Alkotás testközelből.
A tetoválás tanulságai a marketingkreativitás számára
DOI:
https://doi.org/10.15170/MM.2026.60.01.06Kulcsszavak:
kreativitás, kreatív alkotófolyamat, kreatív iparágak, tetoválás, tetováló, tetoválóművészAbsztrakt
A TANULMÁNY CÉLJA
A kreativitás nehezen feltérképezhető jelenség, ugyanakkor a különböző alkalmazott kreatív szakmákban való megjelenési formái hasonlóságot mutatnak. Ez pedig lehetőséget ad arra, hogy az egyes szakmáknál tapasztalt megoldásokat más területeken is alkalmazzák. A tanulmány célja, hogy megvizsgálja a tetoválás alkotófolyamatát, és hogy a tetoválóművészek tapasztalatának megismerése által olyan megoldásokat, gondolatokat fogalmazzon meg, amelyek más kreativitást igénylő szakmák, mint például marketingkommunikáció esetében is hasznosnak bizonyulhatnak, új perspektívából megvilágítva a kérdéskört.
ALKALMAZOTT MÓDSZERTAN
Kvalitatív kutatás keretein belül, félig strukturált interjúk segítségével vizsgáltuk a hazai tetoválóművészek
kreatív alkotófolyamatainak összetevőit. Kutatásunk során olyan Magyarországon dolgozó tetoválókat kérdeztünk
meg, akik magas szinten élik meg kreativitásukat a mindennapi tevékenységük során. A kreativitás aspektusait a kreativitás jelentésén, a közös alkotás folyamatán, a kreativitás feltételein, illetve a kreatív időszakokon keresztül vizsgáltuk.
LEGFONTOSABB EREDMÉNYEK
Tanulmányunk hiánypótlónak tekinthető, mivel a tetováló munka kreatív alkotófolyamatának közvetlen elemzése kapcsán megjelent publikációk száma igen alacsony. A hosszú alkotófolyamatban a tetoválók a vendéggel szorosan együtt dolgoznak (co-creation), többször egyeztetnek, amely során nagyon fontos a megfelelő ügyfélkezelés és ügyfélkapcsolat, hiszen a művészek elmondása alapján ez is szerves részét képezi a munkájuknak. Emellett lényeges, hogy a tetoválók számos megoldást használnak a kreatív állapot eléréséhez, fenntartásához.
GYAKORLATI JAVASLATOK
Alkalmazott kreativitás jellemző a tetoválók munkájára, vagyis mind a tetoválóművész, mind pedig az
ügyfél egy darabját belecsempészik egy-egy alkotásba. Más kreatív szakmák (pl. esküvői fotós, fodrász,
cukrász), illetve céges szolgáltatások (marketingtanácsadás, belsőépítészet, kommunikációtervezés) számára
is fontos lehet a bizalom kialakítása, a folyamat menedzselése, az inspirálódás vagy akár a személyes
kapcsolódás, illetve a pszichológiai aspektusok.
Hivatkozások
Abdulkarim, J. (2018),“Creativity, bravery and the need for agencies to adapt to the challenge of technology”, Journal of Communication Management, 22(4), 490–493. https://doi. org/10.1108/JCOM-06-2018-0053
Ad, G., Adr, V. & Pascu, N. E. (2012), “Logo design and the corporate identity”, Procedia-Social and Behavioral Sciences, 51, 650–654. https://doi. org/10.1016/j.sbspro.2012.08.218
Aldaz, L., Fuentes Cuiñas, A. A., Vailati, P. A. & Arko, B. A. (2021), “Percepciones del ta-tuaje como expresión cultural en AMBA”, Interdisciplinaria, 38(1), 235–243. https://dx. doi.org/10.16888/interd.2021.38.1.15
Ali, S., Li, G. & Latif, Y. (2020), “Unleashing the importance of creativity, experience and intellectual capital in the adaptation of export marketing strategy and competitive position”, PloS one, 15(11). https://doi.org/10.1371/journal. pone.0241670
Antoszewski, B., Sitek, A., Fijałkowska, M., Kasielska, A. & Kruk-Jeromin, J. (2010), “Tattooing and body piercing-what motivates you to do it?”, International Journal of Social Psychiatry, 56(5), 471–479. https://doi. org/10.1177/0020764009106253
Azbelev, P. P. (2017), Pazyryk Tattoos as an Artistic Testimony of Ancient Wars and Marriages. Actual Problems of Theory and History of Art: Collection of Articles.
Balogh A. (2002), „Törpe tömegpiac – A marke¬ting-kommunikáció nehézségei az internet szolgáltatásban”, Marketing & Menedzsment, 36(2), 55–57.
