A közgazdasági értelemben irracionálisnak tekintett döntések kognitív okai
Absztrakt
Korábbi cikkünkben - egyfajta definíciós keretrendszer megadásával - elemeztük a racionális fogyasztó döntéshozási folyamatát. Munkánkban elsősorban arra a törekedtünk, hogy bemutassuk a klasszikus közgazdasági megközelítés logikáját, a fogyasztó választását leíró közgazdasági mechanizmusokat, axiomatikus rendszereket és a fogyasztói döntést magyarázó közgazdasági elméleteket.
Ezeket a szakirodalomban elterjedt ordinális és kardinális megközelítésben tárgyaltunk. Rámutattunk arra, hogy a különböző elméletek más-más feltételezésekből indulnak ki a döntéshozó választásai, céljai tekintetében.
Ez azt eredményezte, hogy a racionalitásnak, mint fogalomnak nem alakult ki egy általánosan elfogadott definíciója, inkább arról van szó, hogy többfajta értelmezésről, megközelítésről beszélhetünk (formális racionalitás, szubsztantív racionalitás, procedurális racionalitás, weberi
cél- és értékracionalitás stb.).