Changes in Consumer Attitudes and Shopping Habits During the Inflation Crisis 2022–2023 in Hungary
DOI:
https://doi.org/10.15170/MM.2026.60.KSZ.01.01Keywords:
crisis, consumer behavior, purchasing behavior, marketingAbstract
THE AIM OF THE PAPER
In November 2023, the Budapest University of Economics launched a representative (in terms of gender, age, and place of residence) survey among consumers aged 18 and older to investigate the changes in domestic consumer behavior caused by the inflation crisis of 2022–2023.
METHODOLOGY
Data collection was conducted using a pre-tested online self-report questionnaire, with a total of 1,000 participants taking part in the study.
MOST IMPORTANT RESULTS
During the period examined, domestic shopping habits were typically driven by a search for products on discount and offering good value for money. With regard to where purchases are made, the research findings showed that the proportion of online shoppers did not increase across the 12 product categories investigated, while the role of discount stores grew in offline shopping. The survey revealed that one-third of the Hungarian population could not afford major expenses and avoided taking out loans, while two-thirds of the population viewed the future with considerable pessimism.
RECOMMENDATIONS
Based on the research findings, it is justified to develop corporate pricing and promotional strategies that strongly emphasize value-for-money communication, as discounts and special offers have become significantly more important in consumer decision-making. It is also advisable to strengthen discount-oriented retail channels and lower priced alternatives, since consumers increasingly searched for more cost-effective solutions. Policymakers should design targeted support programs for vulnerable households, particularly to ensure access to essential food products and everyday consumer goods. To reduce consumer uncertainty and pessimism about the future, it may also be necessary to reinforce educational programs that support financial awareness and long-term household planning.
References
Bazzoni, E., Jacob, M., Land, S., Rupp, M. & Welchering, S. (2022), 9 charts that show how inflation and the Ukraine war are impacting European consumers, McKinsey & Company. https://www.weforum.org/stories/2022/06/how-inflation-and-the-conflict-in-ukraine-are-impacting-european-consumers [utolsó letöltés: 2026.03.20.]
Biermann, M. & Bittner, P. (2013), „A válság jót tett a menedzsmentnek! És a menedzsmentoktatásnak?”, Vezetéstudomány, 44(6), 59–66.
Csiki, V. T. (2024), „Az orosz–ukrán háború hatása Magyarországra”, Nemzet és Biztonság –Biztonságpolitikai Szemle, 17(2), 100–115. https://doi.org/10. 32576/nb.2024.2.7
Csiszárik-Kocsir, Á., Garai-Fodor, M. & Varga, J. (2022), „Mi lett fontos a pandémia alatt? – preferenciák, vásárlói szokások átértékelődése a koronavírusjárvány hatására a különböző generációk szemével”, Vezetéstudomány, 53(4), 70–83. https://doi.org/10.14267/VEZTUD.2022.04.06
Czeczeli, V., Kolozsi, P. P., Kutasi, G. & Marton, Á. (2024), „Exposure and preparedness for wartime inflation in the EU: Retrospective cluster analysis”, Society and Economy, 46(3), 236–255. https://doi.org/10.1556/204.2024.00006
Flatters, P. & Willmott, M. (2009), „Understanding the post-recession consumer”, Harvard Business Review, (7), 106–112. (July-August). https://hbr.org/2009/07/understanding-the-postrecession-consumer [utolsó letöltés: 2026.03.20.]
Fogarassy, C., Nguyen, H.H., Oláh, J. & Popp, J. (2018), „Transition management applications to accelerate sustainable food consumption-comparative analysis between Switzerland and Hungary”, Journal of International Studies, 11(3), 31–43. https://doi.org/10.14254/2071-8330.2018/11-3/3
Földi, K., Pénzes, I. & Pólya, É. (2023), „Kereskedelemszervezés és vásárlásösztönzés összefüggései a magyar FMCG piacon”, Jelenkori Társadalmi és Gazdasági Folyamatok, 18(3-4), 71–80. https://doi.org/10.14232/jtgf.2023.3-4.71-80
Garai-Fodor, M. & Popovics, A. (2021a), „A magyar élelmiszer-vásárlás generáció-specifikus elemzése hazai primer kutatás eredményei alapján”, Marketing & Menedzsment, 55(1), 67–80. https://doi.org/10.15170/MM.2021.55.01.06
Garai-Fodor, M. & Popovics, A. (2021b), „Hungarian food consumers’ preferences, from the aspect of ethnocentrism”, Acta Polytechnica Hungarica, 18(8), 105–121.
