Egészségtudatosság és egészségmagatartás, az attitűd-viselkedés szakadék megjelenése női fogyasztók körében – Egy kvalitatív kutatás tapasztalatai
Egy kvalitatív kutatás tapasztalatai
DOI:
https://doi.org/10.15170/MM.2024.58.03.05%20Kulcsszavak:
egészségtudatosság, egészségmagatartás, attitűd-cselekvés szakadékAbsztrakt
A TANULMÁNY CÉLJA
Az egészségtudatosság növekedése ellenére a magyarok egészségi állapota nem kielégítő, számos tanulmány szerint ennek egyik oka abban keresendő, hogy az egészség megőrzése elméletben fontosabb számukra, mint gyakorlatban. Jelen tanulmány célja, hogy megismerje a fogyasztói egészségtudatosság percepciót, az egészségmagatartás megvalósulási elemeit, megértse ennek akadályozó tényezőit, és feltárja az attitűd-viselkedés szakadék megjelenését.
ALKALMAZOTT MÓDSZERTAN
Kvalitatív kutatást készítettünk, melynek keretében mélyinterjúkat folytattunk 30 étrendkiegészítőt fogyasztó női alannyal, hogy feltárjuk az egészségről, egészségtudatosságról alkotott véleményüket, valamint megismerjük azokat a szokásaikat, melyek az egészségük támogatását szolgálják.
LEGFONTOSABB EREDMÉNYEK
Az egészségtudatosság az interjúalanyok számára egyrészt gondolkodásmód, másrészt aktív cselekvés, mely a táplálkozás, a testmozgás, a mentális egyensúly, a nemfogyasztás és a betegségmegküzdés területein valósul meg. A gondolkodásmód és az aktív cselekvés eltéréséből származó szakadékot a testmozgásnál, és a táplálkozásnál azonosítottuk be, melynek okai idő-, pénz- és energiahiány. A cselekvések megvalósulását segítő egyéni tényezők a napirend kialakítás, az akaraterő és a kreatív megoldások alkalmazása. A feltárt insight-ok hozzájárulnak az egészségtudatosság komplex rendszerének mélyebb megértéséhez és rámutatnak az egészségtudatosság attitűd-viselkedés szakadék jelenségére.
GYAKORLATI JAVASLATOK
A kutatás eredményei segíthetik a szolgáltatói, gyártói és kereskedelmi szereplőket olyan programok kidolgozására, amelyek motiválják a napirend kialakítását, betartását és kreatív megoldásokra ösztönzik a fogyasztót.
Hivatkozások
Aschemann-Witzel, J., & Niebuhr Aagaard, E.M. (2014), “ Elaborating on the attitude–behaviour gap regarding organic products: young Danish consumers and in-store food choice, International Journal of Consumer Studies, 38, 550-558. https://doi.org/10.1111/ijcs.12115
Auger, P., & Devinney, T. M. (2006), “Do What Consumers Say Matter? The Misalignment of Preferences with Unconstrained Ethical Intentions”, Journal of Business Ethics, 76(4), http://dx.doi.org/10.2139/ssrn.901861
Bárdos Gy., Kraiciné S.M. (2018), “Egészség, életmód, egészségfejlesztés a felsőoktatás szemszögéből”, Neveléstudomány, 2018/2. https://doi.org/10.21549/NTNY.22.2018.2.1
Bogg, T., & Roberts, B. W. (2004), “Conscientiousness and Health-Related Behaviors: A Meta-Analysis of the Leading Behavioral Contributors to Mortality”, Psychological Bulletin, 130(6), 887–919. https://doi.org/10.1037/0033-2909.130.6.887
Brick, C., Bosshard, A., & Whitmarsh, L. (2021), “Motivation and climate change: A review”, Current Opinion in Psychology, 42, 82–88. https://doi.org/10.1016/j.copsyc.2021.04.001
Dhir, A., Sadiq, M., Talwar, S., Sakashita, M., & Kaur, P. (2021), “Why do retail consumers buy green apparel? A knowledge-attitude-behaviour-context perspective”, Journal of Retailing and Consumer Services, 59, 102398. https://doi.org/10.1016/j.jretconser.2020.102398
Dickinson, A., & MacKay, D. (2014), “Health habits and other characteristics of dietary supplement users: a review”. Nutr J, 13, 14 (2014). https://doi.org/10.1186/1475-2891-13-14
Egészségtudományi Fogalomtár (2013). https://fogalomtar.aeek.hu/index.php/Eg%C3%A9szs%C3%A9gtudatos_magatart%C3%A1s (Letöltve: 2022.12.16.)
