Magyarországi sportolók étrendkiegészítő fogyasztásának feltáró vizsgálata

Szerzők

DOI:

https://doi.org/10.15170/MM.2026.60.01.05

Kulcsszavak:

sporttáplálkozás, étrendkiegészítő, fogyasztói preferenciák, fogyasztói döntéshozatal, étrendkiegészítő piac

Absztrakt

A TANULMÁNY CÉLJA
A tanulmány a sportolók étrend-kiegészítési preferenciának feltárását célozza meg: különböző szinteken
sportoló, különböző sportágak képviselőit vontuk be kutatásunkba, ezzel biztosítva annak komplexitását.
Korábban még nem készült sem Magyarországon, sem nemzetközi szinten olyan kutatás, amely 31 különféle
sportág képviselőjét szólaltatta meg az általunk kutatott témakörben. Célunk az volt, hogy megismerjük
tapasztalataikat, fogyasztói magatartásukat, preferenciáikat és vásárlói döntéshozatalukat. Mystery
shopping segítségével pontosítottuk a fogyasztói preferenciákat. Feltáró kutatásunk célja egy későbbi nagymintás
kvantitatív kutatás megalapozása volt.

ALKALMAZOTT MÓDSZERTAN
Tanulmányunkban 30 válaszadóval lefolytatott mélyinterjú-sorozatunkat, mystery shopping kutatásunkat,
valamint PRISMA-módszerrel elvégzett feltáró nemzetközi irodalomelemzésünket mutatjuk be, melyek
megfelelő alapul szolgálnak egy későbbi nagymintás kvantitatív kutatáshoz. Az eredmények általánosíthatóságát
a heterogén válaszadói profil és a megbízhatóság-analízis biztosítja.

LEGFONTOSABB EREDMÉNYEK
A 31 különféle sportágat felölelő kutatás alapján elmondható, hogy főként az egyéni sportolók és a részben
vagy egészben edzőtermi edzést folytatók körére jellemző a különböző étrend-kiegészítő készítmények
használata. Feltártuk, hogy a kezdők előszeretettel fogyasztják a táplálékkiegészítőket fizikai aktivitásuk
megkezdésével párhuzamosan. A magasabb szinten, illetve a régebb óta sportolók a legtudatosabbak az
étrend-kiegészítők választásában. A fogyasztók számára az ár, a minőség és az összetétel a fő szempont az
étrend-kiegészítők vásárlása során. Hipotetikusan négy vásárlói csoportot tudtunk elkülöníteni a vásárlói
tudatosság és az étrend-kiegészítők fogyasztása mentén, melyek a következők: tudatos sportoló, racionális
kíváncsiskodó, befolyásolható változtató és trendkövető.

GYAKORLATI JAVASLATOK
A piac szereplőinek a kezdők fogyasztói csoportjára érdemes fókuszálnia, illetve új vásárlók vonzása érdekében
a csapatsportok felé is kedvező lehet nyitniuk, ugyanis a csapatsportokat művelők kevésbé nyitottak
a táplékkiegészítők használatára. Az étrend-kiegészítő fogyasztókat – sportoljanak akár hobbi, akár profi
szinten – rengeteg fogyasztásösztönző impulzus éri, ezért fontos, hogy fenntartásokkal kezeljék az egyes
készítmények használatát, illetve hogy megbízható forrásból vásároljanak. Tanulmányunk megállapításai
a direktmarketing és azok stratégiáinak kidolgozásában is segíthet a gyártók és forgalmazók számára.
Rámutatunk négy fogyasztói csoportra, melyeket a táplálékkiegészítési preferenciák által azonosíthatunk.
Kutatási eredményeink alapján elmondható, hogy a piac kínálati oldalának az életmódváltókat továbbra is
érdemes megszólítania, továbbá a profi és élsportolók miatt a professzionális, valódi hozzáadott értékekkel
rendelkező, ellenőrzött forrásból származó és az emberi szervezet számára megfelelő hatóanyagtartalmat
tartalmazó étrend-kiegészítő készítményekre is hangsúlyt kell fektetni.

