A szem a lélek (és a UX) tükre? – A pupillaméret mint az érzelmi reakciók lehetséges indikátora a UX-kutatásban
DOI:
https://doi.org/10.15170/MM.2026.60.KSZ.01.03Kulcsszavak:
pupillaátmérő, szemkamera, érzelmek, mobil felhasználói élményAbsztrakt
A TANULMÁNY CÉLJA
Jelen tanulmány célja, hogy a pupillaméret‑változásra vonatkozó pszichofiziológiai eredményeket a marketing- és felhasználói élménykutatás fogalmi kereteivel összekapcsolva értelmezze, és ezzel hozzájáruljon a pupillaméret UX‑vizsgálatokban betöltött szerepének pontosabb meghatározásához. A cikk ennek keretében feltárja azokat a kutatási réseket, amelyek a reklámok, az online kiskereskedelem, a felhasználói élmény egyes elemei és a módszertani megközelítések területén rajzolódnak ki, valamint egy kismintás, kvalitatív tekintetkövetéses pilotvizsgálat segítségével illusztratív példákkal szemlélteti a mobilapplikáció‑használat során jelentkező frusztrációs és pozitív élmények lehetséges kapcsolatát a pupillaméret‑változással.
ALKALMAZOTT MÓDSZERTAN
A tanulmány szisztematikus szakirodalmi áttekintésre épül, amely a pupillaméretváltozás érzelmi és kognitív hátterét bemutató kutatásokat rendszerezi, kiemelve a negatív érzelmek, a kognitív terhelés és a felhasználói frusztráció összefüggéseit. Ezt egy kismintás, kvalitatív tekintetkövetéses pilotvizsgálat (n=10) egészíti ki, amelyben kiskereskedelmi mobilapplikációk használata során rögzített pupillaidősorokat és félstrukturált interjúkat elemeztünk a kritikus UXhelyzetekhez kapcsolódó pupillaméretváltozások azonosítása érdekében.
LEGFONTOSABB EREDMÉNYEK
A szakirodalmi áttekintés alapján a pupillaméret‑változás (megfelelő mérési környezetben) megbízható fiziológiai mutatója a negatív érzelmeknek, a megnövekedett kognitív terhelésnek és a felhasználói frusztrációnak, míg a pozitív érzelmekhez kapcsolódó reakciók rövidebb ideig tartanak és kevésbé egységesek. A kvalitatív tekintetkövetéses pilot eredményei azt támasztják alá, hogy a kiugró pupillaméret‑változások elsősorban a nem működő vagy hiányzó funkciókhoz, túl komplex feladatokhoz, hosszabb várakozási időhöz és vizuális túlterheléshez kapcsolódtak, ugyanakkor releváns termékek és promóciók esetén a fokozott érdeklődés jeleként is megjelentek. Az eredmények rámutatnak arra is, hogy a pupillaméret érzékeny a környezeti és kontextuális hatásokra, ami a mutató óvatos, körültekintő alkalmazását teszi szükségessé.
GYAKORLATI JAVASLATOK
A pupillaméret‑változás a UX‑kutatásban kiegészítő indikátorként használható a frusztrációs pontok azonosítására, különösen a nem működő vagy hiányzó funkciók, túl komplex feladatok, hosszabb várakozási idő és vizuális túlterhelés feltérképezésére. Elsősorban kontrollált kísérleti dizájnban javasolt az alkalmazása, ahol a fényviszonyok és más kontextuális tényezők megfelelően szabályozhatók, és a pupillamérés más kvalitatív és kvantitatív eszközökkel (interjúk, kérdőívek, viselkedési adatok) együtt, iránymutató, de nem önmagában döntő információforrásként szolgál a mobilapplikációk UX‑tesztelésében.
