A felsőoktatási hallgatók munkával szembeni elvárásainak elemzése Kano-modell segítségével
DOI:
https://doi.org/10.15170/MM.2022.56.03.04Kulcsszavak:
Kano-modell, munkahelyi jellemzők, munkával szembeni elvárások, elégedettségAbsztrakt
A TANULMÁNY CÉLJA
A tanulmány célja vizsgálni a felsőoktatási hallgatók munkával szembeni elvárásait a Kano-modell segítségével a termékminőség öt kategóriája szerint, azaz azonosítani az alapelvárásokat, teljesítmény, vonzó, hátrányos és semleges jellemzőket. A modellel elsődlegesen az volt a célunk, hogy képet kapjunk a felhasználó szempontjából legfontosabb termék, jelen esetben munka jellemzőkről, és azok elégedettséget befolyásoló hatásáról. Másodsorban megvizsgálni, hogy van-e különbség a felsőoktatásban különböző képzéseken résztvevő hallgatók elvárásai között.
ALKALMAZOTT MÓDSZERTAN
A kérdőíves felmérés N=390 fő megkérdezésével történt a Debreceni Egyetem és a Nyíregyházi Egyetem gazdasági felsőoktatási szakképzéses és alapszakos, valamint mérnök mester szakos hallgatói körében. Az eredmények kiértékelésében a Kano-modell módszertana valamint annak továbbfejlesztett V-ös modellje szerint történt a leggyakoribb kategória meghatározásával. Emellett az elégedettségi (SI) és elégedetlenségi (DI) indexeket elemeztük nemek, életkor és végzettségi szint szerint statisztikai F-próba lefuttatásával.
EREDMÉNYEK
A Kano-modell alapján a hallgatók számára a munka egy vágyott termék, nincsenek vele szemben alapelvárásaik. Szakok szintje szerint egyetlen különbség az, hogy a mesteres vegyész hallgatóknak a karrier lehetőség kissé elvárt tulajdonság volt. Úgy tűnik, hogy a gazdasági alap és FOSZ-os hallgatóknál az alapelvárások helyett a vonzó teljesítményjellemzők adják a munka kiválasztásának alapját, hiszen ezek hiánya elégedetlenséget okoz, megléte viszont elégedettség érzéssel jár. Ilyen a bér, a karrier lehetőség és a munkatársakkal való kapcsolat. Kissé vonzó tulajdonság a képesség, tudás kihasználása, a foglalkoztatás időtartama, a modern környezet, a kapcsolat a főnökkel, vonzó a szakterület illeszkedése, a home-office. A férfiak számára számos a munka tartalmát illető tulajdonság vagy a tulajdonos semleges, míg a nőknek kissé vonzó, vagy vonzó. Semleges jellemző még mindkét nemnél a végzettség illeszkedése, azaz ez nem fontos az álláskeresés során, ha van karrier lehetőség, megfelelő bér. A férfiakat kevesebb jellemző érdekli, míg a nők jobban örülnek egy-egy jellemzőnek.
GYAKORLATI JAVASLATOK
A friss diplomások alkalmazása kapcsán a munkáltatóknak fontos tisztában lenni az elégedettséget befolyásoló tényezőkkel, mivel az elégedetlenség alacsonyabb termelékenységgel, magasabb fluktuációval jár együtt. Segítséget jelenthet akár a toborzás kiválasztás során, a munkakörtervezésnél is, amelyek hosszú távon egyértelműen hozzájárulhatnak a munkáltatói hírnév fejlesztéséhez. Érdemes a bér és karrier lehetőségeket előre kommunikálni a jelentkezők felé, a munkatársakkal való kapcsolatot próbaidőn belül tesztelni.
Köszönetnyilvánítás: "A tanulmány az EFOP3.6.3-VEKOP-16-2017-00007-"Tehetségből fiatal kutató" - A kutatói életpályát támogató tevékenységek a felsőoktatásban projekt támogatásával készült."
