A német szenior utazók tipológiája a Covid-19 járvány időszakában
DOI:
https://doi.org/10.15170/MM.2021.56.01.02Kulcsszavak:
idős utazók, szeniorturizmus, turisztikai döntéshozatalAbsztrakt
A TANULMÁNY CÉLJA
A szeniorturizmus már az 1970-es évektől létezik a köztudatban a német küldőpiac vonatkozásában, de az ezredfordulóig jellemzően niche-piacként tekintett rá a szakma. Az idős német utazók bővülő volumene ellenére, a számuk folyamatosan erodálódik a hazai desztinációkban. A fogyasztói magatartásuk, döntéshozataluk a turizmus szektoron belül kevésbé vizsgált és jellemzően sztereotipizált annak ellenére, egyre aktívabbak és tanultabbak a korábbi generációkhoz képest. Az idős utazók szegmense rendkívül heterogénnek tekinthető. Az empirikus vizsgálatunk legfőbb célja ezért az volt, hogy meghatározott szempontok mentén homogén csoportokat sikerüljön azonosítani a szegmensen belül, ezzel egy új tipológiát létrehozva az idős német utazók szegmensén belül.
ALKALMAZOTT MÓDSZERTAN
A 2019 évvégén kirobbant Covid-19 világjárvány komoly kihívások elé állította a turizmust. A lezárásokkal teli időszakokban többször is a nullához konvergált a szektor teljesítménye. Már a részleges újraindulás időszakában, 2021. július-október között személyes megkérdezésre (PAPI, in-situ, félig strukturált kérdőív segítségével) került sor, ahol a Magyarországra érkező, legalább 55 éves német beutazók kerültek kiválasztásra. A megkérdezés helyszíne Budapest, Kalocsa, Pécs volt. A végső mintát 347 fő idős német állampolgár alkotta, akik szállodahajó segítségével kerestek fel többek között hazai, Duna menti turisztikai térségeket. Megvizsgáltuk a desztinációválasztási döntéssel összefüggésben a desztináció preferenciájukat, illetve meghatározó utazási szokásaikat. A faktoranalízis alapját 49 db változó képezte, amelyek numerikusan (legalább számmal kódolható módon) értelmezhetőek. Az exploratív faktoranalízist főkomponens-elemzéssel, varimax forgatással végeztük el. Ezek alapján főkomponensek kerültek meghatározásra úgy, mint Covid-19 járvány és biztonság, Extra desztinációs elvárás, valamint az Árérzékenység és család. Klaszterezés segítségével jól elkülönülő csoportokat kerestünk. Ennek eredményeképpen 5 db klaszter került létrehozásra a vizsgált minta esetében, úgy, mint idős biztonságkeresők, igényes utazók, újgazdagok, örömutazók, valamint árérzékenyek csoportját azonosítottuk az időskorú német utazók szegmensén belül.
LEGFONTOSABB EREDMÉNYEK
Vizsgálati eredményeink kiválóan szemléltetik, hogy hibás gyakorlatnak minősül egy adott nemzet szenior utazói szegmensét egységesen, homogénnek kezelni, hiszen a szocio-gazdasági státus mellett, a desztinációs elvárások, a küldőterületi lokáció különbözősége mind-mind befolyással bírhatnak a turisztikai fogyasztás vonatkozásában.
Hivatkozások
Ajzen, I., and Fishbein, M. (2000), Attitudes and the attitude-behavior relation: „Reasoned and automatic processes”, European Review of Social Psychology, 11 (1), 1-33. https://doi.org/10.1080/14792779943000116
Alén, E., Losada, N., and Domínguez, T. (2016), „The Impact of Ageing on The Tourism Industry: An Approach to the Senior Tourist Profile”, Social Indicator Research, 127, 303-322. https://doi.org/10.1007/s11205-015-0966-x
Baloglu, S., and Uysal, M. (1996), „Market segments of push and pull motivations: A canonical correlation approach”, International Journal of Contemporary Hospitality Management, 8 (3), 32-38. https://doi.org/10.1108/09596119610115989
Behringer, Zs., Tevely, T., Budavári, B., és Hinek, M. (2021), „Utazás a pandémia árnyékában – avagy hogyan változtak a magyar lakosság utazási szokásai, illetve fogyasztói döntései a világjárvány idején”, Turisztikai és Vidékfejlesztési Tanulmányok, 6 (4), 101-114. https://doi.org/10.15170/tvt.2021.06.04.07
Cohen, S. A., Prayag G., and Moital, M. (2014), „Consumer behavior in tourism. Concepts, influences and opportunities”, Current Issues in Tourism, 17. (10), 872-909. https://doi.org/10.1080/13683500.2013.850064
Csóka L., Paic, R., Prisztóka, Gy., Vargáné, Sz.K., Varga, T., és Marton, G. (2021), „A hazai utazási szokások változásai a koronavírus-járvány hatására”, Turisztikai és Vidékfejlesztési Tanulmányok, 6 (4), 16-27. https://doi.org/10.15170/tvt.2021.06.04.02
Decrop, A., and Snelders, D. (2005), „A grounded typology of vacation decision-making”, Tourism Management, 26, 121-132. https://doi.org/10.1016/j.tourman.2003.11.011
Gonda, T., Raffay, Z. (2021), „A fogyatékossággal élők utazási szokásai”, Turisztikai és Vidékfejlesztési Tanulmányok, 6 (1), 20-38. https://doi.org/10.15170/tvt.2021.06.01.02
Gondos, B. (2021), Travel habits of people with disabilities in Hungary. Selye e-studies, 12 (2), 62-69.
