A comparative study of the cheese purchasing preferences of different generations in Hungary
DOI:
https://doi.org/10.15170/MM.2024.58.04.05Keywords:
cheese purchase, consumer behaviour, generationsAbstract
THE AIM OF THE PAPER
The aim of this study is to investigate cheese purchasing preferences among four main generations of the adult population in Hungary, focusing on possible differences between generations. The understanding and comparison of cheese purchasing preferences across generations is incomplete in both international and domestic literature, this study aims to fill this research gap.
METHODOLOGY
The quantitative method was a questionnaire survey, with a sample of respondents who buy a cheaper cheese at least once a week and a more expensive cheese at least once a month. The sample of 901 respondents was classified into baby boomer, X, Y and Z generations according to the most common generational grouping based on their year of birth. The sample was weighted by gender and generation, with only adults over 18 years of age in Generation Z included in both the population and the sample. We used data reduction procedure and non-parametric tests to examine possible differences between the generational groups.
MOST IMPORTANT RESULTS
22 cheese-purchasing criteria were analysed and respondents mainly consider their subjective perception, taste and the price of the cheese when buying cheese. Packaging, brand and origin are also important. When analysing the generational differences, we found that members of generations X and Z rely significantly more on subjective purchasing criteria than members of the other two generations. The origin of the product is the least important aspect for young people, but they are the most sensitive to the price of the cheese.
RECOMMENDATIONS
Our practical suggestions concern the external product characteristics of cheeses. It is recommended to strengthen branding, as well as to emphasise the origin of the product. The use of the Hungarian Product certification mark is recommended for the domestic origin. Of the labels examined, the use of the Hungarian Product label is recommended. The youngest consumers do not yet have mature preferences, but it is worth bearing in mind that they are price-sensitive and rely heavily on their tastes and previous experience. Cheese producers who offer standard quality at the lowest possible price can rely in the long term on young consumers, who will in time become the dominant consumer group in society.
References
Almli, V. L., Næs, T., Enderli, G., Sulmont-Rossé, C., Issanchou, S., & Hersleth, M. (2011), “Consumers’ acceptance of innovations in traditional cheese. A comparative study in France and Norway”. Appetite, 57(1), 110-120. https://doi.org/10.1016/j.appet.2011.04.009
Balogh, P. (2016), „A tejágazat helyzete, különös tekintettel a tej és tejtermék-fogyasztás alakulására”. Élelmiszer, táplálkozás és marketing, 12(2), 29-38. https://journal.uni-mate.hu/index.php/etm/article/view/2179
Balsa-Budai, N., & Szakály, Z. (2021), „A fenntartható fogyasztói magatartás vizsgálata a tej és tejhelyettesítők piacán”. Tejgazdaság-Hungarian Dairy Journal, 78(1-2), 3-17. https://doi.org/10.34100/TEJGAZDASAGvol78iss1-2pp3-17
Bernabéu, R., Díaz, M., & Olmeda, M. (2010), “Origin vs organic in Manchego cheese: which is more important?”. British Food Journal, 112(8). https://doi.org/10.1108/00070701011067488
Boatto, V., Rossetto, L., Bordignon, P., Arboretti, R., & Salmaso, L. (2016). “Cheese perception in the North American market: Empirical evidence for domestic vs imported Parmesan”. British Food Journal, 118(7), 1747-1768. https://doi.org/10.1108/BFJ-09-2015-0315
Braghieri, A., Girolami, A., Riviezzi, A. M., Piazzolla, N., & Napolitano, F. (2014), "Liking of traditional cheese and consumer willingness to pay”. Italian Journal of Animal Science, 13(1), 3029. https://doi.org/10.4081/ijas.2014.3029
Chever, T., Renault, C., Renault, S., & Romieu, V. (2012), “Value of production of agricultural products and foodstuffs, wines, aromatised wines and spirits protected by a geographical indication (GI)”. AND International. Retrieved 2021.11.08., https://op.europa.eu/hu/publication-detail/-/publication/32b62342-b151-4bf3-8ba8-18568f37f43b
Csepregi, A., & Pápai, M. (2023), „Merre tart az építőipari projektek vezetése az Y generáció előre törésével? Egy pilot tanulmány eredményei”. Marketing & Menedzsment, 57(2), 51-60. https://doi.org/10.15170/MM.2023.57.02.05
Darvasné, Ö., Székelyhidi, K., Felkai, B., & Szabó, D. (2014), „Az Európai Uniós és nemzeti élelmiszerminőség-rendszerek és védjegyek helyzete Magyarországon”. Agrárgazdasági Könyvek, Agrárgazdasági Kutató Intézet, 161.
