Nemzetközi kollaboratív online kurzus a gyakorlatban
DOI:
https://doi.org/10.15170/MM.2024.58.02.05%20Kulcsszavak:
interkulturális kompetencia, kollaboratív oktatás, online együttműködésAbsztrakt
A TANULMÁNY CÉLJA
A kollaboratív online nemzetközi tanulás (COIL) lehetőséget nyújt a diákok attitűdjének alakítására. A 2022-es őszi félévben egy amerikai és egy magyar egyetem közötti együttműködés jött létre 15 különböző nemzetből érkező hallgatóval, amelynek középpontjában a nemzetközi üzleti tárgyalások sikertényezői álltak. A 6 hetes projekt során nemcsak a tanulmányi eredmény, hanem az interkulturális készségek javulása is mérésre került. A tanulmány célja, hogy felépítsen egy modellt a COIL kurzusnak a résztvevők kulturális nyitottságára és a nemzetközi környezethez való viszonyára és arra gyakorolt hatásáról.
ALKALMAZOTT MÓDSZERTAN
A kutatás három egymást követő online kérdőív segítségével mérte 1) a kulturális nyitottságot; 2) a kurzus iránti elkötelezettséget, a csoporttagokkal való kapcsolatokat; 3) a nyitottságban és a hallgatók nemzetközi környezethez való viszonyban bekövetkezett változásokat. Jelenleg a nyitottságban, a nemzetközi érdeklődésben és a személyiségben bekövetkezett főbb változásokat elemezzük az összegyűjtött adatokból statisztikai módszerekkel. Az adatok elemzése során t-próbákat alkalmaztunk. Ennek a módszernek az az előnye, hogy kis mintán is alkalmazható, így az ebben a tanulmányban elemzett minta megfelel ennek a kritériumnak.
LEGFONTOSABB EREDMÉNYEK
Az eredmények azt mutatják, hogy a szakirodalommal összhangban a kollaboratív online nemzetközi kurzus valóban változást hoz a résztvevők kulturális kompetenciájában, és segít megváltoztatni a nemzetközi és globális kérdésekkel kapcsolatos gondolkodásmódjukat és attitűdjeiket.
JAVASLATOK
A COIL kurzus a nemzetközi oktatási együttműködés egy olyan formája, amelyben a részt vevő hallgatók költséghatékony módon csatlakozhatnak egy másik ország egyetemének kurzusához vagy projektjéhez. A tanulási eredmények mellett ez lehetőséget nyújt kulturális kompetenciáik fejlesztésére is. A tanulmány megállapításai alapján további kutatásokra van szükség a hallgatók fejlődési útját befolyásoló tényezők hatásának részletes vizsgálatához, valamint a negatív hatást gyakorló elemek kiküszöbölési módjainak feltárásához.
Hivatkozások
Alvino, E. F. (2000), „A Central Concern: developing intercultural competence: School for International Training (SIT) Occasional Papers Series”, Addressing Intercultural Education, Training and Service. 1(1), 25-42.
Appiah-Kubi, P. and Annan, E. (2020), „A Review of a Collaborative Online International Learning”, International Journal of Engineering Pedagogy (iJEP), 10(1), 109-124. https://doi.org/10.3991/ijep.v10i1.11678
Belli, S. (2018). Managing Negative Emotions in Online Collaborative Learning A multimodal approach to solving technical difficulties. Digithum, (22). https://doi.org/10.7238/d.v0i22.3140
De Hei, M., Tabacaru, C., Sjoer, E., Rippe, R. and Walenkamp, J. (2020), „Developing intercultural competence through collaborative learning in international higher education”, Journal of Studies in International Education, 24(2), 190-211. https://doi.org/10.1177/1028315319826226
Deardorff, D. K. (2006), „Identification and assessment of intercultural competence as a student outcome of internationalization”, Journal of studies in international education, 10(3), 241-266. https://doi.org/10.1177/1028315306287002
Gutiérrez, B.F., Glimäng, M.R., O’Dowd, R., and Sauro, S. (2021). Mentoring handbook for virtual exchange teachers. Strategies to help students achieve successful synchronous and asynchronous online intercultural communication. Stevens Initiative.