Hivatkozások
Arefi M., Mahmood H., Gholamreza S. M., & Khalil Z (2012). „Application of Kano Model in Higher Education Quality Improvement: Study Master’s Degree Program of Educational Psychology in State Universities of Tehran”, World Applied Sciences Journal 17 (3): 347-353
Aswad D. (2013) „A dolgozói érték kiterjesztése a vevői és a dolgozói elégedettségre” Marketing & Management, 47(4) 75-85
Banász Zs., Fekete-Berzseni H. (2021): „Települési tényezők fontosság-elégedettség elemzése a Balaton térségben” Vezetéstudomány 52 (4) 20-31., DOI: 10.14267/VEZTUD.2021.04.03
Basfirinci, C., Mitra, A. (2015) „A Cross Cultural Investigation of Airlines Service Quality through Integration of Servqual and the Kano Model” Journal of Air Transport Management 42 239–48. DOI: 10.1016/j.jairtraman.2014.11.005.
Berger, C., Blauth, R., Boger, D.. Bolster, C., Burchill, G., DuMouchel, W., Pouliot, F., Richter, R., Rubinoff, A., Shen, D. (1993) „Kano’s method for understanding customer-defined quality” Center for Quality of Management Journal 2: 3–35.
Chen, L. H,, Kuo. Y. F. (2011) „Understanding E-Learning Service Quality of a Commercial Bank by Using Kano’s Model”. Total Quality Management & Business Excellence 22 (1)99–116. DOI: 10.1080/14783363.2010.532345.
Csepregi A. - Csanády B. (2021) „Z generáció és a home office viszonya 2020-ban a COVID19 idején – Pilot kutatás eredményei” Marketing & Management, 55(3) 59-69, DOI: 10.15170/MM.2021.55.03.05
Földesi P., Kóczy L. T., Botzheim J., (2008) „Fuzzy Solution for Kano's Quality Model” Acta technica Jaurinensis,1(1), 25-36
Ghorbani, M., Arabzad, S. M., Shahin, A. (2013) „A Novel Approach for Supplier Selection Based on the Kano Model and Fuzzy MCDM”. International Journal of Production Research 51(18)5469–84. DOI: 10.1080/00207543.2013.784403.
Hu, K. C., & Hsiao, M.W. (2016) „Quality Risk Assessment Model for Airline Services Concerning Taiwanese Airlines”. Journal of Air Transport Management 53, 177–85. DOI: 10.1016/j.jairtraman.2016.03.006.
Jane, A.C., & Dominguez, S.M. (2003), “Citizens’ role in health services: satisfaction behavior: Kano’s model” Quality Management in Health Care,12(1) 72-80.
Kano, N. (2001), “Life cycle and creation of attractive quality”, paper presented at the 4th International QMOD (Quality Management and Organizational Development) Conference, Linko¨ping University, Linko¨ping.
Kano, N., Seraku, K., Takahashi, F. & Tsuji, S. (1984), “Attractive quality and must-be quality”, The Journal of the Japanese Society for Quality Control, 14(2), 39-48.
Kenesei Zs. (2017) „A vevői elégedettség mérésének lehetőségei többdimenziós szemléletben” Statisztikai Szemle, 95(1) 29-50, DOI10.20311/stat2017.01.hu0029
Kuo, Y.-F. (2004) „Integrating Kano’s Model into Web- community Service Quality” Total Quality Management & Business Excellence, 15(7), 925–939. doi:10.1080/1478336041000168185
Lee, Y.C., Ho, L.H. & Liang, C.H. (2006) “Using Kano’s model to evaluate employee satisfaction – as applied for Taiwanese high-tech industry”, The Journal of Global Business Management, 2(2),160-7.
Lee, Y.C., Lin, S. B., Wang, Y. L.. (2011) „A New Kano’s Evaluation Sheet”. The TQM Journal 23(2), 179–95. DOI: 10.1108/17542731111110230.
Lizarelli F. L., Osiro L., Ganga G. M.D., Mendes G. H.S., Paz G. R. (2021) „Integration of SERVQUAL, Analytical Kano, and QFD using fuzzy approaches to support improvement decisions in an entrepreneurial education service” Applied Soft Computing, 112, DOI: 10.1016/j.asoc.2021.107786.
Lo S. M., Shen H-P. and Chen J. C. (2017) „An Integrated Approach to Project Management Using the Kano Model and QFD: An Empirical Case Study”, Total Quality Management, 28(14) 1584–1608, DOI: 10.1080/14783363.2016.1151780
Low, S., Tan, K.C., Peacock, B., Loh, S. K., & Ping, C. Y. (2015) „A Proposed Kano-Inspired Framework Applied to Job Satisfaction for Mature Singaporeans” Procedia Manufacturing 3, 4892–99. DOI: 10.1016/j.promfg.2015.07.619.
