Munkavállalói elégedettség a home office-szal a Covid alatt és után
DOI:
https://doi.org/10.15170/MM.2023.57.03.05Kulcsszavak:
Home office, Covid, munkavállalói elégedettség, atipikus munkavégzési formaAbsztrakt
A TANULMÁNY CÉLJA
Tanulmányunk célja, hogy bemutassa, hogyan változott a munkavállalók home office-szal való elégedettsége a Covid alatt és után. A home office a Covid ideje alatt vált népszerűvé Magyarországon, sokan, akik előtte nem dolgoztak ebben a munkavégzési formában, megtapasztalhatták annak előnyeit és hátrányait. Az is fontos aspektus, ezt hogyan élték meg az emberek a Covid alatt, azonban mivel számos torzító tényező volt jelen ebben az időszakban (betegség, stressz, bizonytalanság, kényszer, gyermekek az otthoni munkavégzés alatt), így érdemes megvizsgálni azt is, hogyan változott az elégedettség a járvány lecsengése után. Főbb kutatási kérdésünk is ehhez kapcsolódik, vagyis hogyan változott a home office megítélése a járvány megszűnését követően.
ALKALMAZOTT MÓDSZERTAN
Az alkalmazott módszeran online kérdőíves megkérdezés volt. Kutatásunk két részből állt. A vizsgálat során először 600 fő 18-64 éves magyar lakost kérdeztünk meg online kérdőívvel, akiknek minimum három hónap home office tapasztalatuk van. A felmérés első üteme a Covid-járvány 3. hullámának végén, 2021 májusában és júniusában zajlott. A kutatás meghatározott kvóták mentén zajlott. A második kutatási fázis a Covid után, 2022 februárjában és márciusában zajlott. A kutatás során 1000 magyar lakost kérdeztünk meg online kérdőívvel. Az eredmények reprezentatívak a teljes felnőtt, 18-64 éves magyar lakosságra nézve, mind életkor, nem, iskolai végzettség, lakóhely, foglalkoztatási szektor tekintetében.
LEGFONTOSABB EREDMÉNYEK
A legfontosabb eredmények, újdonságok közé tartozik, hogy a dolgozók home office-szal való elégedettsége (elégedettségi index) csökkent, a pozitív hozzáállás viszont nőtt. A kutatási eredmények egyértelművé teszik, hogy a dolgozók nyitottak a home office lehetőségére, ugyanakkor már nem tekintik jutalomnak, hanem sokkal inkább elvárják ezt a lehetőséget a munkaadójuktól, és magasabb elvárásaik vannak a feltételeket illetően.
GYAKORLATI JAVASLATOK
Gyakorlati javaslatunk tehát, hogy a fenti eredményeket vegyék figyelembe a kis- és középvállalatok vezetői is, amennyiben van rá lehetőségük, biztosítsanak otthoni munkavégzési lehetőséget dolgozóik számára. Ezáltal még könnyebb a tehetségek megtartása, az új munkaerő megszerzése, a munkavállalói elégedettség növelése.
Hivatkozások
Ásványi Zs. – Venczel-Szakó T. – Szabó-Bálint B. – Kuráth, G. (2021), “XXI. századi munkavégzési formák nemzetközi környezetben”. In: Blahó A., Czakó E. and Poór J. (szerk), Nemzetközi menedzsment. Budapest: Akadémiai Kiadó, 2021, 160–73.
Bankó Z. – Berke Gy. –Kiss Gy. – Szőke G. L. (2023), Nagykommentár a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvényhez., Budapest: Wolters Kluwer, www.uj.jogtar.hu
Beauregard, T. A., Basile, K. A. & Canónico, E. (2019), “Telework: Outcomes and facilitators for employees.” In: R. N. Landers (szerk.): The Cambridge handbook of technology and employee behavior. Cambridge: Cambridge University Press, 511–543. https://doi.org/10.1017/9781108649636.020
Becker, E. & Kaerkes, W. (2006), “Gefühlte Bindung geht über Zufriedenheit”, Qualität und Zuverlässigkeit, 3, 18–22.