Hegedüs, R. (2021), „Az 50+ korosztály fogyasztói magatartásváltozásai – egy mélyinterjús kutatás eredményei”, Marketing & Menedzsment, 54 (4) 51-61. https://doi.org/10.15170/MM.2020.54.04.04
Kotler, P., Bowen, J.T., Makens, J.C., and Baloglu, S. (2017), Marketing for Hospitality and Tourism. Seventh Global Edition. Harlow: Person Education Limited.
Kotler, P., Kartajaya, H., and Setiawan, I. (2021), Marketing 5.0. Technology for Humanity. New Jersey: John Wiley & Sons Inc.
Madarász, E. (2017), „Turisztikai fogyasztói magatartás”, Lőrincz, K. – Sulyok, J. (szerk.): Turizmusmarketing. Budapest: Akadémiai Kiadó. 63-98.
Mills, J., and Law, R. (2013), Handbook of Consumer Behavior, Tourism and the Internet. London: Routledge.
Moutinho, L. (1987), „Consumer Behavior in Tourism”, European Journal of Marketing, 21 (10), 5-44. Megtekintve: 2021.09.12. https://doi.org/10.1108/EUM0000000004718
Neulinger, Á., Simon, J., Kelemen, K., Hofmeister-Tóth, Á., és Bódi, E. (2010), „Fogyasztói magatartás a hazai utazási szolgáltatások piacán. A hibrid vásárlói magatartás vizsgálata”, Vezetéstudomány / Budapest Management Review, 41 (6), https://doi.org/10.14267/veztud.2010.06.05
Ntounis, N., Parker, C., Skinner, H., Steadman, C., and Warnaby, G. (2022), „Tourism and Hospitality resilience during the Covid-19 pandemic: Evidence from England”, Currenct Issues in Tourism, 25 (1), 46-49. https://doi.org/10.1080/13683500.2021.1883556
Qu, H., and Lee, H. (2011), „Travelers’ social identification and membership behaviors in online travel community”, Tourism Management, 32, 1262-1270. https://doi.org/10.1016/j.tourman.2010.12.002
Pál, E., Törőcsik, M. és Jakopánecz, E. (2017), „Eltérő életkori lehatárolásokból adódó generációk értékeinek empirikus vizsgálata”, Marketing & Menedzsment, 51(3), 18–32. Elérhető: https://journals.lib.pte.hu/index.php/mm/article/view/799 (Elérés: 17 február 2021).
Romsa, G., and Blenman, M. (1989), „Vacation Patterns of the Eldery German”, Annuals of Tourism Research, 16, 178-188. https://doi.org/10.1016/0160-7383(89)90066-2
Schiffman, L. G., and Wisenblit J. L. (2019), Consumer Behaviour, London: Pearson Education Limited. 12th Edition.
Schmidtchen, R., Pataki, V., Trzecinski, S., Serra, M.R., Piepenburg, M., Piel, M., Mignone, N., Basic, A.L., and Vukovic, S. (2021), „European peer counselor training in accessible tourism – Peer Act Innovation for inclusiun in adult training and inclusive tourism”, Turisztikai és Vidékfejlesztési Tanulmányok, 6 (2), 128-145. https://doi.org/10.15170/tvt.2021.06.02.09
Sharma, G.D, Thomas, A. and Paul, J. (2021), „Reviving tourism industry post-COVID-19: A resilience based framework”, Tourism Management Perspectives, 37. January, https://doi.org/10.1016/j.tmp.2020.100786
Sudbury, L., and Simcock, P. (2009), „Understanding Older Consumers through Cognitive Age and the List of Values: A UK Perspective”, Psychology and Marketing, 26, 22–38. https://doi.org/10.1002/mar.20260
Sugatagi, G. (2016), „Ifjúság-, és szeniorkutatás”, Veres, Z. et al. (szerk.) Bevezetés a piackutatásba. Budapest: Akadémiai Kiadó.
Szczepkowska, J. (2021), „What are the needs of Senior Tourists? Evidence from Remote Regions of Europe”, Economies, 9 (4), 148. https://doi.org/10.3390/economies9040148
Swarbrooke, J., and Horner, S. (2004), Consumer Behavior in Tourism. Burlington, MA: Butterworth-Heinemann. Megtekintve: 2021.12.26. Online elérhető: http://www.microlinkcolleges.net/elib/files/undergraduate/Tourism%20&%20Hotel%20Management/Consumer%20Behaviour%20In%20Tourism%20(2007).pdf
Swarbrooke, J., and Horner, S. (2020), Consumer Behavior in Tourism. New York: Routledge.
Törőcsik, M. (2011), Fogyasztói magatartás: Insight, trendek, vásárlók. Budapest: Akadémiai Kiadó.
Törőcsik, M., Szűcs, K. (2021), Fogyasztói magatartás. Mintázatok, trendek, alkalmazkodás. Budapest: Akadémiai Kiadó. doi: 10.1556/9789634546351 Megtekintve: 2021.10.10. Online elérhető: https://mersz.hu/hivatkozas/m814fm_0#m814fm_0
Eurostat (2019), Population structure and ageing. Letöltve: 2021.07.01. Online elérhető: https://ec.europa.eu/eurostat/statistics-explained/index.php?title=Population_structure_and_ageing/hu&oldid=510196
