A magyar élelmiszer- és napicikk kiskereskedelem forgalmi koncentrációja 2010 és 2020 között
DOI:
https://doi.org/10.15170/MM.2023.57.03.01Kulcsszavak:
kiskereskedelem, kiskereskedelmi koncentráció, élelmiszer- és napicikk kiskereskedőkAbsztrakt
A TANULMÁNY CÉLJA
A tanulmány legfőbb célja a magyar élelmiszer- és napicikk kiskereskedelem vizsgálata a 2010 és 2020 közötti időszakban, mégpedig a kiskereskedelmi forgalmi koncentráció szemszögéből. Ennek részeként a koncentráció mérési lehetőségeinek bemutatása és kapcsolódó szakirodalmi eredmények áttekintése után szekunder adatfeldolgozás eredményeként álltak elő az eredmények. Ehhez kapcsolódóan cél, hogy rávilágítson a tanulmány arra, milyen okok állnak a koncentrációban történő változások mögött.
ALKALMAZOTT MÓDSZERTAN
A tanulmányban szakirodalmi áttekintés után szekunder forrásokból (Trade Magazin KSH) származó adatokon történő szekunder adatelemzés történt. Az elemzés során a magyar élelmiszer- és napicikk kiskereskedelem helyzetét járja körül a tanulmány a forgalmi (bevételi) koncentráció szempontjából. Az elemzések eredményeként a két legjellemzőbb mutatószámot, a CR mutatót és a Herfindahl-Hirschmann indexet mutatja be a cikk, valamint ezeknek a mutatószámoknak a változását a vizsgált időszakban.
LEGFONTOSABB EREDMÉNYEK
Az eredmények alapján a 2010-2020 közötti időszakban nagyobb változások voltak a hazai élelmiszer- és napicikk kiskereskedelemben; voltak olyan szereplők, akik növelni tudták piaci részesedésüket, voltak, akik szinten maradtak ilyen szempontból, valamint csökkenő tendenciát is látni a számok alapján. További eredmény, miszerint mindegyik koncentrációs mutatószám alapján csökkenő koncentrációt látunk a vizsgált időszakban, melynek hátterében a hazai fogyasztók magatartásában és a kiskereskedelmi üzletstruktúrában jelentkező változások állnak (pl. a lakóhelyközeli bevásárlóhelyek felértékelődése, ezzel együtt a városszéli telephellyel rendelkező üzletláncok piacvesztése).
GYAKORLATI JAVASLATOK
A magyar élelmiszer kiskereskedelemben megjelenő csökkenő forgalmi koncentráció mögött meghúzódó okok feltárása egy hozzáadott értéket képvisel.
További kutatási irányok látszanak leginkább annak megválaszolására, hogy a forgalmi koncentráció milyen más, a szektort leíró további, teljesítményt is mutató változóval (pl. nyereség, dolgozók száma, boltszám adatok) van összefüggésben, vagyis hogy hatnak egymásra ezek a változók, továbbá az elemzési spektrum időbeli szélesítése is egy javasolt folytatásként fogalmazódik meg.
Hivatkozások
Agárdi, I. (2010), Kereskedelmi marketing és menedzsment. Akadémiai Kiadó, Budapest https://doi.org/10.1556/9789634540168
Bauer, A. – Agárdi, I. (2000), „Az élelmiszer-kiskereskedelem szerkezeti változásai és kialakult vállalatcsoportok Magyarországon”, Marketing & Menedzsment, 34(3), 8–14.
Dobson, P. W., Waterson, M., & Davies, S. W. (2003), “The patterns and implications of increasing concentration in European food retailing”, Journal of Agricultural Economics, 54(1), 111-125. https://doi.org/10.1111/j.1477-9552.2003.tb00053.x
Dumičić, K., Žmuk, B., & Knežević, B. (2017), “Concentration Level of the Largest World Retailers Based on Various Concentration Measures as Knowledge Needed by Decision Makers”. Theory and Applications in the Knowledge Economy, 288.
