Az életstílus applikációk használatának megítélése egy kísérlet tapasztalatai alapján
DOI:
https://doi.org/10.15170/MM.2023.57.KSZ.01.03Kulcsszavak:
m-health, életstílus app, egészségmegőrzésAbsztrakt
A TANULMÁNY CÉLJA
Világszerte számos kutatást végeztek az m-health applikációkkal kapcsolatban, és az eredmények azt mutatják, hogy a jól megtervezett m-health alkalmazások javíthatják a gyógyszeres kezelést, és csökkenthetik az egészségügyi ellátás költségeit. Kutatásunk célja, hogy feltárjuk az m-health applikációk és különös tekintettel az életstílus-alkalmazások használatának elméleti hátterét és tapasztalatait felhasználói szemszögből.
ALKALMAZOTT MÓDSZERTAN
Az m-health alkalmazások használatát vizsgáló kérdőívek (MAUQ) közül az önálló applikációkra kifejlesztett skálát használtuk. Az applikációk értékelése három dimenzió mentén történt: a használat könnyűsége, az applikáció felületével való elégedettség, és a hasznosság megítélése. A két kutatási kérdés vizsgálatához kísérleti módszert alkalmaztunk, amit 22 hallgató bevonásával bonyolítottunk le, a 2021-es tanév őszi félévében, 14 héten keresztül. Az elemzés során leíró statisztikai mutatókat és páros t próbát alkalmaztunk.
LEGFONTOSABB EREDMÉNYEK
A vizsgált alanyok összességében 16 különböző applikációt értékeltek, melyek az életstílus applikációk öt területéhez sorolhatók: (1) sport és fitnesz tevékenységmérő, (2) étrend és táplálkozás, (3) stresszoldás és relaxáció, (4) női ciklus figyelés, illetve (5) betegségkezelés. A kísérletben résztvevő alanyok leginkább a könnyű használattal elégedettek és legkevésbé az applikációk felületével, valamint annak hasznosságának megítélésével. A kísérleti alanyok közül többen számoltak be pozitív hatásokról a fizikai és a mentális egészség javulása által. Az észlelt egészségjavulás szignifikáns (t=-4,55; p≦0,00) és a legkedvezőbb változás a diéta és táplálkozási alkalmazások esetében figyelhető meg. Biztató, hogy 17-en tervezik az applikációk további használatát.
GYAKORLATI JAVASLATOK
Kutatásunk eredményei különösen hasznosak lesznek az egészségtudatosságra és egészségfejlesztésre fókuszáló fogyasztók, alkalmazásfejlesztők és szolgáltatók számára. Az egészségügy esetében hozzájárulhat az ellátórendszer terheinek csökkentéséhez, valamint a telemedicina és a hagyományos egészségügy integrált fejlesztéséhez. Népességi szinten kiemelt szerepe van a megelőzés területén. A fejlesztőknek érdemes lenne nagyobb figyelmet szentelni az appok felületének fejlesztésére, a design-ra, a rendszerezésre, vagyis ergonómiai szempontokra. Ezen kívül, a fejlesztők számára lehetőséget kínál az ingyenesen elérhető szolgáltatások bővítésére, valamint a BigData adatok GDPR előírásainak megfelelő kezelésére, elemzésére.
Köszönetnyilvánítás: A kísérleti alanyok toborzását és a kísérelt lefolytatásával kapcsolatos koordinációt ezúton köszönjük Dr. Printz-Markó Erzsébet egyetemi adjunktus asszonynak.