Ercsey I., Keller V. (2023), “Az életstílus applikációk használatának megítélése egy kísérlet tapasztalatai alapján”, Marketing & Menedzsment, 57 (Különszám EMOK 1), 23–32. https://doi.org/10.15170/MM.2023.57.KSZ.01.03
Eurobarometer (2022), “Sport and physical activity. Hungary”, https://europa.eu/eurobarometer/surveys/detail/2668 (Letöltve: 2023.04.15.)
Fehér A., Kovács B., Boros H. M., Szakály Z. (2022), “Az egészséges táplálkozás szubjektív megítélése az egyetemisták online és offline információkereső magatartását illetően”, Marketing & Menedzsment, 56 (EMOK Különszám), 57–67. https://doi.org/10.15170/MM.2022.56.KSZ.01.05
Fletcher, O.V., May, P.A., Seedat, S., Sikkema, K.J., & Watt, M.H. (2018), “Attitudes toward alcohol use during pregnancy among women recruited from alcohol-serving venues in Cape Town, South Africa: A mixed-methods study”, Social Science & Medicine, 215, 2018, 98-106. https://doi.org/10.1016/j.socscimed.2018.09.008
Gloud, S.J. (1990), “Health Consciuosness and Health Behavior: The Application of a New Health Consciousness Scale”, American Journal of Preventive Medicine, 6(4), 228-237, https://doi.org/10.1016/S0749-3797(18)31009-2
Harris, D.M., & Guten, S. (1978), “Health Protective Behavior: An Exploratory Study”, Journal of Health and Social Behavior, 20 (1), 17-29. https://doi.org/10.2307/2136475
Hofmeister-Tóth Á. (2008), “A fogyasztóvá válás folyamata Magyarországon”, OTKA kutatás, Zárótanulmány
Hofmeister Tóth Á. (2016), “Fogyasztói értékek, trendek és magatartás: korreferátum Törőcsik Mária: A fogyasztói magatartás új tendenciái című tanulmányához”, Vezetéstudomány, 47 (Ksz.). 26-29. ISSN 0133-0179
Jakopánecz E., Neulinger Á., Lányi B., Csóka L. (2023), “Környezettudatos fogyasztás a tömegessé válás útján: nemzetközi és hazai tapasztalatok” Marketing & Menedzsment, 57(4), 5–14. https://doi.org/10.15170/MM.2023.57.04.01
Jakopánecz E., Törőcsik M. (2015), “Az egészség megatrendje, a kardiovaszkuláris betegek mai képe”, Trendtanulmány, Pécsi Tudományegyetem, Pécs In: Törőcsik, Mária (szerk.) Tanulmányok a TÁMOP-4.2.2.D-15/1/KONV-2015-0009 – „E-health fejlesztéseket megalapozó kardiológiai, diagnosztikai, genetikai kutatások ösztönzése a Pécsi Tudományegyetemen” projekt keretében Pécs, Magyarország: Pécsi Tudományegyetem (2015) 1-35.
Jayanti, R.K., & Burns A.C. (1998), “The Antecedents of Preventive Health Care Behavior: An Empirical Study”, Journal of Academy of Marketing Science, 26(1), 6-15. https://doi.org/10.1177/0092070398261002
Kossmann, E., & Gomez-Suarez, M. (2019), “Words-Deeds Gap for the Purchase of Fairtrade Products: A Systematic Literature Review, Frontiers in Psychology, 10. https://doi.org/10.3389/fpsyg.2019.02705
Krisztik-Pető D. (2021), “Fiatal fogyasztók evési magatartásának és önkontrolljának vizsgálata az egészségtudatos magatartás tükrében”, Marketing & Menedzsment, 55(2), 37-45. https://doi.org/10.15170/MM.2021.55.02.04
Lampek K., Törőcsik M. (2015), “Szociális környezet és egészségügy: az egészségügy a szociológiai és fogyasztói magatartás megközelítés tükrében”, In: Boncz, I (szerk.) Egészségpolitikai esettanulmányok: Az élettudományi-klinikai felsőoktatás gyakorlatorientált és hallgatóbarát korszerűsítése a vidéki képzőhelyek nemzetközi versenyképességének erősítésére, Budapest, Magyarország: Medicina Könyvkiadó, 307-332.
