Fogyasztói attitűdök és vásárlási szokások változása a 2022-2023-as inflációs válság idején Magyarországon
DOI:
https://doi.org/10.15170/MM.2026.60.KSZ.01.01Kulcsszavak:
válságok, fogyasztói magatartás, vásárlói magatartás, marketingAbsztrakt
A TANULMÁNY CÉLJA
A Budapesti Gazdaságtudományi Egyetem 2023 novemberében reprezentatív (nem, kor és lakóhely tekintetében), kérdőíves kutatást indított a 18 évesnél idősebb fogyasztók körében, annak érdekében, hogy feltárja milyen változásokat indukált a hazai vásárlói magatartásban a 2022–2023-as inflációs válság, a 2020 és 2021 közötti pandémia okozta gazdasági visszaesésre nyújtott fogyasztói reagálásokhoz képest. Ezen belül cél volt, hogy termékkategóriánként vizsgáljuk a fogyasztói érzet és a tényleges fogyasztás viszonyát.
ALKALMAZOTT MÓDSZERTAN
Az adatfelvétel elő-tesztelt online önkitöltős kérdőív segítségével történt, kvóta szerinti mintavétellel. Összesen 1 000 fő vett részt a kutatásban.
LEGFONTOSABB EREDMÉNYEK
A vizsgált időszakban a hazai vásárlási szokásokat jellemzően az akciós és kedvező ár-érték arányú termékek keresése határozta meg. A vásárlás helyét tekintve a kutatási eredmények azt mutatták, hogy a vizsgált 12 termékkategória esetében nem nőtt az online vásárlók aránya, míg az offline vásárlásoknál nőtt a diszkontok szerepe. A felmérés rávilágított arra, hogy a magyar lakosság harmada nem engedhette meg magának a nagyobb kiadásokat és kerülte a hitelfelvételt, a lakosság kétharmada pedig meglehetősen pesszimistán látta a jövőt.
GYAKORLATI JAVASLATOK
A kutatás eredményei alapján indokolt olyan vállalati árképzési és promóciós stratégiák kialakítása, amelyek kiemelten építenek az ár-érték arány kommunikációjára, mivel a fogyasztók döntéseiben az akciók és kedvezmények szerepe jelentősen felértékelődött. Érdemes fejleszteni a diszkont jellegű értékesítést és az alacsonyabb árú alternatívákat, mivel a vásárlók tudatosabban keresték a kedvezőbb megoldásokat. A döntéshozóknak érdemes célzott támogatási programokat kidolgozniuk a sérülékeny háztartások számára, különösen az alapvető élelmiszerekhez és mindennapi fogyasztási cikkekhez való hozzáférés biztosítása érdekében. A fogyasztói bizonytalanság és jövővel kapcsolatos pesszimizmus mérséklése érdekében szükséges lehet a pénzügyi tudatosságot és hosszú távú háztartási tervezést támogató edukációs programok erősítése.
Hivatkozások
Bazzoni, E., Jacob, M., Land, S., Rupp, M. & Welchering, S. (2022), 9 charts that show how inflation and the Ukraine war are impacting European consumers, McKinsey & Company. https://www.weforum.org/stories/2022/06/how-inflation-and-the-conflict-in-ukraine-are-impacting-european-consumers [utolsó letöltés: 2026.03.20.]
Biermann, M. & Bittner, P. (2013), „A válság jót tett a menedzsmentnek! És a menedzsmentoktatásnak?”, Vezetéstudomány, 44(6), 59–66.
Csiki, V. T. (2024), „Az orosz–ukrán háború hatása Magyarországra”, Nemzet és Biztonság –Biztonságpolitikai Szemle, 17(2), 100–115. https://doi.org/10. 32576/nb.2024.2.7
Csiszárik-Kocsir, Á., Garai-Fodor, M. & Varga, J. (2022), „Mi lett fontos a pandémia alatt? – preferenciák, vásárlói szokások átértékelődése a koronavírusjárvány hatására a különböző generációk szemével”, Vezetéstudomány, 53(4), 70–83. https://doi.org/10.14267/VEZTUD.2022.04.06
Czeczeli, V., Kolozsi, P. P., Kutasi, G. & Marton, Á. (2024), „Exposure and preparedness for wartime inflation in the EU: Retrospective cluster analysis”, Society and Economy, 46(3), 236–255. https://doi.org/10.1556/204.2024.00006
Flatters, P. & Willmott, M. (2009), „Understanding the post-recession consumer”, Harvard Business Review, (7), 106–112. (July-August). https://hbr.org/2009/07/understanding-the-postrecession-consumer [utolsó letöltés: 2026.03.20.]