Hackett, S., Janssen, J., Beach, P., Perreault, M., Beelen, J. and van Tartwijk, J. (2023), „The effectiveness of Collaborative Online International Learning (COIL) on intercultural competence development in higher education”, International Journal of Educational Technology in Higher Education, 20(1), 5. https://doi.org/10.1186/s41239-022-00373-3
Hernández-Sellés, N., Muñoz-Carril, P. C. and González-Sanmamed, M. (2019), „Computer-supported collaborative learning: An analysis of the relationship between interaction, emotional support and online collaborative tools”, Computers & Education, 138, 1-12. https://doi.org/10.1016/j.compedu.2019.04.012
Inada, Y. (2022), „Collaborative Online International Learning Classes to Enhance Co-Creation in Canada and Japan”. Journal of Education and Learning, 11(4), 15-30. https://doi.org/10.5539/jel.v11n4p15
Juhász, T., Csongrádi, G., and Tóth, A. (2022), „Mennyire nyitottak az egyetemisták megosztani a tudásukat egymással?”, Marketing & Menedzsment, 56(2), 47-58. https://doi.org/10.15170/MM.2022.56.02.05
Kleinjans, E. (1972), „Opening remarks on a conference on world communication held at the East West Center”, Honolulu, Hawaii.
Kotsis, Á., and Darnai, B. (2022), „A felsőoktatási hallgatók munkával szembeni elvárásainak elemzése Kano-modell segítségével”, Marketing & Menedzsment, 56(3), 43-53. https://doi.org/10.15170/MM.2022.56.03.04
Kőmüves, Z., Poór, J., and Szabó, S. (2022), „Szervezeti válaszok a koronavírus járvány harmadik hullámában”, Marketing & Menedzsment, 56(3), 21-32. https://doi.org/10.15170/MM.2022.56.03.02
Liang, Y. and Schartner, A. (2022), „Culturally mixed group work and the development of students’ intercultural competence”, Journal of Studies in International Education, 26(1), 44-60. https://doi.org/10.1177/1028315320963507
Liu, Y. (2023), „Overview of the Impact of Collaborative Online International Learning on Learners”, In SHS Web of Conferences 157, 04011. EDP Sciences. https://doi.org/10.1051/shsconf/202315704011
Mahande, R. D., Akram, A. and Rahman, E. S. (2022), „A PLS-SEM Approach to Understand ARCS, McClellands, and SDT for The Motivational Design of Online Learning System Usage in Higher Education”, Turkish Online Journal of Distance Education, 23(1), 97-112.
Marcillo-Gómez, M. and Desilus, B. (2016), „Collaborative online international learning experience in practice opportunities and challenges”, Journal of technology management & innovation, 11(1), 30-35. https://doi.org/10.4067/S0718-27242016000100005
Nagy, S. (2023), „Az egyetemi fenntarthatóság hallgatói észlelésének mérése”, Marketing & Menedzsment, 57(Különszám EMOK 2), 35-44. https://doi.org/10.15170/MM.2023.57.KSZ.02.04
Ng, P. M., Chan, J. K. and Lit, K. K. (2022), „Student learning performance in online collaborative learning”, Education and Information Technologies, 27(6), 8129-8145. https://doi.org/10.1007/s10639-022-10923-x
Ofori, F., Maina, E. and Gitonga, R. (2020), „Using machine learning algorithms to predict students’ performance and improve learning outcome: A literature based review”, Journal of Information and Technology, 4(1), 33-55.
Qureshi, M. A., Khaskheli, A., Qureshi, J. A., Raza, S. A. and Yousufi, S. Q. (2021), „Factors affecting students’ learning performance through collaborative learning and engagement”, Interactive Learning Environments, 1-21. https://doi.org/10.1080/10494820.2021.1884886
Rubin, J. and Guth, S. (Eds.). (2023), „The Guide to COIL Virtual Exchange: Implementing, Growing, and Sustaining Collaborative Online International Learning”, Taylor & Francis. https://doi.org/10.4324/9781003447832
Sajtos, L. and Mitev, A. (2007), SPSS kutatási és adatelemzési kézikönyv. Alinea Kiadó
Van Gaalen, A. and Gielesen, R. (2016), „Internationalisation at home: Dutch higher education policies”, In Global and local internationalization 149-154. https://doi.org/10.1007/978-94-6300-301-8_20
Yadegaridehkordi, E., Shuib, L., Nilashi, M. and Asadi, S. (2019), „Decision to adopt online collaborative learning tools in higher education: A case of top Malaysian universities”, Education and Information Technologies, 24, 79-102. https://doi.org/10.1007/s10639-018-9761-z
Downloads
Megjelent
Hogyan kell idézni
Folyóirat szám
Rovat
License
Copyright (c) 2024 Marketing & Menedzsment
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NoDerivatives 4.0 International License.