Hivatkozások

Al Atat M. (2024), “Analysis of Factors Affecting Deceptive Consumers of Counterfeited Cosmetics and Food Supplements Products in Lebanon”, European Modern Studies Journal, 8(3), 637–658. https://doi.org/10.59573/ emsj.8(3).2024.40

Braun H., Koehler, K., Geyer, H., Kleiner, J., Mester, J., Schanzer, W. (2009), “Dietary supp¬lement use among elite young German athletes”, International Journal Sport Nutrition and Exercise Metabolism. 19(1), 97–109. https://doi. org/10.1123/ijsnem.19.1.97

Csóka, L. és Törőcsik, M. (2019), „A sportfogyasztás és a sportmotivációt mérő skálák”, Marketing & Menedzsment, 53(Különszám), 77–86. https:// doi.org/10.15170/MM.2019.53.EMOK.08

Dudás, K. (2011), „A tudatos fogyasztói magatartás dimenzió”, Vezetéstudomány 42(7–8), 47–55.

Erdman, K. A., Fung, T. S., Reimer, R. A. (2006), “Influence of performance level on dietary supplementation in elite Canadian athletes”, Medicine & Science in Sports & Exercise, 2006, 38(2), 349–356. https://doi.org/10.1249/01. mss.0000187332.92169.e0

Flint, D. J., Woodruff, R. B., Gardial, S. F. (2002), “Exploring the Phenomenon of Customers’ Desired Value Change in a Business-to-Business Context”, Journal of Marketing, 66(4), 102–117. https://doi.org/10.1509/jmkg.66.4.102.18517

Formádi K. (2025), A fogyasztás szociológi¬ája, Akadémiai Kiadó, 2025. https://doi. org/10.1556/9789636640972 (Letöltve: 2025.07.18.) https://mersz.hu/dokumentum/ m1275afs__51/#m1275afs_46_p1

Garthe, I., Maughan, R. J. (2018), “Athletes and Supplements: Prevalence and Perspectives”, International Journal of Sport Nutrition and Exercise Metabolism, 28(2), 126–138. https:// doi.org/10.1123/ijsnem.2017-0429

Giammarioli, S., Boniglia, C., Carratù, B., Ciarrocchi, M., Chiarotti, F., Mosca, M., Sanzini, E. (2013), “Use of food supplements and determinants of usage in a sample Italian adult population”, Public Health Nutrition, 16(10), 1768–1781. https://doi.org/10.1017/ S1368980012004314

Hampel, Gy., Szász, O., Battyáni, Z. (2010), “E-Content for Medical Students”, Analecta technica Szegedinensia, 4(1), 42–47.

Isenmann, E., Tolle, P., Geisler, S., Flenker, U., Diel, P. (2024), “Differences in Consumption Behaviour of Dietary Supplements in Competitive Athletes Depends on Sports Discipline”, Nutrients, 16(3), 374. https://doi. org/10.3390/nu16030374

Jakopánecz E., Neulinger Á., Lányi B., Csóka L. (2023), „Környezettudatos fogyasztás a tömegessé válás útján: nemzetközi és hazai tapasztalatok”, Marketing & Menedzsment, 57(4), 5–14. https://doi.org/10.15170/MM.2023.57.04.01

Lopes, S., Cunha, M., Costa, J., Ferreira-Pêgo, C. (2024), “Analysis of food supplements and sports foods consumption patterns among a sample of gym-goers in Portugal”, Journal of the International Society of Sports Nutrition, 21(1). https://doi.org/10.1080/15502783.2024.2 388077

Lun, V., Erdman, K.A., Fung, T.S.; Reimer, R.A. (2012), “Dietary supplementation practi-ces in Canadian high-performance athletes”, International Journal of Sport Nutritionand Exercise Metabolism, 22(1), 31–37.

Madden, R., Shearer, J., Parnell, J. (2017), “Evaluation of Dietary Intakes and Supplement Use in Paralympic Athletes”, Nutrients, 9(11). https://doi.org/10.3390/nu9111266

Manore, M., Patton-Lopez, M., Meng, Y., Wong, S. (2017), “Sport Nutrition Knowledge, Behaviors and Beliefs of High School Soccer Players”, Nutrients, 9(4). https://doi.org/10.3390/ nu9040350

Moher D., Liberati A., Tetzlaff J., Altman D. G., The PRISMA Group (2009), “Preferred Reporting Items for Systematic Reviews and Meta-Analyses: The PRISMA Statement”, PLoS Medicine 6(7), 1000097.