Gerencsér, D. & Csiszárik-Kocsir, Á. (2024), „A fogyasztók vásárlási döntéseinek transzformációja és az infláció befolyásoló hatása”, in: Varga, J., Csiszárik-Kocsir, Á. & Garai-Fodor, M. (szerk.), Vállalkozásfejlesztés a XXI. században 2024/1. kötet: Újszerű meglátások és hagyományos megoldások napjaink gazdasági és társadalmi problémáinak kezelésében, Budapest: Óbudai Egyetem, 138–148.
Győri, Z. & Ócsai, A. (2014), „Ecologically-oriented enterprises in Hungary”, World Review of Entrepreneurship, Management and Sustainable Development, 10(1), 52–65. https://doi.org/10.1504/WREMSD.2014.058053
Győri, Z., Kása, R. & Szegedi, K. (2022), „Hungarian entrepreneurs’ sustainability motivations based on GEM 2021 results”, Prosperitas, 9(4). https://doi.org/10.31570/prosp_2022_0012
Gyulai, L. & Nagy, Gy. (2024), „Kerül, amibe kerül – inflációkezelés a hazai élelmiszer-kiskereskedelemben”, in: Szegedi, K. (szerk.), Pénzügypolitikai kihívások, Budapest: Budapesti Gazdasági Egyetem, 55–74. https://doi.org/10.29180/978-615-6886-01-9_5
Hajdu, T. & Hajdu, G. (2011), „A hasznosság és a relatív jövedelem kapcsolatának vizsgálata magyar adatok segítségével”, Közgazdasági Szemle, LVIII(1), 56–73.
Halmai, P. (2024), „War shock and the economy: Some economic impacts of Russian aggression in Ukraine”, Hungarian Journal of Legal Studies, 64(4), 545–559. https://doi.org/10.1556/2052.2024.00005
Hamilton, K. & Catterall, M. (2006), „Transitions into Pov-erty: An Exploratory Study into How Families Cope When Faced With Income Reduction and Limited Con-sumption Opportunities”, The Marketing Review, 6(2), 123–136 https://doi.org/10.1362/146934706777977565
International Energy Agency (2022), Hungary 2022 Energy Policy Review, https://iea.blob.core.windows.net/assets/9f137e48-13e4-4aab-b13a-dcc90adf7e38/Hungary2022.pdf [utolsó letöltés: 2026.03.20.]
Janssen, T. & Lübker, M. (2024), WSI European collective bargaining report 2023/2024: Real wages still need to catch up after crisis losses (No. 97e), WSI Report. https://www.econstor.eu/bitstream/10419/300552/1/1896402135.pdf [utolsó letöltés: 2026.03.20.]
Joanna, S.M. & Lemanowicz, M. (2023), „The influence of inflation on the economic situation of households in Poland”, European Research Studies Journal, 26(3), 119–132.
Katits, E., Pogátsa, Z. & Zsupanekné Palányi, I. (2018), A nemzetgazdasági konjunktúraciklusok és vállalati életciklusok, Budapest: Akadémiai Kiadó.
KSH (2022), Népszámlálási adatok. https://nepszamlalas2022.ksh.hu/adatbazis [utolsó letöltés: 2026.03.20.]
KSH (2023), A kiskereskedelmi forgalom kiigazítatlan volumenindexe üzlettípusok szerint, havonta, negyedévente. https://www.ksh.hu/stadat_files/bel/hu/bel0019.html [utolsó letöltés: 2026.03.20.]
Lányi, B., Jakopánecz, E., Csóka, L. & Neulinger, Á. (2024), „Versengő szempontok a magyarok élelmiszer és háztartási cikk fogyasztásában: Az árérzékenység és a környezettudatosság fontossága”, Vezetéstudomány, 55(1), 27–38. https://doi.org/10.0.14267/VEZTUD.2024.01.03
Maddrell, A. (2022), „Second-hand cultures in unsettled times: a commentary on charity shops, the pandemic, cost of living and environmental crises”, Journalism, Media And Cultural Studies, (17). https://doi.org/10.18573/jomec.232
Máté, Z., Oravecz, T. & Pólya, É. (2023), „Fogyasztói-, illetve vásárlói magatartás vizsgálata: feltáró fókuszcsoportos kutatás a fiatal egyetemisták körében”, Multidiszciplináris Kihívások Sokszínű Válaszok, (1), 93–117. https://doi.org/10.33565/MKSV.2023.01.04
Mehta, S., Saxena, T. & Purohit, N. (2020), „The new consumer behaviour paradigm amid COVID-19: Permanent or transient?”, Journal of Health Management, 22(2), 291–301 https://doi.org/10.1177/0972063420940834
Mohammed, I. (2022) „The effect of inflation on consumer behavior (A case study of bajoga main market)”, Department of Economics and Social Studies School of Arts and Social Science Agz Collage of Education Bajoga.