Dias, C., & Mendes, L. (2018), “Protected designation of origin (PDO), protected geographical indication (PGI) and traditional speciality guaranteed (TSG): A bibiliometric analysis”. Food Research International, 103, 492-508. https://doi.org/10.1016/j.foodres.2017.09.059
Egyed, L., Székely, B. O., & Szakály, Z. (2006), „Innováció és marketing a sajtok piacán-új termékek, új csatornák fejlesztése egy családi tejfeldolgozó üzem példáján”. Élelmiszer, táplálkozás és marketing, 3(1), 65-70. https://journal.uni-mate.hu/index.php/etm/article/view/31
Fehér, A., & Szakály, Z. (2013), „Az online marketing lehetőségei a tejszektorban - A közösségi háló szerepe”. Élelmiszer, táplálkozás és marketing, 9(1), 57-64. https://journal.uni-mate.hu/index.php/etm/article/view/136
Fehér, A., & Szakály, Z. (2018), „A hazai tejszektor online marketing lehetőségei”. Tejgazdaság-Hungarian Dairy Journal, 75(1), 55-65. https://doi.org/10.34100/TEJGAZDASAGvol75iss1pp55-65
Harsányi, D., Zarándné Vámosi, K., & Hlédik, E. (2023), „Az egyes generációk borfogyasztási szokásainak vizsgálata Magyarországon”. Vezetéstudomány, 54(7-8), 44-57. https://doi.org/10.14267/VEZTUD.2023.07-08.04
Kovács, K. (2016), „A hazai tejtermelő tehenészetek gazdasági hatékonyságának vizsgálata” PhD értekezés. https://dea.lib.unideb.hu/dea/bitstream/handle/2437/224533/Kovacs_Krisztian_ertekezes_titkositott.pdf?sequence=2&isAllowed=y
Krystallis, A., & Ness, M. (2005), “Consumer preferences for quality foods from a South European perspective: A conjoint analysis implementation on Greek olive oil”. International Food and Agribusiness Management Review, 8(1030-2016-82535), 62-91. https://doi.org/10.22004/ag.econ.8161
Kurz, C. J., Li, G., & Vine, D. J. (2019), “Are millennials different?” In Handbook of US consumer economics (pp. 193-232). Elsevier. https://doi.org/10.1016/B978-0-12-813524-2.00008-1
Lakatos, E. S., Cioca, L.-I., Dan, V., Ciomos, A. O., Crisan, O. A., & Barsan, G. (2018), “Studies and investigation about the attitude towards sustainable production, consumption and waste generation in line with circular economy in Romania”. Sustainability, 10(3), 865. https://doi.org/10.3390/su10030865
Malhotra, N. K. (2016), Marketing research: An applied orientation, 7Th Edition. Pearson.
McCrindle, M., & Wolfinger, E. (2014), The abc of xyz. Understanding the Global Generations. McCrindle Research Pty Ltd.
Menozzi, D., Yeh, C.-H., Cozzi, E., & Arfini, F. (2022). Consumer preferences for cheese products with quality labels: The case of Parmigiano Reggiano and Comté. ANIMALS, 12(10), 1299. https://doi.org/10.3390/ani12101299
Mucha, L. (2024). A nemzeti eredetet kommunikáló élelmiszervédjegyek szerepe a magyar fogyasztók sajtvásárlási döntéseiben Magyar Agrár-és Élettudományi Egyetem.