Barberis, O. & Lippi, S. (2009), “Effraction et nom à l’adolescence: le tatouage”, Cahiers de psychologie clinique”, 33(2), 159–175. https://doi. org/10.3917/cpc.033.0159
Barbour, K. (2013), It can be quite difficult to have your creativity on tap: balancing client expectations and artistic practice in the tattoo industry. Deakin University, Conference contribution, 2013. https://hdl.handle.net/10536/DRO/ DU:30051835 [utolsó letöltés: 2024.06.18.]
Bjerrisgaard, S. M. & Kjeldgaard, D. (2014), Consumer-brand assemblages in advertising: An analysis of skin, identity, and tattoos in ads, Routledge, 2014, 209–228.
Botella, M. & Lubart, T. (2015), “Creative processes: Art, design and science”, in: Multidisciplinary contributions to the science of creative thinking, Singapore, Springer, 53–65.
Botella, M., Zenasni, F. & Lubart, T. (2018), “What are the stages of the creative process? What visual art students are saying”, Frontiers in psychology, 9, 2266. https://doi.org/10.3389/ fpsyg.2018.02266
Buda, M. & Péter-Szarka, Sz. (2014), „Kreativitás és azon túl… A kreatív klíma mint lehetőség a 21. századi iskola számára”, Iskolakultúra, 24(3), 33–40.
Buss, L. & Hodges, K. (2017), “Marked: Tattoo as an expression of psyche”, Psychological Perspectives, 60(1), 4–38. https://doi.org/10.10 80/00332925.2017.1282251
Campbell-Meier, J. & Krtalić, M. (2022), “Tattoo information creation: Towards a holistic understanding of tattoo information experience”, Library & Information Science Research, 44(3), 101161. https://doi.org/10.1016/j. lisr.2022.101161
Chan, H. M. & Cho, V. W. (2022), “An empirical study: The impact of collaborative communications on new product creativity that contributes to new product performance”, Sustainability, 14(8), 4626. https://doi.org/10.3390/su14084626
Cohen, E. (2013), “Tattoo tourism in the contemporary West and in Thailand”, in: Smith, M.K. & Richards, G. (eds.), The Routledge handbook of cultural tourism, Routledge, 183–188. https:// doi.org/10.4324/9780203120958
Colman, A.W., Wober, J.M. & Norris, C.E. (1995), “Sight bites: a study of viewers’ impressions of corporate logos in communications industry”, Journal of Market Research Society, 37(4), 405–415.
Csekő, C., Csekő Szél, A. & Bodor, P. (2024), “Living with and living by tattoos–discursive analysis of a bodily practice”, European Journal of Psychotherapy & Counselling, 26(3–4), 391– 410. https://doi.org/10.1080/13642537.2024.23 62652
Dey, A. & Das, K. (2017), “Why we tattoo. Exploring the motivation and meaning”, Anthropol, 5(1), 2–6. https://doi.org/10.4172/2332- 0915.1000174
Derecskei A., Zoltayné Paprika Z. (2012), Vitás kreativitás – szakirodalmi áttekintés a kreativitás fogalmáról, TÁMOP-4.2.1.B-09/1/KMR- 2010-0005, 89. sz. műhelytanulmány, BCE Vállalatgazdaságtan Intézet, Versenyképesség Kutató Központ, 2012.
Fazekas I. & Harsányi D. (2011), Marketingkommunikáció érthetően, Budapest, Szókratész Kiadó, 2011.
Follett, J. A. (2009), The consumption of tattoos and tattooing: The body as permanent text (Doctoral dissertation), University of Wolverhampton for the degree of Doctor of Philosophy, 2009.
Gazdag L. (2007), „A jövő menedzsmentje”, Marketing & Menedzsment, 41(2), 22–35.
Ghauri, P. & Grønhaug, K. (2016), Kutatásmódszertan az üzleti tanulmányokban, Budapest, Akadémiai Kiadó, 2016. https://doi. org/10.1556/9789630598590
Gomes, T. D. N. & Amparo, D. M. D. (2022), “Narratives in the flesh: the tattoos of young people in socio-education”, Estudos de Psicologia (Natal), 27(1), 46–56.
Guilford, J. P. (1979), “Some Incubated Thoughts on Incubation”, Journal of Creative Behavior, 13(1), 1–8. https://doi.org/10.1002/j.2162-6057.1979. tb00184.x.
Guest, G., Bunce, A. & Johnson, L. (2006), “How many interviews are enough? An experiment with data saturation and variability”, Field Methods, 18(1), 59–82. https://doi.or-g/10.1177/1525822X05279903
Gyöngyösy Z. (1999), „Kreativitás, értékek és kommunikáció a termék-és szolgáltatástervezésben”, Marketing & Menedzsment, 33(1), 14–16.