Molina-López, J., Pérez, A., Gamarra-Morales, Y., Vázquez-Lorente, H., Herrera-Quintana, L., Sánchez-Oliver, A., Planells, E. (2024), “Prevalence of sports supplements consumption and its association with food choices among female elite football players”, Nutrition, 118. htt¬ps://doi.org/10.1016/j.nut.2023.112239

Molz, P., Rossi, R., Schlickmann, D., Dos Santos, C., Franke, S. (2023), “Dietary supplement use and its associated factors among gym users in Southern Brazil”, Journal of Substance Use 28(4), 516–521. https://doi.org/10.1080/146598 91.2022.2070869

Nábrádi Zs., Szakály Z. (2020), „Az egészségmagatartás és az étrendkiegészítő-fogyasztás kapcsolata”, Marketing & Menedzsment, 54(2), 39–51. https://doi.org/10.15170/MM.2020.54. KSZ.II.04

Peeling P., Castell L. M., Derave W., Hon O., Burke L. M. (2019), “Sports Foods and Dietary Supplements for Optimal Function and Performance Enhancement in Track-and- Field Athletes”, International Journal of Sport Nutrition and Exercise Metabolism, 29(2), 198– 209. https://doi.org/10.1123/ijsnem.2018-0271

Popovics P., Soós M., Szakály Z., Kiss V. Á. (2020), „A személyes értékek, az idegen ízek és az újdonságkeresés közötti kapcsolat a hazai étkezési kultúrában”, Marketing & Menedzsment, 54(2), 19–27. https://doi.org/10.15170/MM.2020.54. KSZ.II.02

Shafi S., Syamimi F., Kartika S., Wati M., Hayatul S. (2024), “Understanding Consumer Insights: Exploring Health Supplement Products Preferences in Malaysia”, International Journal of Design & Nature and Ecodynamics, 19(2). http://dx.doi.org/10.18280/ijdne.190231

Shaw, G., Slater, G., Burke, L. (2016), “Supplement Use of Elite Australian Swimmers”, International Journal of Sport Nutrition and Exercise Metabolism, 26(3), 249–258. https:// doi.org/10.1123/ijsnem.2015-0182

Sousa, M., Fernandes, M., Soares, J., Moreira, P., Teixeira, V. (2016), “Nutritional supplement-usage associated characteristics of high-performing athletes”, British Food Journal, 118(1), 26–39. https://doi.org/10.1108/BFJ-03-2015-0088

Szűcs R. S., Szakály Z. (2020), „Fogyasztói tudatosság az étrend-kiegészítők piacán”, Jelenkori társadalmi és gazdasági folyamatok, 15(3–4), 107–116.

Tawfik, S., El Koofy, N., Moawad, E. (2016), “Patterns of Nutrition and Dietary Supplements Use in Young Egyptian Athletes: A Community- Based Cross-Sectional Survey”, PLoS One, 11(8). https://doi.org/10.1371/journal. pone.0161252

Táskai O., Hlédik E. (2024) „Egészségtudatosság és egészségmagatartás, az attitűdviselkedés szakadék megjelenése női fogyasztók körében – Egy kvalitatív kutatás tapasztalatai”, Marketing & Menedzsment, 58(1), 49–59. https://doi. org/10.15170/MM.2024.58.03.05

Tian H. H., Ong W. S., Tan C. L. (2009), “Nutritional supplement use among university athletes in Singapore”, Singapore Medical Journal, 50(2), 165–172.

Wardenaar F. C., Lybbert H., Morton L., Schott K. D., Shumate C., Levinson S., Wharton C., Kulinna P., Mars H. (2024), “High School Athletes’ Use and Knowledge of (Safe) Nutritional Supplement Use: An Exploratory Study”, Journal of Dietary Supplements, 21(4), 478–494. https://doi.org/10.1080/19390211.202 3.2301361

Elektronikus források:

Europe Dietary Supplements Market Size, Share & Trends Analysis Report By Ingredient, By Form (Tablets, Capsules, Soft Gels, Powders), By End User, By Application, By Type, By Distribution Channel, By Region, And Segment Forecasts, 2024–2030. https://www.grandviewresearch.com/industry-analysis/europe-dietary-supplements-market-report (Utolsó letöltés: 2025.01.12.)

37/2004. (IV. 26.) ESzCsM rendelet az étrend-kiegészítőkről. https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a0400037.esc (Utolsó letöltés: 2025.07.18.)

Downloads

Megjelent

2026-03-31

Hogyan kell idézni

Újvári, G., Veres, Z. és Zsótér, B. (2026) „Magyarországi sportolók étrendkiegészítő fogyasztásának feltáró vizsgálata”, Marketing & Menedzsment, 60(1), o. 53–67. doi: 10.15170/MM.2026.60.01.05.

Folyóirat szám

Rovat

Cikkek

Ugyanannak a szerző(k)nek a legtöbbet olvasott cikkei

1 2 > >> 

Hasonló cikkek

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 > >> 

You may also Haladó hasonlósági keresés indítása for this article.