Munro, P., Kapitan, S., & Wooliscroft, B. (2023), “The sustainable attitude-behavior gap dynamic when shopping at the supermarket: A systematic literature review and framework for future research”, Journal of Cleaner Production, 138740. https://doi.org/10.1016/j.jclepro.2023.138740
Nábrádi Zs., Szakály Z. (2020), “Az egészségmagatartás és az étrendkiegészítő-fogyasztás kapcsolata”, Marketing & Menedzsment, 54 (Különszám 2), 39–51. https://doi.org/10.15170/MM.2020.54.KSZ.II.04
Parashar, S., Mungra, Y., & Sood G. (2019), “Health Consciousness as an Enabler for Exploratory Buying Behavior among Consumers”, Journal of Indian Management, April-June 2019.
Qi, X., Yu, H., & Ploeger, A. (2020), “Exploring Influential Factor Including COVID-19 on Green Food Purchase Intention and the Intention-Behaviour Gap: A Qualitative Study among Consumers in a Chinese Context”, International Journal of Environmental Research and Public Health, 17(19), 7106. https://doi.org/10.3390/ijerph17197106
Redondo, I., & Puelles, M. (2016), “The connection between environmental attitude–behavior gap and other individual inconsistencies: A call for strengthening self-control", International Research in Geographical and Environmental Education, 26(2), 107-120. https://doi.org/10.1080/10382046.2016.1235361
Sadiq, M., Adil, M., & Paul, J. (2023), “Organic food consumption and contextual factors: An attitude–behavior–context perspective”, Business Strategy and the Environment, 32(6), 3383–3397. https://doi.org/10.1002/bse.3306
Schäufele, I., & Meike, J. (2021), “How and Why Does the Attitude-Behavior Gap Differ Between Product Categories of Sustainable Food? Analysis of Organic Food Purchases Based on Household Panel Data”, Frontiers in Psychology, 12, 2021, https://doi.org/10.3389/fpsyg.2021.595636
Schutzer, K.A., & Graves, B.S. (2004), “Barriers and motivations to exercise in older adults”, Preventive Medicine, 39(5), 1056–1061. https://doi.org/10.1016/j.ypmed.2004.04.003
Szabóné S.M. (1999), Gyógyszermarketing, Budapest: Medicina Könyvkiadó Rt.
Szakály Z. (2016), “Egészségmagatartás, viselkedésváltozás és személyre szabott táplálkozás - az élethosszig tartó egészség koncepciója.“, In: Fehér András – Kiss Virág Ágnes – Dr. Soós Mihály – Dr. Szakály Zoltán (eds.): Hitelesség és Értékorientáció a Marketingben. Debreceni Egyetem Gazdaságtudományi Kar: Debrecen. ISBN: 978 963 472 8 pp. 5–25.
Törőcsik M. (2016), “A fogyasztói magatartás új tendenciái”, Vezetéstudomány - Budapest Management Review, 47 (4). p. 19-25. https://doi.org/10.14267/VEZTUD.2016.04.04
Wiederhold, M., & Martinez, L.F. (2018), “Ethical consumer behaviour in Germany: The attitude-behaviour gap in the green apparel industry”, International Journal of Consumer Studies, 2018; 42: 419–429. https://doi.org/10.1111/ijcs.12435
Yadav, M., Gupta, R., & Nair, K. (2024), “Time for sustainable marketing to build a green conscience in consumers: Evidence from a hybrid review”, Journal of Cleaner Production, 443, 2024, 141188, https://doi.org/10.1016/j.jclepro.2024.141188
Downloads
Megjelent
Hogyan kell idézni
Folyóirat szám
Rovat
License
Copyright (c) 2024 Marketing & Menedzsment
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NoDerivatives 4.0 International License.