Harsányi D. & Szántó Sz. (2018), „Mérhető a krea¬tivitás?, avagy a személyiségjegyek és a kreatív teljesítmény közötti összefüggések vizsgálata a gazdasági felsőoktatásban tanulók példáján”, Vezetéstudomány, 49(1), 13–18. https://doi. org/10.14267/VEZTUD.2018.01.02
Henderson, P.W. & Cote, J.A. (1998), “Guidelines for selecting and modifying logos”, Journal of Marketing, 62(2), 14–30.
Henle, C. A., Shore, T. H., Murphy, K. R. & Marshall, A. D. (2022), “Visible tattoos as a source of employment discrimination among female applicants for a supervisory position”, Journal of Business and Psychology, 37, 107–125. htt-ps://doi.org/10.1007/s10869-021-09731-w
Horváth Z. (2023), „A kreatív osztály fogalmának felemelkedése”, Kulturális Szemle, 10(2) 88–95.
IbisWorld (2024), Tattoo Artists in the US – Market Research Report (2014–2029). https://www. ibisworld.com/united-states/industry/tattoo-ar¬tists/4404/ [utolsó letöltés: 2025.06.20.]
Im, S. & Workman Jr, J. P. (2004), “Market orientation, creativity, and new product performance in high-technology firms”, Journal of marke¬ting, 68(2), 114–132. https://doi.org/10.1509/ jmkg.68.2.114.27788
Kallevig, A., Zuem, W., Willis, M., Ranfagni, S. & Rovai, S. (2022), “Managing creativity in the age of data-driven marketing communication: A model for agencies to improve their distribution and valuation of creativity”, Journal of Advertising Research, 62(4), 301–320. https:// doi.org/10.2501/JAR-2022-025
Kardos Z. M. (2020), „Pályaorientációs vizsgálat egy kreatív munkakört választó értelmiségi fiatal csoport körében”, Journal of Applied Technical and Educational Sciences, 10(1), 49–62. https:// doi.org/10.24368/jates.v10i1.160
Kincaid, P. A., Short, J. C. & Wolfe, M. T. (2022), “Got ink, get paid? Exploring the impact of tattoo visibility on crowdfunding performan¬ce”, Journal of Business Venturing Insights, 17, e00317. https://doi.org/10.1016/j.jbvi.2022. e00317
Kosut, M. (2006), “An Ironic Fad: The Commodification and Consumption of Tattoos”, Journal of Popular Culture, 39(6).
Kosut, M. (2014), “The artification of tattoo: Transformations within a cultural field”, Cultural Sociology, 8(2), 142–158. https://doi. org/10.1177/1749975513494877
KSH (2024), Gazdasági tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszere (TEÁOR’08). https://www.ksh.hu/teaor_menu [utolsó letöltés: 2024.01.29.]
Kuczkowski, K. M. (2004), Tattoo, human identity and new fashion, Tidsskrift for Den norske lege¬forening, 2004.
Lbova, L. V., Ponkratova I. Yu. & Lebedeva, L. S. (2022), “Ornamental compositions of tattoos among the peoples of the North Pacific (classification principles)”, Camera praehis¬torica, 1(8), 108–117. (in Russian). https://doi. org/10.31250/2658-3828-2022-1-108-117
Lubart, T. I. (2001), “Models of the creative process: Past, present and future”, Creativity research journal, 13(3–4), 295–308. https://doi. org/10.1207/S15326934CRJ1334_07
Machado, J.C., de Carvalho, L.V., Torres, A. & Costa, P. (2015), “Brand logo design: examining consumer response to naturalness”, Journal of Product & Brand Management, 24(1), 78–87. https://doi.org/10.1108/JPBM-05-2014-0609
Martens, C. (2013), “Connecting with consumers: Branding and convergence”, in: Promotional Culture and Convergence, Routledge, 2013, 88– 101. https://doi.org/10.4324/9780203130322-12
Mensah, E., Inyabri, I. & Mensah, E. (2018), “The discourse of tattoo consumption among female youth in Nigeria”, Communicatio, 44(3), 56–73. https://doi.org/10.1080/02500167.2018.1556222
Móricz, É. & Téglássy, T. (2002), Kreatív tervezés a reklámban, Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem, Marketing Tanszék, Marketingkommunikáció Alapítvány, 2002.
Onwuegbuzie, A. J. & Collins, K. M. (2007), “A typology of mixed methods sampling designs in social science research”, The Qualitative Report, 12(2), 281–316. https://doi.org/10.46743/2160- 3715/2007.1638
Orend-Cunningham, A. (2003), “Corporate Logo Tattoos: Literal Corporate Branding?”, Consumers, Commodities, Consumptions, 5(1), 5–10.
Paniagua-Iglesias, A., Martín-Guart, R., Fondevila- Gascón, J. F. & Pérez-Latre, F. J. (2024), “Relationship between media planning and creativity in an environment of media hybridization and transmediality”, Revista Latina de Comunicacion Social, (82), 1–22. https://doi. org/10.4185/rlcs-2024-2035
Papp-Váry Á. F. & Bonyhádi G. (2007), „Óriásplakátok kreatív tervezése: creativity beats location and frequency any time”, Marketing & Menedzsment, 41(45), 92–105.
