A hazai civil szervezetek társadalmi megítélésének egyes dimenziói

Szerzők

DOI:

https://doi.org/10.15170/MM.2023.57.04.02

Kulcsszavak:

civil szervezet, szervezeti hírnév, ismertség, siker

Absztrakt

A TANULMÁNY CÉLJA

A huszadik század végére a témával foglalkozó szerzők (egyebek mellett) a termékek és szolgáltatásokat és a társadalmi felelősségvállalást is a vállalati hírnév fontos tényezőjeként tartották számon. Felmerül azonban a kérdés, hogy hogyan alakulnak a hírnevet befolyásoló tényezők az olyan szervezetek esetén, ahol a társadalmi felelősségvállalás maga a szolgáltatás? Különösen érdekes ez a kérdés a hazai civil szervezetek esetén, amelyek rendszerváltás utáni alakulásába az állam és a nyugati civil szerveztek is jelentősen beleszóltak, speciális helyzetet teremtve ezzel az ágazatban. Napjainkra az ismertség és a jó hírnév gyakran a civil szervezet túlélésének biztosítéka. Jelen tanulmány célja ezért egyrészt feltárni a hazai civil szervezetek jó hírének egyik fontos dimenziója, az ismertség alakulását egyes civil szervezetek esetén. Másrészt megvizsgálni azt, hogy mennyire van összhangban a szervezetek és az érdekgazdák véleménye a hírnevet meghatározó tényezőkről.

ALKALMAZOTT MÓDSZERTAN

Jelen tanulmányban nyolc szervezeti interjú és egy százfős, véletlenszerű, nem reprezentatív mintán végzett survey eredményei alapján keresünk választ a fenti kérdésekre. A szervezeti interjúk a kérdőív előkészítését, pontosítását segítették. A kérdőíves felmérés tizennégy olyan hazai civil szervezet ismertségét és jó hírnevét vizsgálta, több dimenzió mentén, amelyek kevéssé népszerű társadalmi témákkal foglalkoznak.

LEGFONTOSABB EREDMÉNYEK

A kutatás jelen tanulmányban ismertetett, első része két hipotézist vizsgál: egyrészt, hogy (H1) a társadalmi szervezetek jó hírének legfontosabb tényezői a hitelesség, a jó minőségű szolgáltatás, illetve a munkáltatói brand. Noha ezt a hipotézist csak részben sikerült igazolni, a fejlemények számos tanulsággal szolgálhatnak a civil szervezetek számára. A láthatóság kapcsán hipotézisünk: (H2) a kutatásba bevont civil szervezeteket többen vélik ismerni, mint ahányan valóban ismerik. A kutatás a vélt és valós ismertség között nem talált szignifikáns eltérést.

GYAKORLATI JAVASLATOK

A hírnévtényezők közül a szervezetek az átláthatóságnak, a közreműködők motiváltságának, az ismertségnek és a kommunikációnak az érdekgazdáknál kisebb jelentőséget tulajdonítanak. Ez a civilek számára fontos tanulsággal szolgálhat a fejlesztéshez, hiszen az érdekgazdák a potenciális önkénteseik és támogatóik, így érdemes lehet a véleményüket figyelembe venni.

Szerző életrajzok

Tea Erdélyi, Magyar Agrár és Élettudományi Egyetem, Kék Pont Alapítvány

PhD hallható, Ügyvezető igazgató

Katalin Szabó, Magyar Agrár és Élettudományi Egyetem

Egyetemi docens

Hivatkozások

Baldauf, C., Herman, S., Moritz, W. (2002) „Marketing és menedzsment a civil szférában egy hotelprojekt példáján”, Marketing & Menedzsment, 36(5-6), 132–137. https://journals.lib.pte.hu/index.php/mm/article/view/1422 (Elérés: 6 december 2022).