Hivatkozások
Alsharif, A. H., Salleh, N. Z. M., Abdullah, M., Khraiwish, A. & Ashaari, A. (2023), „Neuromarketing Tools Used in the Marketing Mix: A Systematic Literature and Future Research Agenda”, SAGE Open, 13(1). https://doi.org/10.1177/21582440231156563
Alsmadi, S. & Hailat, K. (2021), „Neuromarketing and Improved Understanding of Consumer Behaviour through Brain-Based Neuro Activity”, Journal of Information & Knowledge Management, 20(2), 2150020. https://doi.org/10.1142/S0219649221500209
Babiker, A., Faye, I. & Malik, A. (2013), „Pupillary behavior in positive and negative emotions”, IEEE ICSIPA 2013 – IEEE International Conference on Signal and Image Processing Applications, 379–383. https://doi.org/10.1109/ICSIPA.2013.6708037
Babiker, A., Faye, I. & Malik, A. (2014), „Differentiation of pupillary signals using statistical and functional analysis”, 2014 5th International Conference on Intelligent and Advanced Systems: Technological Convergence for Sustainable Future, ICIAS 2014 - Proceedings. https://doi.org/10.1109/ICIAS.2014.6869498
Bianchi, R. G., Da Hora Rodrigues, K. R. & De Almeida Neris, V. P. (2021), „Emotional Responses to Font Types and Sizes in Web Pages”, ACM International Conference Proceeding Series. https://doi.org/10.1145/3472301.3484325
Biondi, F. N., Balasingam, B. & Ayare, P. (2021), „On the Cost of Detection Response Task Performance on Cognitive Load”, Human Factors, 63(5), 804–812. https://doi.org/10.1177/0018720820931628
Bradley, M. M., Miccoli, L., Escrig, M. A. & Lang, P. J. (2008), „The pupil as a measure of emotional arousal and autonomic activation”, Psychophysiology, 45(4), 602–607. https://doi.org/10.1111/J.1469-8986.2008.00654.X
Cherng, Y. G., Baird, T., Chen, J. T. & Wang, C. A. (2020), „Background luminance effects on pupil size associated with emotion and saccade preparation”, Scientific Reports, 10(1), 1–11. https://doi.org/10.1038/s41598-020-72954-z
Cordeiro, R., Reis, A., Ferreira, B. M., Bacalhau, L. M., Cordeiro, R., Reis, A., Ferreira, B. M. & Bacalhau, L. M. (2024), Neuromarketing: Decoding the Role of Emotions and Senses and Consumer Behavior, 83–100. https://www.igi-global.com/gateway/chapter/349324 [utolsó letöltés: 2026.05.10.], https://doi.org/10.4018/979-8-3693-1858-4.CH005
Daniels, L. B., Nichols, D. F., Seifert, M. S. & Hock, H. S. (2012), „Changes in pupil diameter entrained by cortically initiated changes in attention”, Visual Neuroscience, 29(2), 131–142. https://doi.org/10.1017/S0952523812000077
Eckert, M., Habets, E. A. P. & Rummukainen, O. S. (2021), „Cognitive load estimation based on pupillometry in virtual reality with uncontrolled scene lighting”, in: 2021 13th International Conference on Quality of Multimedia Experience, QoMEX 2021, 73–76. https://doi.org/10.1109/QOMEX51781.2021.9465417
Geangu, E., Hauf, P., Bhardwaj, R. & Bentz, W. (2011), „Infant Pupil Diameter Changes in Response to Others’ Positive and Negative Emotions”, PLOS ONE, 6(11), e27132. https://doi.org/10.1371/JOURNAL.PONE.0027132
Gilzenrat, M. S., Nieuwenhuis, S., Jepma, M. & Cohen, J. D. (2010), „Pupil diameter tracks changes in control state predicted by the adaptive gain theory of locus coeruleus function”, Cognitive, Affective and Behavioral Neuroscience, 10(2) 252–269. https://doi.org/10.3758/CABN.10.2.252/METRICS