Hivatkozások
Attig, C., Franke, T. (2020), “Abandonment of personal quantification: A review and empirical study investigating reasons for wearable activity tracking attrition”, Computers in Human Behavior, 102. 223-237. doi: 10.1016/j.chb.2019.08.025
Brewer, L.C., Hayes, S.N., Caron, A.R., Derby, D., Breutzman, N.S., Wicks, A., Raman, J., Smith, C.M., Schaepe, K.S. and Sheets, R.E. (2019), “Promoting cardiovascular health and wellness among African-Americans: Community participatory approach to design an innovative mobile-health intervention”, PLoS ONE, 14(8): e0218724. DOI: 10.1371/journal.pone.0218724
Chan A., Kow R. and Cheng JK. (2017), “Adolescents’Perceptions on Smartphone Applications (Apps) for Health Management, Journal of Mobile Technology in Medicine, 6(2):47-55. doi: 10.7309/jmtm.6.2.6
Conway, N., Campbell, I., Forbes, P., Cunningham, S. and Wake, D. (2016), “mHealth applications for diabetes: User preference and implications for app development”, Health Informatics J. Vol. 22 No. 4, pp. 1111-1120. doi: 10.1177/1460458215616265
Ernsting, C., Dombrowski, S.U., Oedekoven, M., O'Sullivan, J.L., Kanzler, M. and Kuhlmey, A. (2017), “Using Smartphones and Health Apps to Change and Manage Health Behaviors: A Population-Based Survey”, J Med Internet Res, Vol. 19 No. 4, e101, doi: 10.2196/jmir.6838
Fehér, A., Kovács, B., Boros , H. M. és Szakály , Z. (2022), „Az egészséges táplálkozás szubjektív megítélése az egyetemisták online és offline információkereső magatartását illetően”, Marketing & Menedzsment, 56(EMOK Különszám), 57–67. doi: 10.15170/MM.2022.56.KSZ.01.05.
Jones, F., Whitehouse, A., Dopson, A., Palaghias, N., Aldiss, S., Gibson, F., Shawe, J. (2019), “Reducing unintentional injuries in underfives: Development and testing of a mobile phone app,” Child Care Health Dev, 46. 203–212.
Kao, C., Liebovitz, D.M. (2017), “Consumer Mobile Health Apps: Current State, Barriers, and Future Directions”, PM R, 9(5S) S106-S115. DOI: 10.1016/j.pmrj.2017.02.018
König, L.M., Sproesser, G., Schupp, H.T. and Renner, B. (2018), “Describing the Process of Adopting Nutrition and Fitness Apps: Behavior Stage Model Approach”, JMIR Mhealth Uhealth, 6(3): e55, doi: 10.2196/mhealth.8261
Kovács, T., Várallyai, L. (2021), „Egészségügyi mobilapplikációkra történő használati szándék mérése UTAUT-modellben”, Információs Társadalom. XXI. 1. 166 –187. DOI:10.22503/inftars.XXI.2021.1.7
Krebs, P., Duncan, D.T. (2015), “Health App Use Among US Mobile Phone Owners: A National Survey”,
JMIR Mhealth Uhealth, 3(4): e101, doi: 10.2196/mhealth.4924
Lányi, B., Törőcsik, M. (2022), “Az e-egészségügyi megoldások fogyasztói fogadtatása Magyarországon”, Vezetéstudomány, 53(7), 63-78. DOI: 10.14267/ VEZTUD.2022.07.06
Lieffers, J.R.L., Arocha, J.F., Grindrod, K. and Hanning, R.M. (2018), “Experiences and Perceptions of Adults Accessing Publicly Available Nutrition Behavior-Change Mobile Apps for Weight Management”, J Acad Nutr Diet, 118(2): 229-239.e3. doi:10.1016/j.jand.2017.04.015
McKay, F.H., Wright, A., Shill, J., Stephens, H. and Uccellini, M. (2019), “Using Health and Well-Being Apps for Behavior Change: A Systematic Search and Rating of Apps”, JMIR Mhealth Uhealth, 7(7): e11926. doi: 10.2196/11926
Meskó, B., Drobni, Zs., Bényei É., Gergely, B. és Győrffy, Zs. (2017), “Digital health is a cultural transformation of traditional healthcare”, MHealth journal, 3: 38. doi: 10.21037/mhealth.2017.08.07
Mustafa, N., Safii, N.S., Jaffar, A., Sani, N.S., Mohamad, M.I., Rahman, A.H. A. and Mohd Sidik, S. (2021), “Malay version of the mHealth app usability questionnaire (MMAUQ): translation, adaptation, and validation study”, JMIR Mhealth Uhealth, 9(2):e24457. DOI: 10.2196/24457
Nour, M., Chen, J., Allman-Farinelli, M., Leung, M. and Fazzino, T. (2019), “Young Adults’ Engagement with a Self-Monitoring App for Vegetable Intake and the Impact of Social Media and Gamification: Feasibility Study”, JMIR Form. Res, 3(2): e13324. doi: 10.2196/13324
Nouri, R., Kalhori, S.R.N., Saeedi, M.G., Marchand, G. and Yasini, M. (2018), “Criteria for assessing the quality of mHealth apps: A systematic review”, J. Am. Med. Inform. Assoc, 25(8): 1089–1098. DOI: 10.1093/jamia/ocy050
Printz-Markó, E., Keller, V. (2022), “Egészség a zsebben - Egészségmegőrző appok”, in: Albert-Tóth, A., Happ, É., Printz-Markó, E. (szerk.) Folytatás vagy újrakezdés a turizmusban: XII. Nemzetközi Turizmus Konferencia: Tanulmánykötet, Győr, Széchenyi István Egyetem, pp. 181-192.