Molnár, L. & Hajdú, N. (2023), „Food Consumption Patterns and Trends in Response to Inflationary Pressures”, Prosperitas, 11(1), 0079. https://doi.org/10.31570/prosp_2023_0079
Molnár, A., Józsa, L. & Dernóczi-Polyák, A. (2022), „Az élelmiszer-vásárlási szokások változása a Covid járvány alatt Szlovákiában és Magyarországon, helyzetkép Dél-Szlovákiában és Nyugat-Magyarországon”, Táplálkozásmarketing, 9(1), 55–70. https://doi.org/10.20494/TM/9/1/5
Molnár, D., Regős, G. & Horváth, D. (2023), „Infláció vagy recesszió? Ez itt a kérdés?” Külgazdaság, 67(1-2), 98–106. https://doi.org/10.47630/KULG.2023.67.1-2.98
Nagy, Sz. (2023), „A kiskereskedelem globális trendjei”, in: Veresné Somosi, M., Lipták, K. & Varga, K. (szerk.), Tanulmányok és köszöntők Sikos T. Tamás tiszteletére – A Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Karának tanulmánykötete, Miskolc: Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Kar, 135–141. https://www.researchgate.net/profile/Szabolcs-Nagy-5/publication/372164870_A_kiskereskedelem_globalis_trendjei/links/64a7a0b78de7ed28ba8028cf/A-kiskereskedelem-globalis-trendjei.pdf [utolsó letöltés: 2026.03.20.]
Nagy, R., Надь, Роберт, Józsa, L., Йожа, Л., Szalai Módosné, Sz. & Салаі Модошне, С. (2024), „Marketing a kiugróan magas infláció időszakában”, Acta Academiae Beregsasiensis. Economics, 6, 146–160. https://doi.org/10.58423/2786-6742/2024-6-146-160
Novak, E., Hrustek, L. & Kutnjak, A. (2022), Utjecaj poremećaja u globalnim i gospodarskim procesima na ponašanje potrošača, Book of Papers, 151.
Noszkay, E. (2009), Változás- és válságmenedzsment az alapoktól, Budapest: N&B Kiadó.
Piros, E. & Fehér, A. (2023), „Egyetemi hallgatók élelmiszer-vásárlói magatartásának kvalitatív vizsgálata a COVID-19 idején”, Élelmiszervizsgálati Közlemények, 69(3), 4503–4512. https://doi.org/10.52091/EVIK-2023/3-4
Sikos T., T., Molnár, D. & Kovács, A. (2022), „The impact of COVID-19 pandemic on the retail sector – Policy-strategy-innovation”, Észak-magyarországi Stratégiai Füzetek, 19(4), 76–85. https://doi.org/10.32976/stratfuz.2022.45
Siposné N., E. & Zsidó, K. E. (2023), „The Effects of Crises on the Living Standards in Romania and Hungary in the 21 Century–Similarities and Differences”, Acta Marisiensis. Seria Oeconomica, 17(1), 69–82. https://doi.org/10.2478/amso-2023-0006
Tálas, P. (2024a), „Az orosz–ukrán háború hatása Lengyelországra”, Nemzet és Biztonság–Biztonságpolitikai Szemle, 17(2), 64–80. https://doi.org/10.32576/nb.2024.2.5
Tálas, P. (2024b), „Az orosz–ukrán háború hatása Csehországra”, Nemzet és Biztonság–Biztonságpolitikai Szemle, 17(2), 21–47. https://doi.org/10.32576/nb.2024.2.3
Tóth, G., Jáger V., Kovalszky, Z., Bóday, P., Ádám, D., Kincses, Á. & Szép, T. (2024), „Characteristics of household energy consumption in the shadow of the Russia-Ukraine war - a case study from Hungary”, International Journal of Sustainable Energy Planning and Management, 40, 55–74. https://doi.org/10.54337/ijsepm.8014
Tölgyesi, B. (2024), „Az orosz–ukrán háború hatása a balti országokra”, Nemzet és Biztonság–Biztonságpolitikai Szemle, 17(2), 81–99. https://doi.org10.10.32576/nb.2024.2.6
Törőcsik, M. & Jakopánecz, E. (2012), „A márkaváltás a szociálisan lecsúszók körében: nagyszámú mélyinterjúk kezelésének problémái”, in: Marketing Oktatók Klubja XVIII. Országos Konferencia, Miskolc: Miskolci Egyetem Marketing Intézet, 1–11.
Downloads
Published
How to Cite
Issue
Section
License
Copyright (c) 2026 The Hungarian Journal of Marketing and Management
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NoDerivatives 4.0 International License.
