Frissdiplomás kereseti egyenlő(tlen)ségek a hazai felsőoktatási intézmények függvényében
Kulcsszavak:
felsőoktatás, kereseti egyenlőtlenségek, Diplomás Pályakövető Rendszer, felsőoktatás minőségeAbsztrakt
A TANULMÁNY CÉLJA
A tanulmány fókuszában a magyarországi felsőoktatási intézményekben folyó képzés minőségének, mint versenyképességi tényezőnek, illetve rangsorbeli befolyásoló képességének a vizsgálata áll. Ennek meghatározása nem egyszerű feladat, jellemzően objektív tényezőket vesznek figyelembe, ugyanakkor a szubjektív, nehezen kvantifikálható elemek is jelentősen befolyásolják ezt a kérdést. Magyarországon jellemzően az input oldalra fókuszálnak, miközben az output is legalább olyan fontos. Mindezek figyelembe vételével arra keressük a választ, hogy a frissdiplomások esetében egy kiválasztott output oldali tényezőnél (bérek) kimutatható-e különbség a magyarországi klasszikus, tudományegyetemeken végzettek között, illetve a többi intézmény tükrében figyelembe véve szocio-demográfiai, képzéshez kapcsolódó és a munkaerő-piaci tényezők háttérhatását.
ALKALMAZOTT MÓDSZERTAN
A frissdiplomások 2011-2014 adatfelvételek során a 488 895 fő alapsokaságból 90 740 fő válaszai érhetőek el feldolgozásra. Számos szűkítő tényezőt alkalmaztunk a homogén csoportok kialakítása érdekében, hogy minél kevesebb háttérhatás befolyásolja az eredményeket. Mindezek figyelembe vételével két lépésben több mint tízezer és húszezer fős adatbázison futtattunk OLS analízist.
LEGFONTOSABB EREDMÉNYEK
A klasszikus, tudományegyetemeknél 40 változó (szociodemográfiai, tanulmányi, munkaerő-piaci) bevonása mellett arra jutottunk, hogy az ELTE-hez képest az M3 modellben már nem mutatható ki bérhátrány a nem budapesti klasszikus egyetemek esetében. Ez igaz a PTE-re, a DE-re és az SZTE-re is. A módszertan sajátosságából is adódik, hogy ez igaz egymás viszonylatában is. Ezen felül a széles profilú, de a klasszikustól eltérő szakmai összetételű felsőoktatási intézmények csoportjára, illetve az összes válaszadói körre történő kiterjesztésnél pedig az látható, hogy a klasszikus intézményeknél általánosságban bérhátrány azonosítható, ugyanakkor ez a hallgatói összetételre vezethető vissza. Az egyes képzési területeken belüli szűkítéseknél már csak pár esetben mutatható ki szignifikáns eltérés. Ugyanekkor ez implicite és explicite is azt is jelenti, hogy a munkaerőpiac nem feltétlenül képes vagy tudja kimutatni, értékelni az egyes intézmények input oldalú rangsorolásai alapján évtizedes hagyományokra visszavezethető, feltételezett minőségbeli különbségeit. Mindezeket a minőségnek az érdekeltek oldaláról történő értelmezésének fényében vizsgálva megállapítható, hogy elégtelen a felsőoktatási intézmények jellegzetességeinek, sajátosságainak kiemelésére történő törekvések.
GYAKORLATI JAVASLATOK
Összességében számos tényező befolyásolja a munkaerő-piaci béreket, a vizsgált magyarázó változók azonossága mellett arra a következtetésre jutottunk, hogy a munkaerőpiac visszajelzése alapján a képzési intézmény nem jelent elsődlegesen meghatározó tényezőt. Az eltérések elsősorban a munkaerőpiac helyi sajátosságokra, gazdasági fejlettségére vezethetőek vissza. Ugyanakkor mindez nem zárja ki, hogy az adott felsőoktatási intézmény eltérő lehetőségeket kínál, amely befolyásolja a munkaerő-piaci elhelyezkedési szándékot, terveket, esélyeket. Ebből adódóan a felsőoktatási intézményeknek nem az esetleges külső, hátrányt jelentő tényezőkre kell fókuszálniuk, hanem a hallgatók számára biztosított további szolgáltatások fejlesztésére annak érdekében, hogy sikeresek legyenek a végzett hallgatóik a munkaerő-piacon, illetve, hogy az intézményi tudat erősítése révén kialakuljon a munkáltatóknál egy egyértelműbb kép.