A Dunning–Kruger-hatás megjelenése felsőoktatási marketing kurzusok számonkérésein
DOI:
https://doi.org/10.15170/MM.2023.57.KSZ.02.02Kulcsszavak:
Dunning–Kruger-hatás, marketingoktatás, hallgatók, felsőoktatásAbsztrakt
A TANULMÁNY CÉLJA
Dunning–Kruger-hatásként (DKH) ismert az a jelenség, hogy a rosszabbul teljesítő egyének hajlamosabbak pontatlanabbul és felfelé torzítva becsülni saját teljesítményüket. Jelen kutatás e hatást kívánja mérni marketing kurzusok keretében a magyar felsőoktatásban, amivel bővíti a hazai szakirodalomban eddig, ilyen szempontból elemzett tantárgyak körét.
ALKALMAZOTT MÓDSZERTAN
Az adatgyűjtés 2021 májusában zajlott 3 alapképzéses szak marketing témájú kurzusain, online zárthelyi dolgozatok keretében (N=160). A hallgatók a dolgozat első és utolsó kérdéseként megbecsülhették az elért pontszámukat. A hatás definíciója alapján feltételeztük, hogy a magasabb pontszámot elérő hallgatók pontosabbak és kevésbé becsülik felül pontszámaikat a dolgozat megírása előtt és után egyaránt. További hipotézisünk szerint a jobb teljesítményűek több információt szereznek saját tudásukról a teszt alatt, ezért náluk a vizsga után átlagosan kisebb a pontszámok felülbecslése és a becslési hiba, mint előtte. Vizsgáltuk még, hogy a DKH egyformán jelenik-e meg a nőknél és a férfiaknál is. A kutatásban elsősorban többváltozós lineáris regressziós modelleket alkalmaztunk.
LEGFONTOSABB EREDMÉNYEK
Eredményeink alátámasztották, hogy minél gyengébb teljesítményt ért el egy hallgató, annál pontatlanabbul ítélte meg és egyben jobban felül is becsülte várható pontszámát. A jobban teljesítők becslései hajlamosabbak voltak a dolgozat végére optimistábbá és pontatlanabbá válni. Ugyanakkor a nemek nem mutattak összefüggést a vizsgált hatással.
GYAKORLATI JAVASLATOK
A kutatás eredményei alapján a gyengébben teljesítő hallgatók kevésbé vannak tisztában saját tudásukkal, így nem is érzik annyira szükségét a fokozottabb felkészülésnek. Ez az oktatók számára azt jelenti, hogy az oktatás során az ismeretátadáson túl e hatás csökkentésére, kiküszöbölésére is figyelmet kell fordítani, például a kijavított dolgozatok közös áttekintése révén, különösen, mivel a képzés során szerzett kudarcok a lemorzsolódás egyik okát jelentik.
Hivatkozások
Balážiková, M. (2018), “Dunning-Kruger Debate and Students’ Assessment”, Marketing Identity, 6(1), 230-242.
Boros J. (2017), „Hallgatói önértékelés vizsgálata a Debreceni Egyetem két karán”, in: Mándy Zs. (szerk.), InterTALENT Unideb, Debreceni Egyetem, Debrecen, 41-49.
Boros J., Kovács É. K., Kun A. I., Török P. (2017), „Hallgatói önértékelés-vizsgálat a Debreceni Egyetem Természettudományi és Technológiai Karán”, Taylor: Gazdálkodás- és Szervezéstudományi Folyóirat: A Virtuális Intézet Közép-Európa Kutatására Közleményei, 9(1), 130-138.
Boud, D., Falchikov, N. (1989), “Quantitative studies of student self-assessment in higher education: a critical analysis of findings”, Higher Education, 18(5), 529-549. DOI: 10.1007/BF00138746
Christopher, K. I., Padmakumari, P., Herbert, H. S. (2021), “Presence or absence of Dunning-Kruger effect: Differences in narcissism, general self-efficacy and decision-making styles in young adults”, Current Psychology, 1-12. DOI:10.1007/s12144-021-01461-9
Csók C., Dusa Á. R., Hrabéczy A., Novák I., Karászi Z., Ludescher G., Markos V., Németh D. (2018), „A hallgatói lemorzsolódás és háttértényezői egy kvalitatív kutatás tükrében”, in: Pusztai G., Szigeti F. (szerk.), Lemorzsolódás és perzisztencia a felsőoktatásban, Debreceni Egyetemi Kiadó, Debrecen, 38-62.