Györe, D. – Juhász, A. – Kartali, J. – Kőnig, G. – Kürthy, Gy. – Kürti, A. – Studer, M. (2009), „A hazai élelmiszer-kiskereskedelem struktúrája, különös tekintettel a kistermelők értékesítési lehetőségeire”, Agrárgazdasági Tanulmányok, 2009(2). Agrárgazdasági Kutatóintézet
Hall, M., & Tideman, N. (1967), “Measures of Concentration”, Journal of the American Statistical Association. Mar., 1967, 62 (317) 162-168. https://doi.org/10.1080/01621459.1967.10482897
Hollingsworth, A. (2004), “Increasing retail concentration: Evidence from the UK food retail sector”, British Food Journal, 106(8), 629-638. https://doi.org/10.1108/00070700410553611
Kopcsay, L. (2014), „Az élelmiszer kiskereskedelmi hálózatok megújuló stratégiái Magyarországon, 2014-ben.” In: „Marketing megújulás”: Marketing Oktatók Klubja 20. Konferenciája előadásai
Papp, I. (szerk.) (2010), Szolgáltatási menedzsment. Akadémiai Kiadó, Budapest https://doi.org/10.1556/9789634541615
Pénzes, I. R. (2009), Koncentráció és a piaci szereplők magatartásának összefüggései az FMCG piacon. In: Fenntartható fogyasztás és növekedés határai. Új trendek a kereskedelemben. (Szerk.: Sikos T. Tamás). Selye János Egyetem Kutatóintézete, Gödöllő-Komárom, 2010
Reimers, V., & Clulow, V. (2004), “Retail concentration: a comparison of spatial convenience in shopping strips and shopping centres”, Journal of Retailing and Consumer Services, 11(4) 207-221. https://doi.org/10.1016/S0969-6989(03)00038-9.
Rosenbluth, G. (1955), Measures of concentration. In: Business Concentration and Price Policy. 57-99. Princeton University Press.
Szakály, Z. – Popovics, P. – Szakály, M. – Kontor, E. (2020), „A vásárlói magatartás elemzése az élelmiszer- és üzletválasztást befolyásoló tényezők alapján”, Marketing & Menedzsment, 54(Különszám 2), 7–17. https://doi.org/10.15170/MM.2020.54.KSZ.II.01
Seres, A. (2005), A hazai kereskedelem vállalati koncentrációja. Külgazdaság, 49(9), 71-78.
Seres, A. (2006), Koncentráció a hazai kiskereskedelemben. MTA KTI Műhelytanulmányok. Budapest
Stauder, M. (2010), Az élelmiszer-kereskedelmi rendszer átalakulásának hatása a hazai termelők piaci helyzetére. PhD értekezés, Szent István Egyetem, Gödöllő
Tóth, J. & Zéman, Z. (2017), Az Európai Unió bankrendszerének piaci koncentrációja. Közgazdasági Szemle. LXIV. évf. 2017. július-augusztus. https://doi.org/10.18414/ksz.2017.7-8.852
Hovhannisyan, V. & Bozic, M. (2016), “The effects of retail concentration on retail dairy product prices in the United States”, Journal of Dairy Science, 99(6), 4928-4938. https://doi.org/10.3168/jds.2015-10410
Internetes hivatkozások
Online references
GfK (2021), A diszkont csatorna forradalma. (Utolsó letöltés: 2023.08.16. Forrás: https://www.gfk.com/insights/A-diszkont-csatorna-forradalma)
HVG.hu (2012), Délutántól Auchan-tulajdonban működik hét Cora. (Utolsó letöltés: 2023.08.14. Forrás: https://hvg.hu/kkv/20120427_auchan_cora_du)
Juhász, A., Seres, A., Stauder, M. (2008), A kereskedelem koncentrációja. (Utolsó letöltés: 2023.08.14. https://mek.oszk.hu/11400/11448/11448.pdf)
KSH (2020), Helyzetkép a kiskereskedelemről, 2020. (Utolsó letöltés: 2023.08.15. https://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/jelkisker/2020/index.html)
KSH (2023a), 2.1.1.2. A kiskereskedelmi üzletek száma üzlettípus szerint, december 31. (Utolsó letöltés: 2023.05.13. Forrás: https://www.ksh.hu/stadat_files/bel/hu/bel0002.html)
KSH (2023b), 2.1.1.6. A kiskereskedelmi forgalom üzlettípusonként [millió forint], (Utolsó letöltés: 2023.05.14. Forrás: https://www.ksh.hu/stadat_files/bel/hu/bel0006.html)
Trade Magazin (2019), A diszkontok a mindennapi bevásárlás helyszínévé váltak. (Utolsó letöltés: 2023.06.21. Forrás: https://trademagazin.hu/hu/a-diszkontok-a-mindennapi-bevasarlas-helyszineve-valtak/)
Trade Magazin (2023), Kereskedelmi toplisták. (Utolsó letöltés: 2023.05.14. Forrás: https://trademagazin.hu/hu/kereskedelmi-toplistak/)