Nájera, A. I., Nieto, S., Barron, L. J. R., & Albisu, M. (2021), “A Review of the Preservation of Hard and Semi-Hard Cheeses: Quality and Safety”. International Journal of Environmental Research and Public Health, 18(18), 9789. https://doi.org/10.3390/ijerph18189789
Pál, E., Törőcsik, M., & Jakopánecz, E. (2017), „Eltérő életkori lehatárolásokból adódó generációk értékeinek empirikus vizsgálata”. Marketing & Menedzsment, 51(3), 18-32.
Schröck, R. (2014), Valuing country of origin and organic claim: “A hedonic analysis of cheese purchases of German households”. British Food Journal, 116(7), 1070-1091. https://doi.org/10.1108/BFJ-12-2012-0308
Szabó-Szentgróti, E., Szigeti, O., Tóth, K., Borbély, C., & Szakály, Z. (2018), „Fogyasztói szokások vizsgálata kvantitatív módszerekkel a magyarországi tejtermékpiacon”. Élelmiszer, táplálkozás és marketing, 14(2), 18–27. https://doi.org/10.33567/etm.2412
Szakály, Z., Horvát, A., Soós, M., Pető, K., & Szente, V. (2014). „A minőségre és származásra utaló jelölések szerepe a fogyasztói döntéshozatalban”. Élelmiszer, táplálkozás és marketing, 10(1), 3-10.
Szakály, Z., Kiss, M., Gál, T., & Kovács, B. (2018), „Nemzetközi Piacszegmentáció a Tejtermékek Piacán (International Market Segmentation in Dairy Market)”. Tejgazdaság-Hungarian Dairy Journal, 75(1), 43-54. https://doi.org/10.34100/tejgazdasagvol75iss1pp43-54
Szakály, Z., Soós, M., Balsa-Budai, N., Kovács, S., & Kontor, E. (2020). The effect of an evaluative label on consumer perception of cheeses in Hungary. Foods, 9(5), 563. https://doi.org/10.3390/foods9050563
Szenderák, J., & Harangi-Rákos, M. (2018), „Tejágazati helyzetkép”. Tejgazdaság-Hungarian Dairy Journal, 75(2), 3-21. https://doi.org/10.34100/TEJGAZDASAGvol75iss2pp3-21
Székely, L. L. (2020). A generációs elméletek értelméről: A szocializáció nemzedékformálása. Szociológiai Szemle, 30(1), 107-114 https://doi.org/10.51624/SzocSzemle.2020.1.7
Tendero, A., & Bernabéu, R. (2005), “Preference structure for cheese consumers: a Spanish case study”. British Food Journal, 107(2), 60-73. https://doi.org/10.1108/00070700510579144
Totth, G., Kovács, I., Oravecz, T. É. M., & Mucha, L. (2019), „A védjegyek szerepe, és fogyasztóI megítélése”. Jelenkori Társadalmi és Gazdasági Folyamatok, 14(2), 215-236. https://doi.org/10.14232/jtgf.2019.2.215-236
Tulgan, B. (2016), Not everyone gets a trophy: How to manage the millennials. John Wiley & Sons.
Online források
Online references
Agrárminisztérium. (2023), Földrajzi árujelzők. https://gi.kormany.hu/foldrajzi-arujelzok (Utolsó letöltés: 2023.12.20.)
Központi Statisztikai Hivatal. (2022), Népesség korév és nem szerint, január 1. https://www.ksh.hu/stadat_files/nep/hu/nep0003.html (Utolsó letöltés: 2023.01.22.)
Statista, R. D. (2021), Per Capita Consumption of Cheese Worldwide, by Country in Kilograms in 2020. https://www.statista.com/statistics/527195/consumption-of-cheese-per-capita-worldwide-country/ (Utolsó letöltés: 2022.11.18.)
World Atlas. (2017), Countries Who Eat the Most Cheese. https://www.worldatlas.com/articles/countries-who-consume-the-most-cheese.html (Utolsó letöltés: 2023.12.20.)
Downloads
Published
How to Cite
Issue
Section
License
Copyright (c) 2025 The Hungarian Journal of Marketing and Management
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NoDerivatives 4.0 International License.