Pásztor A. (2015), „A kreativitás mérésének lehetőségei online tesztkörnyezetben”, in: Csapó B. & Zsolnai A. (eds), Online diagnosztikus méré¬sek az iskola kezdő szakaszában, Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet, 2015. https://publicatio. bibl.u-szeged.hu/5993/1/2977489.pdf [utolsó letöltés: 2024.06.14.]
Perzanowski, A. (2013), “Tattoos & IP norms”, Minnesota Law Review, 98, 511–591. https:// scholarship.law.umn.edu/mlr/292 [utolsó letöl¬tés: 2024.06.14.]
Peyró, C. F., Oñate, C. G. & Peña, M. A. (2018), “Creativity and effectiveness in the Valencian Community: the figure of the planner in the creative process”, Revista Latina de Comunicación Social, (73), 401–424. https://doi.org/10.4185/ RLCS-2018-1262en
Preda, M., Cincasciuc, M. M. & Vijulie, I. (2024), “Tourism souvenir tattoos, between perception and significance. Case study: Bucharest’s population”, Human Geographies, 18(2), 1–12. htt¬ps://doi.org/10.5719/hgeo.2024.182.4
Ramaswamy, V. & Ozcan, K. (2018), “What is co-creation? An interactional creation framework and its implications for value creation”, Journal of business research, 84, 196–205.
Ragragio, A. M. M. & Paluga, M. D. (2019), “An Ethnography of Pantaron Manobo Tattooing (Pangotoeb): Towards a Heuristic Schema in Understanding Manobo Indigenous Tattoos”, Southeast Asian Studies, 8(2), 259–294. https:// doi.org/10.20495/seas.8.2_259
Runco, M. A. & Jaeger, G. J. (2012), “The Standard Definition of Creativity”, Creativity Research Journal, 24(1), 92–96. https://doi.org/10.1080/1 0400419.2012.650092
Sadler-Smith, E. (2015), “Wallas’ Four-Stage Model of the Creative Process: More Than Meets the Eye?”, Creativity Research Journal, 27(4), 342–352. https://doi.org/10.1080/10400419.201 5.1087277
Sántha, K. & Tódor, E. M. (2022), „Szövegek a szövegben.: Kvalitatív kutatásmódszertani szem¬pontok az idézetek szerepéről”, Iskolakultúra, 32(6), 72–82. https://doi.org/10.14232/ ISKKULT.2022.6.72
Silva, M. C. A. & Duarte, V. (2022), Tattoos on Instagram: how the platform connects pro-fessionals and consumers (Doctoral dis¬sertation). https://repositorio.ucp.pt/bitst-ream/10400.14/41482/1/203244958.pdf [utolsó letöltés: 2024.06.14.]
Tonković, Ž. & Bašić, E. (2022), “It’s actually a job you are married to. Work Experiences of Tattoo Artists in Croatia”, Etnološka tribina: Godišnjak Hrvatskog etnološkog društva, 52(45), 157–176. https://doi.org/10.15378/1848-9540.2022.45.07
Torrance, E. P. (1962), “Non-test ways of identifying the creatively gifted”, Gifted Child Quarterly, 6(3), 71–75.
Tóth, L. (2009), Kreativitás. https://dea.lib.unideb. hu/server/api/core/bitstreams/c0f8fe79-a1fd- 46d8-ad19-1a0add934ff4/content [utolsó letöl¬tés: 2025.06.15.]
Tóth, L. (2010), „A kreativitás mérése”, Tehetség, 18(4), 3–5.
Tóthné Téglás T. & Kelemen-Erdős A. (2020), „Pályakezdőkkel szembeni kompetenciaelvárások és mérésük”, Marketing & Menedzsment, 54(1), 43–54. https://doi.org/10.15170/ MM.2020.54.01.04
Velliquette, A. M., Murray, J. B. & Evers, D. J. (2006), “Inscribing the personal myth: The role of tattoos in identification”, in: Research in Consumer Behavior, Emerald Group Publishing Limited, 2006. 35–70.
Wallas, G. (1926), The art of thought, London, Jonathan Cape, 1926.
Weidner, K., Bal, A., Rains, S. & Leeds, C. (2016), “Tattooing and brand sponsorship: how far is too far?”, Journal of Product & Brand Management, 25(4), 387–393. https://doi.org/10.1108/JPBM- 09-2015-0977
Downloads
Megjelent
Hogyan kell idézni
Folyóirat szám
Rovat
License
Copyright (c) 2026 Marketing & Menedzsment
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NoDerivatives 4.0 International License.