Régnier, F., Dugré, M., Darcel, N. and Adamiec, C. (2018), “Providing a Smart Healthy Diet for the Low-Income Population: Qualitative Study on the Usage and Perception of a Designed Cooking App”, JMIR mHealth uHealth, 6(11): e11176. doi: 10.2196/11176
Shabir, H., D’Costa, M., Mohiaddin, Z., Moti, Z., Rashid, H., Sadowska, D., Alam, B. and Cox, B. (2022), “The Barriers and Facilitators to the Use of Lifestyle Apps: A Systematic Review of Qualitative Studies”, Eur. J. Investig. Health Psychol. Educ, 12(2): 144–165. doi: 10.3390/ejihpe12020012
Simblett, S., Greer, B., Matcham, F., Curtis, H., Polhemus, A. and Ferrão, J. (2018), “Barriers to and Facilitators of Engagement With Remote Measurement Technology for Managing Health: Systematic Review and Content Analysis of Findings”, J Med Internet Res, 12. 20(7): e10480, doi: 10.2196/10480
Szűcs, K. R. (2021), „Mobil egészség – Áttekintés”, Egészségbiztonság, 3 (1) 79-91.
Tang J., Abraham C., Stamp E. and Greaves C. (2015), “How can weight-loss app designers' best engage and support users? A qualitative investigation”. Br J Health Psychol, 20(1):151-171. doi: 10.1111/bjhp.12114
Villinger, K., Wahl, D.R., Boeing, H., Schupp, H.T. and Renner, B. (2019), “The effectiveness of app-based mobile interventions on nutrition behaviours and nutrition-related health outcomes: A systematic review and meta-analysis”, Obes Rev. 20(10):1465-1484. doi: 10.1111/obr.12903
Zhang, X., Xu, X. (2020), “Continuous use of fitness apps and shaping factors among college students: A mixed-method investigation”, Int. J. Nurs. Sci, 7(1): 580–587. https://doi.org/10.1016/j.ijnss.2020.07.009
Zhao, S.Q., Cao, Y.J., Cao, H., Liu, K., Lv, X.Y., Zhang, J.X., Li, Y.X. and Davidson, P.M. (2022), “Chinese Version of the mHealth App Usability Questionnaire: Cross-Cultural Adaptation and Validation”, Front. Psychol. 13: 813309. https://doi.org/10.3389/fpsyg.2022.81330
Zhou, L., Bao, J., Setiawan, I. M. A., Saptono, A. and Parmanto, B. (2019), “The mHealth app usability questionnaire (MAUQ): development and validation study”, JMIR Mhealth Uhealth, 7(4): e11500. doi: 10.2196/11500
Statista (2021): Smartphone users in Europe 2020, by country, Published by J. Degenhard. https://www.statista.com/forecasts/1168910/smartphone-users-in-europe-by-country (Utolsó letöltés: 2021. 07.20.)
Statista (2022a): Internet usage worldwide - statistics & facts Published by Joseph Johnson, https://www.statista.com/topics/1145/internet-usage-worldwide/ (Utolsó letöltés: 2022. 01.25.)
Statista (2022b): Digital Fitness & Well-Being Apps. https://www.statista.com/outlook/dmo/digital-health/digital-fitness-well-being/digital-fitness-well-being-apps/worldwide (Utolsó letöltés: 2021. 07.20.)
