Minőségdimenziók a BME gazdasági mesterképzésének vizsgálatában
DOI:
https://doi.org/10.15170/MM.2023.57.KSZ.03.05Kulcsszavak:
Covid-19, empatikus marketing, digitalizáció, felsőoktatás, SERVQUALAbsztrakt
A TANULMÁNY CÉLJA
A világszerte átalakuló felsőoktatási intézményekben, köztük hazánkban is, a verseny fokozódik az oktatási szolgáltatások minősége terén. A Covid-19 világjárvány katalizátorként szolgált a digitális eszközök elterjedéséhez a felsőfokú oktatásban is, jelentős támogatást nyújtva az oktatóknak és hallgatóknak egyaránt. Azonban kevés figyelmet szenteltek eddig a hazai és nemzetközi kutatások az online jelenlét hatásának vizsgálatára: milyen hatással van a személyes és online tanulás az oktatás minőségére a hallgatók szemszögéből érzékelve. E kutatás keretében arra fókuszáltunk, hogy megértsük az empátia és a digitális eszközök szerepét az oktatási folyamatokban. A vizsgálat részeként egy többszöri keresztmetszeti kutatás megközelítést alkalmaztunk, kiterjesztve a Covid-19 járvány előtti, alatti és utáni időszakokra, és részletesen elemezve a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) gazdasági mesterképzésén részt vevő hallgatók körében.
ALKALMAZOTT MÓDSZERTAN
A tanulmányunk során a szolgáltatásmarketingben alkalmazott SERVQUAL modellt használtuk a változások mérésére. A kutatás eredményeit egy átfogó felmérés részeként mutatjuk be, amely a Covid-19 járvány előtti, alatti és utáni időszakokra terjed ki. Az öt tényezőcsoport közül (fizikai környezet, megbízhatóság, készségesség, hozzáértés és empátia) különös hangsúlyt fektettünk az empátiára.
LEGFONTOSABB EREDMÉNYEK
A kutatás eredményei nem csupán a marketing oktatás területén tapasztalt preferenciaváltozásokra hívták fel a figyelmet, hanem átfogó betekintést nyújtottak abba is, hogy ezek a változások milyen hatással vannak az oktatókkal és a technikai eszközökkel szembeni hallgatói elvárásokra. Az elmúlt években bekövetkezett transzformációk alapján megérthetjük, hogyan formálódik át a hallgatói élmény, és milyen irányokba halad a felsőoktatás minősége.
GYAKORLATI/GAZDASÁGPOLITIKAI JAVASLATOK
Javasoljuk, hogy a kutatás eredményeit integrálják a felsőoktatási fejlesztési tervekbe, így elősegítve a hallgatók minőségérzékelésének növelését. Ezáltal a felsőoktatási intézmények jobban alkalmazkodhatnak az új kihívásokhoz és elvárásokhoz, amelyeket a digitalizáció és a változó preferenciák hoztak magukkal.
Hivatkozások
Auerbach R. P., Mortier P., Bruffaerts R., Alonso J., Benjet C., Cuijpers P., Demyttenaere K., Ebert D. D., Green J. G., Hasking P., Murray E., Nock M. K., Pinder-Amaker S., Sampson N. A., Stein D. J., Vilagut G., Zaslavsky A. M., Kessler R. C. & WHO WMH-ICS Collaborators (2018), “WHO World Mental Health Surveys International College Student Project: Prevalence and distribution of mental disorders”, Journal of Abnormal Psychology, 127(7), 623–638. https://doi.org/10.1037/abn0000362
Balázs B. (2021), Digitális kultúra, mint megújult informatika? Lehetőségek és komplexitás a digitális írástudás fejlesztésében, Hogyan alakítja át a digitalizáció az LLL stratégiákat? 17. Nemzeti és nemzetközi lifelong learning konferencia LLL 4.0 Pécs, ISBN: 978-963-429-696-6
Balogh G., Farkas F. és Bányai E. (2019), „A hallgatói aktivitás fokozása és mérése a PTE KTK tehetségbank rendszerével”, Marketing & Menedzsment, 50(3-4), 3–18. https://journals.lib.pte.hu/index.php/mm/article/view/882 (Letöltés: 2023.11.14.)
Coates, H., & Goedegebuure, L. (2022), “New frontiers of higher education competition”, in: Jakob, M., Kearney, M-L. and Meek, V. L. (eds), Higher Education and Research in the Post-Knowledge Society: Scenarios for a Future World, UK: Cambridge Scholars Publishing
Fojtik J., Farkas L. (2001), „Minőség és marketing: a pénzintézeti szolgáltatások példája”, Vezetéstudomány, 32(10), 44-53.
Deli-Gray, Z., Árva, L. és Gray, M. (2019), Globalizáció a felsőoktatásban: szervezeti és marketingkövetkezmények, Marketing & Menedzsment, 44(3), 4–13. https://journals.lib.pte.hu/index.php/mm/article/view/434 (Letöltés: 2023.11.17.)
Karner O., Kiss M., Perger M., Füleki B., Franczia N., Török L., Csikai E. és Sebő T. (2021), Magyarországi felsőoktatásban tanuló hallgatók mentális jóllétének felmérése, Kutatási beszámoló, https://www.feta.hu/kutatas (Letöltés: 2023.11.14.)
Komljenovic, J. (2022), “Agents of Global Competition in the International Student Market”, in: From Actors to Reforms in European Higher Education, 141-154, Cham: Springer, https://doi.org/10.1007/978-3-031-09400-2_10
Li, J., Eryong, X. (2022), “New directions towards internationalization of higher education in China during post-Covid19: A systematic literature review”, Educational Philosophy and Theory, 54(6), 812-821, https://doi.org/10.1080/00131857.2021.1941866
McNay, I. (2022), “Academic capitalism, competition and competence: the impact on student recruitment and research assessment”, Journal of Further and Higher Education, 46(6), 780-792, https://doi.org/10.1080/0309877x.2021.2003307
Omar, T. O. és Kiss M. (2023), „A szolgáltatásminőség hatása a nemzetközi hallgatók lojalitására magyarországi felsőoktatási intézményekben”, In: Révész B., Gyulai Zs. (Szerk.), Reziliens marketing – válaszok változó kihívásokra, EMOK 29. Nemzetközi konferencia: absztraktkötet, Szeged, SZTE, p. 124.
Papp K. és Rózsa A. (2003), „Szolgáltatásminőség elméletben és gyakorlatban”, Marketing & Menedzsment, 37(5), 4-13. https://journals.lib.pte.hu/index.php/mm/article/view/1456 (Letöltés: 2023.11.17.)
Rekettye G. (2019), „Elégedettségvizsgálat az egyetemi hallgatók körében”, Marketing & Menedzsment, 34(5), 12–17, https://journals.lib.pte.hu/index.php/mm/article/view/1720 (Letöltés: 2023.11.17.)
Törőcsik M. (2000), Empatikus marketing, Budapest, Bagolyvár Kiadó
Wu, F., & Kan, Y. (2022), “Contesting globalization and internationalization of higher education: discourse and responses in the Asia Pacific Region”, Asia Pacific Journal of Education, 1-3 https://doi.org/10.1080/02188791.2022.2051951
Yamada, A. (2022), “Globalization and internationalization of higher education reform in Japan: Pre and post Covid-19”, in: Zajda, J.; J. W. James (2022), Discourses of Globalisation and Higher Education Reforms, 93-112, Cham: Springer, https://doi.org/10.1007/978-3-030-83136-3_14