Bromley, D. B. (2000), “Psychological aspects of corporate identity, image and reputation”, Corporate Reputation Review, 3(3), 240-252. https://doi.org/10.1057/palgrave.crr.1540117

Dalton, J. M. & Croft, S. (2003) “Managing Corporate Reputation: A Specially Commissioned Report”, Thorogood, ISBN: 9781854182722

Davies, G., Chun, R., da Silva, R. & Roper, S. (2004) ”A Corporate Character Scale to Assess Employee and Customer Views of Organization Reputation”, Corporation Reputation Review 7, 125–146. https://doi.org/10.1057/palgrave.crr.1540216

Edelman: Trust Barometer (2001-2024), https://www.edelman.com/ (letöltés: 2024.03.18.)

Etter, M., Ravasi, D., & Colleoni, E. (2019), “Social Media and the Formation of Organizational Reputation”, Academy of Management Review, 44(1), 28-52. https://doi.org/10.5465/amr.2014.0280

Fombrun, C. (1996), Reputation: Realizing Value from the Corporate Image. Boston, Harvard Business School Press.

Fombrun, C. J., Gardberg, N. A. & Sever, J. M. (2000), “The Reputation Quotient. A Multi-stakeholder Measure of Corporate Reputation”, Journal of Grand Management, 7(4), 241-255. https://doi.org/10.1057/bm.2000.10

Fombrun, C. J., & van Riel, C. B. M. (2004), Fame & Fortune – How Successful Companies Build Winning Reputation, Pearson Education Inc. https://doi.org/10.1057/palgrave.crr.1540007

Fortune Magazin: Word’s Most Admired Companies (1982-2022) https://fortune.com/ranking/worlds-most-admired-companies/ (utolsó letöltés: 2023.07.10.)

GlobalRepTrack (2006-2023) https://www.reptrak.com/rankings/ (utolsó letöltés: 2024.03.18.)

Mitchell, G.E., & Stroup, S.S. (2017), “The reputations of NGOs: Peer evaluations of effectiveness”, The Review of International Organizations, 12, 397–419. https://doi.org/10.1007/s11558-016-9259-7

Nagy Á., Nizák P., Vercseg I. (2014), Civil társadalom-nonprofit világ, Új Ifjúsági Szemle Alapítvány, ISBN: 978-963-08-6971-3. https://mek.oszk.hu/18600/18693/18693.pdf (Letöltés ideje: 2021.08.05)

Roper, S. & Fill, C. (2012), Corporate Reputation. ISBN 9780273727613, Pearson Education Inc.

Schreiber, E.S. (2002), "Why do many otherwise smart CEOs mismanage the reputation asset of their company?", Journal of Communication Management, 6(3), 209-219. https://doi.org/10.1108/13632540210807053

Schweizer, T. S. & Wijnberg, N. M. (1999), “Transferring reputation to the corporation in different cultures: individuals, collectives, systems and the strategic management of corporate reputation”, Corporate Reputation Review, 2(3), 249-266. https://doi.org/10.1057/palgrave.crr.1540083

Sjöberg, G. E. (2004), „A „globális falu” már itt van. Előadás a 2002. évi Atlas díj átvételekor”, Fordította és közreadta: Szeles P., CEO Magazin, 2004/2.

Szeles P. (1998), A hírnév ereje (image és arculat). Bp., Star PR Ügynökség Worldcom, 139-308. ISBN 9630485605

Szondy R. (2015), „A kommunikációtudomány társadalmi megítélésének formálása”, JELKÉP, 2015/KLSZ https://doi.org/10.20520/Jel-Kep.2015.1.KLSZ.35

Tocqueville, de A. (1835), Democracy in Amerika. https://en.wikisource.org/wiki/Democracy_in_America (Letöltés ideje: 2022.12.20.)

van Ham, P., Martini, B. (2002), „A márkás állam felemelkedése - Az imázs és hírnév posztmodern politikája”, Marketing & Menedzsment, 36(1), 3–7. https://journals.lib.pte.hu/index.php/mm/article/view/1597

Downloads

Megjelent

2024-05-27

Hogyan kell idézni

Erdélyi, T. és Szabó, K. (2024) „A hazai civil szervezetek társadalmi megítélésének egyes dimenziói”, Marketing & Menedzsment, 57(4), o. 15–24. doi: 10.15170/MM.2023.57.04.02.

Folyóirat szám

Rovat

Cikkek