a conceptual framework”, Journal of Knowledge Management, 12(1), pp. 78-91. DOI:10.1108/13673270810852403

Nemanich, Louise, Banks, Michael, Vera, Dusya (2009), “Enhancing Knowledge Transfer in Classroom Versus Online Settings: The Interplay Among Instructor, Student, Content, and Context”, Decision Sciences. Volume7, Issue1 Pages 123-148.

Nonaka, (1994), „A dynamic theory of organizational knowledge creation”, Organization Science, 5 (1994), pp. 14-37

Probst, G., Raub, S., & Romhardt, K. (2006), „Wissen managen: Wie Unternehmen ihre wertvollste Ressource optimal nutzen”, Wiesbaden: Gabler Verlag, 307 pp. ISBN 978- 3834901170.

Tai, Tran Duc. "Factors affecting lecturers’ knowledge sharing activities in universities in Ho Chi Minh City, Vietnam”. International Journal of Scientific & Engineering Research 10(9), pp. 359-375.

Yih‐Tong Sun, P. and Scott, J.L. (2005), "An investigation of barriers to knowledge transfer", Journal of Knowledge Management, Vol. 9 No. 2, pp. 75-90. https://doi.org/10.1108/13673270510590236

Wissema, J. G. (2009), „Towards the third generation university: managing the university in transition”, Cheltenham, UK: Edward Elgar. https://doi.org/10.1111/j.1468-2273.2010.00453.

Zéman, Z. (2019), „A gazdaságtudomány magyarországi helyzete és kapcsolódási pontjai a gazdasági fejlesztésekkel = The Status of Economics in Hungary and Its Interfaces with Business Developments’”, Polgári Szemle: Gazdasági és Társadalmi Folyóirat, 15(1-3.), pp. 298–305.

Zsigmond, T. (2021), „A KKV-k tudás-szervezési folyamatai az érzelmi intelligencia és az etika tükrében”, Doktori disszertáció 231 pp.

Downloads

Megjelent

2022-09-24

Hogyan kell idézni

Juhász , T., Csongrádi , G. és Tóth , A. (2022) „Mennyire nyitottak az egyetemisták megosztani a tudásukat egymással?”, Marketing & Menedzsment, 56(2), o. 47–58. doi: 10.15170/MM.2022.56.02.05.

Folyóirat szám

Rovat

Cikkek