Grasso, P. A., Tommasi, F., Kardatos, D., Gurioli, M. & Boccardo, L. (2025), „The influence of ametropia on pupil diameter”, IL NUOVO CIMENTO C, 47(5), 0–0. https://doi.org/10.1393/NCC/I2024-24331-5
Guo, F., Ding, Y., Liu, W., Liu, C. & Zhang, X. (2016), „Can eye-tracking data be measured to assess product design?: Visual attention mechanism should be considered”, International Journal of Industrial Ergonomics, 53, 229–235. https://doi.org/10.1016/J.ERGON.2015.12.001
Henderson, R. R., Bradley, M. M. & Lang, P. J. (2018), „Emotional imagery and pupil diameter. Psychophysiology”, 55(6), e13050. https://doi.org/10.1111/PSYP.13050
Iloka, C. B. & Anukwe, G. I. (2020), „Review of eye-tracking: A neuromarketing technique”, Neuroscience Research Notes, 3(4) 29–34. https://doi.org/10.31117/NEUROSCIRN.V3I4.61
Jean, G. (2024), Sentiment Analysis and Emotion Recognition for Emotionally Adaptive Mobile User Interfaces. https://www.researchgate.net/publication/386376119
Kinner, V. L., Kuchinke, L., Dierolf, A. M., Merz, C. J., Otto, T. & Wolf, O. T. (2017), „What our eyes tell us about feelings: Tracking pupillary responses during emotion regulation processes”, Psychophysiology, 54(4), 508–518. https://doi.org/10.1111/PSYP.12816
Koelewijn, T., Shinn-Cunningham, B. G., Zekveld, A. A. & Kramer, S. E. (2014), „The pupil response is sensitive to divided attention during speech processing”, Hearing Research, 312, 114–120. https://doi.org/10.1016/J.HEARES.2014.03.010
Kooijman, L., Dodou, D., Jansen, S. T., Themans, T. S., Russell, J. N. M., Petermeijer, S. M., Doorman, J. R. C., Hablé, J. H., Neubert, D. S., Vos, M. J. C. & de Winter, J. C. F. (2021), „Is accommodation a confounder in pupillometry research?”, Biological Psychology, 160, 108046. https://doi.org/10.1016/J.BIOPSYCHO.2021.108046
Krejtz, K., Duchowski, A. T., Niedzielska, A., Biele, C. & Krejtz, I. (2018), „Eye tracking cognitive load using pupil diameter and microsaccades with fixed gaze”, PLOS ONE, 13(9), e0203629. https://doi.org/10.1371/JOURNAL.PONE.0203629
Kujala, S. & Miron-Shatz, T. (2013), „Emotions, experiences and usability in real-life mobile phone use”, Conference on Human Factors in Computing Systems – Proceedings, 1061–1070. https://doi.org/10.1145/2470654.2466135
Lázár, E., Németh, P., Murai, G. & Szűcs, K. (2020), „Szemkamerás megfigyelések megbízhatósága a mintaelemszám függvényében”, Marketing a digitalizáció korában, 623-636.
Lázár, E. & Szűcs, K. (2020), „A neuromarketing aktuális helyzete és a mintaelemszámra vonatkozó kihívásai, különös tekintettel a szemkamerás mérésekre”, Vezetéstudomány/Budapest Management Review, 51(3), 79–88. https://doi.org/10.14267/VEZTUD.2020.03.08
Loon, G. V. A. N., Hermsen, F. & Naber, M. (2022), „Predicting Product Preferences on Retailers’ Web Shops through Measurement of Gaze and Pupil Size Dynamics”, Journal of Cognition, 5(1), 45. https://doi.org/10.5334/JOC.240
Magids, S., Zorfas, A. & Leemon, D. (2015), „A better way to drive growth and profitability. The New Science of Customer Emotions”, Harvard Business Review, 2015. november, https://hbr.org/2015/11/the-new-science-of-customer-emotions [utolsó letöltés: 2026.05.10.]