Fogarassy, C., Nguyen, H.H., Oláh, J. & Popp, J. (2018), „Transition management applications to accelerate sustainable food consumption-comparative analysis between Switzerland and Hungary”, Journal of International Studies, 11(3), 31–43. https://doi.org/10.14254/2071-8330.2018/11-3/3
Földi, K., Pénzes, I. & Pólya, É. (2023), „Kereskedelemszervezés és vásárlásösztönzés összefüggései a magyar FMCG piacon”, Jelenkori Társadalmi és Gazdasági Folyamatok, 18(3-4), 71–80. https://doi.org/10.14232/jtgf.2023.3-4.71-80
Garai-Fodor, M. & Popovics, A. (2021a), „A magyar élelmiszer-vásárlás generáció-specifikus elemzése hazai primer kutatás eredményei alapján”, Marketing & Menedzsment, 55(1), 67–80. https://doi.org/10.15170/MM.2021.55.01.06
Garai-Fodor, M. & Popovics, A. (2021b), „Hungarian food consumers’ preferences, from the aspect of ethnocentrism”, Acta Polytechnica Hungarica, 18(8), 105–121.
Gerencsér, D. & Csiszárik-Kocsir, Á. (2024), „A fogyasztók vásárlási döntéseinek transzformációja és az infláció befolyásoló hatása”, in: Varga, J., Csiszárik-Kocsir, Á. & Garai-Fodor, M. (szerk.), Vállalkozásfejlesztés a XXI. században 2024/1. kötet: Újszerű meglátások és hagyományos megoldások napjaink gazdasági és társadalmi problémáinak kezelésében, Budapest: Óbudai Egyetem, 138–148.
Győri, Z. & Ócsai, A. (2014), „Ecologically-oriented enterprises in Hungary”, World Review of Entrepreneurship, Management and Sustainable Development, 10(1), 52–65. https://doi.org/10.1504/WREMSD.2014.058053
Győri, Z., Kása, R. & Szegedi, K. (2022), „Hungarian entrepreneurs’ sustainability motivations based on GEM 2021 results”, Prosperitas, 9(4). https://doi.org/10.31570/prosp_2022_0012
Gyulai, L. & Nagy, Gy. (2024), „Kerül, amibe kerül – inflációkezelés a hazai élelmiszer-kiskereskedelemben”, in: Szegedi, K. (szerk.), Pénzügypolitikai kihívások, Budapest: Budapesti Gazdasági Egyetem, 55–74. https://doi.org/10.29180/978-615-6886-01-9_5
Hajdu, T. & Hajdu, G. (2011), „A hasznosság és a relatív jövedelem kapcsolatának vizsgálata magyar adatok segítségével”, Közgazdasági Szemle, LVIII(1), 56–73.
Halmai, P. (2024), „War shock and the economy: Some economic impacts of Russian aggression in Ukraine”, Hungarian Journal of Legal Studies, 64(4), 545–559. https://doi.org/10.1556/2052.2024.00005
Hamilton, K. & Catterall, M. (2006), „Transitions into Pov-erty: An Exploratory Study into How Families Cope When Faced With Income Reduction and Limited Con-sumption Opportunities”, The Marketing Review, 6(2), 123–136 https://doi.org/10.1362/146934706777977565
International Energy Agency (2022), Hungary 2022 Energy Policy Review, https://iea.blob.core.windows.net/assets/9f137e48-13e4-4aab-b13a-dcc90adf7e38/Hungary2022.pdf [utolsó letöltés: 2026.03.20.]
Janssen, T. & Lübker, M. (2024), WSI European collective bargaining report 2023/2024: Real wages still need to catch up after crisis losses (No. 97e), WSI Report. https://www.econstor.eu/bitstream/10419/300552/1/1896402135.pdf [utolsó letöltés: 2026.03.20.]
Joanna, S.M. & Lemanowicz, M. (2023), „The influence of inflation on the economic situation of households in Poland”, European Research Studies Journal, 26(3), 119–132.
Katits, E., Pogátsa, Z. & Zsupanekné Palányi, I. (2018), A nemzetgazdasági konjunktúraciklusok és vállalati életciklusok, Budapest: Akadémiai Kiadó.
KSH (2022), Népszámlálási adatok. https://nepszamlalas2022.ksh.hu/adatbazis [utolsó letöltés: 2026.03.20.]
KSH (2023), A kiskereskedelmi forgalom kiigazítatlan volumenindexe üzlettípusok szerint, havonta, negyedévente. https://www.ksh.hu/stadat_files/bel/hu/bel0019.html [utolsó letöltés: 2026.03.20.]
Lányi, B., Jakopánecz, E., Csóka, L. & Neulinger, Á. (2024), „Versengő szempontok a magyarok élelmiszer és háztartási cikk fogyasztásában: Az árérzékenység és a környezettudatosság fontossága”, Vezetéstudomány, 55(1), 27–38. https://doi.org/10.0.14267/VEZTUD.2024.01.03
Maddrell, A. (2022), „Second-hand cultures in unsettled times: a commentary on charity shops, the pandemic, cost of living and environmental crises”, Journalism, Media And Cultural Studies, (17). https://doi.org/10.18573/jomec.232
Máté, Z., Oravecz, T. & Pólya, É. (2023), „Fogyasztói-, illetve vásárlói magatartás vizsgálata: feltáró fókuszcsoportos kutatás a fiatal egyetemisták körében”, Multidiszciplináris Kihívások Sokszínű Válaszok, (1), 93–117. https://doi.org/10.33565/MKSV.2023.01.04
Mehta, S., Saxena, T. & Purohit, N. (2020), „The new consumer behaviour paradigm amid COVID-19: Permanent or transient?”, Journal of Health Management, 22(2), 291–301 https://doi.org/10.1177/0972063420940834
Mohammed, I. (2022) „The effect of inflation on consumer behavior (A case study of bajoga main market)”, Department of Economics and Social Studies School of Arts and Social Science Agz Collage of Education Bajoga.