Löfgren, M., Witell, L. & Gustafsson, A. (2011) „Theory of attractive quality and life cycles of quality attributes” The TQM Journal 23(2), 235–246.
Madzík P., Budaj P., Mikuláš D., Zimon D. (2019) „Application of the Kano Model for a Better Understanding of Customer Requirements in Higher Education—A Pilot Study” Administrative Sciences. 9(1):11. DOI: 10.3390/admsci9010011
Madzık, P. (2018) „Increasing Accuracy of the Kano Model – a Case Study”, Total Quality Management, 29 (4) 387–409, DOI: 10.1080/14783363.2016.1194197
Martensen, A., M, Grønholdt L.(2001) „Using employee satisfaction measurement to improve people management: An adaptation of Kano's quality types” Total Quality Management; 12:949-957.
Matzler, K., Fuchs M., és Schubert A.(2004) „Employee Satisfaction: Does Kano’s Model Apply?” Total Quality Management & Business Excellence 15(9–10) 1179–98. DOI: 10.1080/1478336042000255569.
McGuinnes, S & Sloane, P. (2011) „Labour market mismatch among UK graduates: An analysis using REFLEX data” Economics of Education Review, 30(1) 130-145
Németh Edit (2009) „A dolgozói elégedettség több aspektusa - empirikus kutatási eredmények” Marketing & Management,43 (3) 70-77
Noé N. (2004) „A dolgozó munkával való elégedettsége” Marketing & Menedzsment, 38(5) 13-23.
Nilsson-Witell, L. & Fundin, A. (2005) „Dynamics of service attributes: A test of Kano’s theory of quality” International Journal of Service Industry Management, 16(2), 152–168.
Park, H., Lee M., & Back K-J. (2021) „Exploring the Roles of Hotel Wellness Attributes in Customer Satisfaction and Dissatisfaction: Application of Kano Model through Mixed Methods”. International Journal of Contemporary Hospitality Management 33(1) 263–85. DOI: 10.1108/IJCHM-05-2020-0442.
Pouliot, F. (1993), “Theoretical issues of Kano’s methods” Center for quality Management Journal 2 (4) 28-36.
Salehzadeh, R. ( 2019) „The Effects of Leaders’ Behaviors on Employees’ Resilience” International Journal of Workplace Health Management 12 (5),318-338, DOI 10.1108/IJWHM-02-2019-0016
Shahin, A., Pourhamidi, M., Antony, J., Park, S. H. (2013) „Typology of Kano Models: A Critical Review of Literature and Proposition of a Revised Model” International Journal of Quality & ReliabilityManagement, 30 (3), 341 – 358. DOI: 10.1108/02656711311299863
Shahrestani, H. V., Shahin A., Teimouri H., & Barzoki A. S. (2020) „Revising the Kano Model for Designing an Employee Compensation System”, The TQM Journal 32(1) 78-91 DOI 10.1108/TQM-05-2019-0153
Shokouhyar, S., Shokoohyar S., & Safari S. (2020) „Research on the Influence of After-Sales Service Quality Factors on Customer Satisfaction”. Journal of Retailing and Consumer Services 56, 102139. DOI: 10.1016/j.jretconser.2020.102139.
Süle E. (2006), „CEP szolgáltatások minőségelemeinek Kano osztályozása” Logisztikai évkönyv, 12, 59-66
Tan, K. C., Shen X. X. (2000) „Integrating Kano’s Model in the Planning Matrix of Quality Function Deployment”. Total Quality Management 11(8) 1141–51. DOI: 10.1080/095441200440395.
Tontini, G. (2000), “Identification of customer attractive and must-be requirements using a modified Kano’s method – guidelines and case study”, ASQ’s 54th Annual Quality Congress Proceedings, pp. 728-40.
Veres, Z. (2017) „A gap-modell formaváltozásai?”, Marketing & Menedzsment, 51(1-2), o. 87–98. https://journals.lib.pte.hu/index.php/mm/article/view/839.
Witell, L., Löfgren M., Dahlgaard J. J. (2013) „Theory of Attractive Quality and the Kano Methodology – the Past, the Present, and the Future”. Total Quality Management & Business Excellence 24(11–12) 1241–52. DOI: 10.1080/14783363.2013.791117.
Yang, C-C. (2005) „The Refined Kano’s Model and Its Application” Total Quality Management & Business Excellence 16(10) 1127-1137, DOI: 10.1080/14783360500235850