Mathôt, S. (2018), „Pupillometry: Psychology, physiology, and function”, Journal of Cognition, 1(1). https://doi.org/10.5334/JOC.18
McInnes, A. N. & Sung, B. (2024), „A neglected consumer neuroscience technique: Pupillometry and its practical application to consumer research”, International Journal of Research in Marketing. https://doi.org/10.1016/J.IJRESMAR.2024.11.005
Moharana, L. & Das, N. (2021), „Analysis of pupil dilation on different emotional states by using computer vision algorithms”, in: 1st Odisha International Conference on Electrical Power Engineering, Communication and Computing Technology, ODICON 2021. https://doi.org/10.1109/ODICON50556.2021.9428974
Murokawa, N. & Nakayama, M. (2021), „Pupil responses by level of valence sensitivity to emotion-evoking pictures”, in: Proceedings of the International Conference on Information Visualisation 2021-July, 143–147. https://doi.org/10.1109/IV53921.2021.00031
Nádas, R. & Molnár, G. (2024), „The Relationship Between Attention, Memory and Pupillometry”, in: CANDO-EPE 2024 – Proceedings: IEEE 7th International Conference and Workshop Obuda on Electrical and Power Engineering, 317–321. https://doi.org/10.1109/CANDO-EPE65072.2024.10772941
Nagashima, T., Tanaka, H. & Uozumi, T. (2008), „An overview of Kansei engineering: a proposal of Kansei informatics toward realising safety and pleasantness of individuals in information network society”, International Journal of Biometrics. https://www.inderscienceonline.com/doi/abs/10.1504/IJBM.2008.01866 [utolsó letöltés: 2026.05.10.]
Nielsen, J. (2012), Usability 101: Introduction to Usability - NN/g. https://www.nngroup.com/articles/usability-101-introduction-to-usability [utolsó letöltés: 2026.05.10.]
Oliva, M. & Anikin, A. (2018), „Pupil dilation reflects the time course of emotion recognition in human vocalizations”, Scientific Reports, 8(1), 1–10. https://doi.org/10.1038/s41598-018-23265-x
Ozawa, S., Yoshimoto, H., Okanoya, K. & Hiraki, K. (2020), „Pupil Constrictions and Their Associations With Increased Negative Affect During Responses to Recalled Memories of Interpersonal Stress”, Journal of Psychophysiology, 35(3), 186–195. https://Doi.Org/10.1027/0269-8803/A000273
Pansara, Z., Navyte, G., Gillmeister, H., Cinel, C. & De Feo, V. (2024), „Towards an Accurate Measure of Emotional Pupil Dilation Responses: A Model for Removing the Effect of Luminosity”, in: 2024 IEEE International Conference on Metrology for EXtended Reality, Artificial Intelligence and Neural Engineering (MetroXRAINE), 1–6. https://doi.org/10.1109/METROXRAINE62247.2024.10796566
Parvathi, R., Pattabiraman, V., Yuan, X., Parvathi, R., Pattabiraman, V. & Yuan, X. (2025), „Brain Wave Behaviours and Brain Stroke Prediction Using Deep Learning Techniques”, in: Mathivanan, S. K., Mallik, S., Sangeetha, S. K. B., Soufiene, B. O. & Srinivasan, S. (eds.), Advancing Medical Research Through Neuroscience, 147–187. https://www.igi-global.com/gateway/chapter/371136 [utolsó letöltés: 2026.05.10.] https://doi.org/10.4018/979-8-3693-5464-3.CH007
Rishu (2021), „Use of Pupillometry for Emotion Recognition and Ophthalmology Studies: A Systematic Review”, in: 2021 9th International Conference on Reliability, Infocom Technologies and Optimization (Trends and Future Directions), ICRITO 2021. https://doi.org/10.1109/ICRITO51393.2021.9596098