Brunelle, E. & Fortin, J-A. (2021), “Distance Makes the Heart Grow Fonder: An Examination of Teleworkers’ and Office Workers’ Job Satisfaction Through the Lens of Self-Determination Theory”, SAGE Open, 11(1), 1–11. https://doi.org/10.1177/2158244020985516
Caligiuri, P., De Cieri, H., Minbaeva, D., Verbeke, A. & Zimmermann, A. (2020), “International HRM insights for navigating the COVID-19 pandemic: Implications for future research and practice”, Journal of International Business Studies, 51, 697–713. https://doi.org/10.1057/s41267-020-00335-9
Dhamija, P., Gupta, Sh. & Bag, S. (2019), “Measuring of job satisfaction: the use of quality of work life factors”, An International Journal, 26(1), 1–23. https://doi.org/10.1108/bij-06-2018-0155
Eurofound (2020), “Living and working in Europe 2019” https://www.eurofound.europa.eu/en/publications/2020/living-and-working-europe-2019, (letöltés ideje: 2021.07.30)
Eurostat (2021), “Employment – annual statistics.” https://ec.europa.eu/eurostat/statistics-explained/index.php?title=Employment_-_annual_statistics#Remote_work:_disparities_by_country_and_level_of_education (letöltve. 2023.03.31.)
Ferencz Z. (2020), “Miért okoz nehézséget a korlátozó intézkedések betartása?” https://szociologia.tk.mta.hu/uploads/files/FerenczZ_kockazatok-jarvany-FF.pdf, (letöltve: 2021.09.25.)
Gajendran, R.S. & Harrison, D.A. (2007), “The good, the bad and the unknown about telecommuting: Meta-analysis of psychological mediators and individual consequences”, Journal of Applied Psychology, 92(6), 1524–1541. https://doi.org/10.1037/0021-9010.92.6.1524
GKI (2020), A foglalkoztatottak munkahelyi helyzete 2020 júniusában. https://www.gki.hu/wp-content/uploads/2020/06/Foglalkoztatotts%C3%A1g_20200623.pdf, (letöltve: 2021.05.30)
Golden, T. D. & Veiga, J. F. (2005), “The impact of extent of telecommuting on job satisfaction: Resolving inconsistent findings”, Journal of Management, 31, 301–318. https://doi.org/10.1177/0149206304271768
Grozdics A. T., Girán J., Uhrin A., Balogh G., Cakó B., Cselik B. & Borsos Á. (2023), “Working from home or back to the office? – The impact of the recent turbulence on office work”, Marketing & Menedzsment, 57(1), 25–35. doi: 10.15170/MM.2023.57.01.03
Ineson, E. M., Benke, E. & László, J. (2013), “Employee loyality in Hungarian hotels”, International Journal of Hospitality Management, 32(1), 31–39. https://doi.org/10.1016/j.ijhm.2012.04.001
Izvercian, M., Potra, S. & Ivascu, L. (2016), “Job satisfaction variables: A grounded theory approach”, Procedia–Social and Behavioral Sciences, 221, 86–94. https://doi.org/10.1016/j.sbspro.2016.05.093
Jenei Sz. – Módosné, Szalai Sz. (2022), “A digitalis átalakulás és a koronavírus járvány hatásai a munkaerőpiacon: rugalmas munkavégzési formák térnyerése Magyarországon”, Új Munkaügyi Szemle, 3(2), 2-12. ISSN 2677-1306 http://real.mtak.hu/154522/1/Jenei.pdf (letöltve: 2023.03.30.)
KSH (2020), https://www.ksh.hu/stadat_files/nep/hu/nep0001.html, (letöltve: 2021.10.14)
KSH (2021), KSH Heti Monitor 2021. https://www.ksh.hu/heti-monitor/, (letöltve: 2021.11.22.)
KSH (2023), A 15–74 éves foglalkoztatottak távmunkavégzésének alakulása, háromhavi mozgóátlag, https://www.ksh.hu/stadat_files/mun/hu/mun0117.html (letöltve: 2023.03.31.)