Molnár, L. & Hajdú, N. (2023), „Food Consumption Patterns and Trends in Response to Inflationary Pressures”, Prosperitas, 11(1), 0079. https://doi.org/10.31570/prosp_2023_0079
Molnár, A., Józsa, L. & Dernóczi-Polyák, A. (2022), „Az élelmiszer-vásárlási szokások változása a Covid járvány alatt Szlovákiában és Magyarországon, helyzetkép Dél-Szlovákiában és Nyugat-Magyarországon”, Táplálkozásmarketing, 9(1), 55–70. https://doi.org/10.20494/TM/9/1/5
Molnár, D., Regős, G. & Horváth, D. (2023), „Infláció vagy recesszió? Ez itt a kérdés?” Külgazdaság, 67(1-2), 98–106. https://doi.org/10.47630/KULG.2023.67.1-2.98
Nagy, Sz. (2023), „A kiskereskedelem globális trendjei”, in: Veresné Somosi, M., Lipták, K. & Varga, K. (szerk.), Tanulmányok és köszöntők Sikos T. Tamás tiszteletére – A Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Karának tanulmánykötete, Miskolc: Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Kar, 135–141. https://www.researchgate.net/profile/Szabolcs-Nagy-5/publication/372164870_A_kiskereskedelem_globalis_trendjei/links/64a7a0b78de7ed28ba8028cf/A-kiskereskedelem-globalis-trendjei.pdf [utolsó letöltés: 2026.03.20.]
Nagy, R., Надь, Роберт, Józsa, L., Йожа, Л., Szalai Módosné, Sz. & Салаі Модошне, С. (2024), „Marketing a kiugróan magas infláció időszakában”, Acta Academiae Beregsasiensis. Economics, 6, 146–160. https://doi.org/10.58423/2786-6742/2024-6-146-160
Novak, E., Hrustek, L. & Kutnjak, A. (2022), Utjecaj poremećaja u globalnim i gospodarskim procesima na ponašanje potrošača, Book of Papers, 151.
Noszkay, E. (2009), Változás- és válságmenedzsment az alapoktól, Budapest: N&B Kiadó.
Piros, E. & Fehér, A. (2023), „Egyetemi hallgatók élelmiszer-vásárlói magatartásának kvalitatív vizsgálata a COVID-19 idején”, Élelmiszervizsgálati Közlemények, 69(3), 4503–4512. https://doi.org/10.52091/EVIK-2023/3-4
Sikos T., T., Molnár, D. & Kovács, A. (2022), „The impact of COVID-19 pandemic on the retail sector – Policy-strategy-innovation”, Észak-magyarországi Stratégiai Füzetek, 19(4), 76–85. https://doi.org/10.32976/stratfuz.2022.45
Siposné N., E. & Zsidó, K. E. (2023), „The Effects of Crises on the Living Standards in Romania and Hungary in the 21 Century–Similarities and Differences”, Acta Marisiensis. Seria Oeconomica, 17(1), 69–82. https://doi.org/10.2478/amso-2023-0006
Tálas, P. (2024a), „Az orosz–ukrán háború hatása Lengyelországra”, Nemzet és Biztonság–Biztonságpolitikai Szemle, 17(2), 64–80. https://doi.org/10.32576/nb.2024.2.5
Tálas, P. (2024b), „Az orosz–ukrán háború hatása Csehországra”, Nemzet és Biztonság–Biztonságpolitikai Szemle, 17(2), 21–47. https://doi.org/10.32576/nb.2024.2.3
Tóth, G., Jáger V., Kovalszky, Z., Bóday, P., Ádám, D., Kincses, Á. & Szép, T. (2024), „Characteristics of household energy consumption in the shadow of the Russia-Ukraine war - a case study from Hungary”, International Journal of Sustainable Energy Planning and Management, 40, 55–74. https://doi.org/10.54337/ijsepm.8014
Tölgyesi, B. (2024), „Az orosz–ukrán háború hatása a balti országokra”, Nemzet és Biztonság–Biztonságpolitikai Szemle, 17(2), 81–99. https://doi.org10.10.32576/nb.2024.2.6
Törőcsik, M. & Jakopánecz, E. (2012), „A márkaváltás a szociálisan lecsúszók körében: nagyszámú mélyinterjúk kezelésének problémái”, in: Marketing Oktatók Klubja XVIII. Országos Konferencia, Miskolc: Miskolci Egyetem Marketing Intézet, 1–11.
Downloads
Megjelent
Hogyan kell idézni
Folyóirat szám
Rovat
License
Copyright (c) 2026 Marketing & Menedzsment
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NoDerivatives 4.0 International License.