Saariluomaand, P. & Jokinen, J. P. P. (2014), „Emotional Dimensions of User Experience: A User Psychological Analysis”, International Journal of Human-Computer Interaction, 30(4), 303–320. https://doi.org/10.1080/10447318.2013.858460
Sege, C. T., Bradley, M. M. & Lang, P. J. (2020), „Motivated action: Pupil diameter during active coping”, Biological Psychology, 153, 107885. https://doi.org/10.1016/J.BIOPSYCHO.2020.107885
Szabó, B. (2020), A szemmozgáskövetés története és felhasználási lehetőségeinek bemutatása az e-kereskedelemben. https://doi.org/10.22503/inftars.XX.2020.1.6
Walsh, A. T., Carmel, D. & Grimshaw, G. M. (2019), „Reward elicits cognitive control over emotional distraction: Evidence from pupillometry”, Cognitive, Affective and Behavioral Neuroscience, 19(3), 537–554. https://doi.org/10.3758/S13415-018-00669-W/FIGURES/7
Wang, M. & Shi, X. (2024), „Research on User Behavior Analysis in E-commerce Platforms Based on Personalized Recommendation Algorithms”, in: Proceedings of the International Conference on Decision Science & Management, 140–145. https://doi.org/10.1145/3686081.3686103
Wedel, M. & Pieters, R. (2008), „A review of eye-tracking research in marketing”, Review of Marketing Research, 4, 123–147. https://doi.org/10.1108/s1548-6435(2008)0000004009
Wu, Y., Zhang, Z., Zhang, Y., Zheng, B. & Aghazadeh, F. (2024), „Pupil Response in Visual Tracking Tasks: The Impacts of Task Load, Familiarity, and Gaze Position”, Sensors, 24(8), 2545. https://doi.org/10.3390/S24082545
Xia, L., Zhu, J. & Zhe, Y. (2009), „Kcansee engineering applied in human-computer interaction design”, in: Proceeding 2009 IEEE 10th International Conference on Computer-Aided Industrial Design and Conceptual Design: E-Business, Creative Design, Manufacturing – CAID and CD’2009, 1287–1290. https://doi.org/10.1109/CAIDCD.2009.5375706
Yamashita, R., Shimizu, T., Yoshinaka, N., Kataoka, R. & Sawada, N. (2022), „Examining the Effective of Web Advertising on Pupil Size”, IFIP Advances in Information and Communication Technology, 656 IFIP, 86–99. https://doi.org/10.1007/978-3-031-15688-5_8
Yang, M. & Jia, L. (2009), „Study on Kansei engineering and its application to product design” in: ISCID 2009 – 2009 International Symposium on Computational Intelligence and Design 2, 525–528. https://doi.org/10.1109/ISCID.2009.277
Ye, X., Peng, X., Wang, X. & Teo, H. H. (2020), „Developing and Testing a Theoretical Path Model of Web Page Impression Formation and Its Consequence”, Information Systems Research, 31(3), 929–949. https://doi.org/10.1287/ISRE.2020.0924
Yu, C. Y. & Ko, C. H. (2017), „Applying FaceReader to Recognize Consumer Emotions in Graphic Styles”, Procedia CIRP, 60, 104–109. https://doi.org/10.1016/J.PROCIR.2017.01.014
Zhou, S., Lan, R., Sun, X., Bai, J., Zhang, Y. & Jiang, X. (2022), „Emotional Design for In-Vehicle Infotainment Systems: An Exploratory Co-design Study”, in: Lecture Notes in Computer Science (Including Subseries Lecture Notes in Artificial Intelligence and Lecture Notes in Bioinformatics), 13335 LNCS, 326–336. https://doi.org/10.1007/978-3-031-04987-3_22
Downloads
Megjelent
Hogyan kell idézni
Folyóirat szám
Rovat
License
Copyright (c) 2026 Marketing & Menedzsment
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NoDerivatives 4.0 International License.