Kowalski, K. & Swanson, J. (2005), “Critical success factors in developing teleworking programs”, An International Journal, 12(3), 236–249. https://doi.org/10.1108/14635770510600357
Kowalski, K. B., Aruldoss, A., Gurumurthy, B. & Parayitam, S. (2022), “Work-From-Home Productivity and Job Satisfaction: A Double-Layered Moderated Mediation Model”, Sustainability, 14(18), 11179. https://doi.org/10.3390/su141811179
Niebuhr, F., Borle, P., Börner-Zobel, F., & Voleter-Mahlkencht, S. (2022), “Healthy and Happy Working from Home? Effects of Working from Home on Employee Health and Job Satisfaction”, International Journal of Environmental Research and Public Health, 19(3),1122. https://doi.org/10.3390/ijerph19031122
Noé N. (2004), “A dolgozó munkával való elégedettsége”. Marketing & Menedzsment, 38(5), 13–23.
Omondi, A. A., & K’Obonyo, P. (2018), “Flexible work schedules: a critical review of literature”, The Strategic Journal of Business & Change Management, 5(4), 2069–2086. https://doi.org/10.4135/9781412952651.n97
Pituch, K. A., & Stevens, J. P. (2015), Applied multivariate statistics for the social sciences: Analyses with SAS and IBM’s SPSS, Routledge.
Pogácsás P. – Szepesi B. (2023), “A koronavírus hatása a magyar kis és középvállalkozásokra”, Vezetéstudomány, 54(2), 25-39. https://doi.org/10.14267/VEZTUD.2023.02.0
Saane, N. van, Sluiter, J.K., Verbeek, J.H.A.M. & Frings-Dresen, M.H.V. (2003), "Reliability and validity of instruments measuring job satisfaction—a systematic review". Occupational Medicine, 53 (3), 191–200. https://doi.org/10.1093/occmed/kqg038
Siklósi A. (2021), Elbúcsúzhatunk az 5 napos munkahéttől? https://index.hu/belfold/2021/01/19/munkahet_munkahely_tavoli_munkavegzes_alkalmazott/?fbclid=IwAR3RdSbB2fbc6XXEXPRU1LQFIQgu6xDSlZwVrIVH7oBwtbpLeGCzL_9Qh28 (letöltve: 2021.09.29)
Sipos N. (2016), “A munkaelégedettség Herzberg-modelljének továbbfejlesztése a frissdiplomások 2011–2014 adatbázisok alapján”, Vezetéstudomány, 47(12), 97–108. https://doi.org/10.14267/veztud.2016.12.09
Smite, D., Moe, N. B., Hildrum, J., Gonzalez-Huerta, J. & Mendez, D. (2023), “Work-from-home is here to stay: Call for flexibility in post-pandemic work policies”, Journal of Systems and Software, 195. DOI https://doi.org/10.1016/j.jss.2022.111552
Szabó-Bálint B. (2018), “A munkavállalói siker és az elérését támogató szervezeti karriermenedzsment-eszközök.”, Vezetéstudomány, 49(10-11), 85-92. https://doi.org/10.14267/VEZTUD.2018.10.08
Szabó D. A. (2021), “Regionális bérjövedelem-különbségek a gazdaságtudományi területen végzett frissdiplomások esetében”, Tér és Társadalom, 35(3), 182-208. https://doi.org/10.17649/TET.35.3.3352
Szabó M.A. (2022), Hatályba lépett (?) a home office törvénycsomag. Adó Online, https://ado.hu/munkaugyek/hatalyba-lepett-a-home-office-torvenycsomag/#:~:text=Rugalmas%20home%20office%20szabályok,munkavégzés%20rendszeresen%20távmunka%20keretében%20folytatható (letöltve: 2023.09.29)
Venczel-Szakó T. (2021), Atipikusból a tipikus felé? A COVID-19 járvány hatása a home office és a munkavállalói elégedettség relációjára. Doktori értekezés, Pécs: PTE-KTK.
Venczel-Szakó T., – Balogh G., – Borgulya, Á. (2021), “Távmunka, home office: Hogyan érinti a távolról dolgozás a szervezet intern kommunikációját?” Vezetéstudomány, 52(2), 73–86. https://doi.org/10.14267/veztud.2021.02.07
Venczel-Szakó T. (2022), "Munkavállalói elégedettség a home office-ban A COVID-19 járvány hatása az otthoni munkavégzésre”. Doktori Disszertáció. Pécs: Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar. 203.
Yang, J.-T. (2010), “Antecedents and consequences of job satisfaction in the hotel industry”, International Journal of Hospitality Management, 29(4), 609–619. https://doi.org/10.1016/j.ijhm.2009.11.002