Dunning, D. (2011), “The Dunning–Kruger Effect: On Being Ignorant of One’s Own Ignorance”, Advances in Experimental Social Psychology, 44, 247-296. DOI: 10.1016/B978-0-12-385522-0.00005-6
Edwards, R. K., Kellner, K. R., Sistrom, C. L., Magyari, E. J. (2003), “Medical student self-assessment of performance on an obstetrics and gynecology clerkship”, American Journal of Obstetrics and Gynecology, 188(4), 1078-1082. DOI: 10.1067/mob.2003.249
Ehrlinger, J., Johnson, K., Banner, M., Dunning, D., Kruger, J. (2008), “Why the unskilled are unaware: Further explorations of (absent) self-insight among the incompetent”, Organizational Behavior and Human Decision Processes, 105(1), 98-121. DOI: 10.1016/j.obhdp.2007.05.002
Eva, K. W., Cunnington, J. P. W., Reiter, H. I., Keane, D. R., Norman, G. R. (2004), “How can I know what I don’t know? Poor self assessment in a well-defined domain”, Advances in Health Sciences Education, 9(3), 211-224. DOI: 10.1023/B:AHSE.0000038209.65714.d4
Gignac, G. E. (2022), “The association between objective and subjective financial literacy: Failure to observe the Dunning-Kruger effect”, Personality and Individual Differences, 184, 111224. DOI: 10.1016/j.paid.2021.111224
Hofer, G., Mraulak, V., Grinschgl, S., Neubauer, A. C. (2022), “Less-Intelligent and Unaware? Accuracy and Dunning–Kruger Effects for Self-Estimates of Different Aspects of Intelligence”, Journal of Intelligence, 10(1), 10. DOI: 10.3390/jintelligence10010010
Kiss Zs., Barizsné H. E. (2017), „Felsőoktatási szakképzésben részt vevő hallgatók önértékelése”, International Journal of Engineering and Management Sciences / Műszaki és Menedzsment Tudományi Közlemények, 2(4), 223-231.
Kiss, Zs., Barizsné Hadházi, E., Máté, D. (2017), “Advanced Level Vocational Training Students’ Self Assessment”, Network Intelligence Studies, 5(9) 25-32.
Kruger, J., Dunning, D. (1999), “Unskilled and unaware of it: How difficulties in recognizing one’s own incompetence lead to inflated self-assessments”, Journal of Personality and Social Psychology, 77(6), 1121-1134. DOI: 10.1037/0022-3514.77.6.1121
Kiss Zs., Pirohov-Tóth B. (2021), „Dunning–Kruger-hatás felsőoktatási szakképzéses hallgatók körében: feleletválasztós, igaz-hamis és fogalomfelismerési feladattípusok esetén”, in: Molnár Gy, Tóth E. (szerk.), Absztraktkötet – A neveléstudomány válaszai a jövő kihívásaira, XXI. Országos Neveléstudományi Konferencia, MTA Pedagógiai Tudományos Bizottsága – SZTE Neveléstudományi Intézet, Szeged, 637.
Kun, A. I. (2016a), “A comparison of self versus tutor assessment among Hungarian undergraduate business students”, Assessment & Evaluation in Higher Education, 41(3), 350-367. DOI: 10.1080/02602938.2015.1011602
Kun A. I. (2016b), „Önértékelés és teljesítmény az üzleti felsőoktatásban”, Taylor: Gazdálkodás- és Szervezéstudományi Folyóirat, 8(3), 112-119.
Kun A. I., Boros J., Kovács É. K. (2016a), „Teljesítmény és önértékelés összefüggésének empirikus vizsgálata alapképzéses hallgatók esetében, feleletválasztásos és igaz-hamis tesztek használatával”, in: HERA (szerk.): A tanulás útjai: HUCER 2016 – Absztrakt kötet, Magyar Nevelés- és Oktatáskutatók Egyesülete (HERA), Kaposvár, 96.
Kun A. I., Kotsis Á., Boros J. (2022), „Hallgatóink felkészültsége: hogyan látják ők, és mit mutatnak az eredmények? A Dunning–Kruger-hatás mérése Proszemináriumi zárthelyi dolgozatok alapján”, in: Dajnoki K., Boros J. (szerk.), Tanulmányok Berde Csaba tiszteletére: köszöntők és tanulmányok Berde Csaba professzor úr 70. születésnapja tiszteletére, Debreceni Egyetem Gazdaságtudományi Kar, Vezetés- és Szervezéstudományi Intézet, Debrecen, 208-217.
Kun, A. I., Kovács, É. K., Boros, J. (2016b), “A comparison of self-assessment tendencies of full-time and part-time university students”, Annals of the University of Oradea – Economic Science, 25(1), 538-547.
Lynn, D. J., Holzer, C., O’Neill, P. (2006), “Relationships Between Self-Assessment Skills, Test Performance, and Demographic Variables in Psychiatry Residents”, Advances in Health Sciences Education, 11(1), 51-60. DOI: 10.1007/s10459-005-5473-4
Máté, D., Kiss, Zs. (2017), “An Assesment of Financial Knowledge in Higher Education”, Acta Oeconomica Universitatis Selye, 6(1), 83-98.
Máté, D., Kiss, Zs., Takács, V. L., Molnár, V. (2016), “Measuring financial literacy: a case study of self-assessment among undergraduate students”, The Annals of the University of Oradea – Economic Sciences, 25(1), 690-697.
McIntosh, R. D., Fowler, E. A., Lyu, T., Della Sala, S. (2019), “Wise up: Clarifying the role of metacognition in the Dunning-Kruger effect”, Journal of Experimental Psychology: General, 148(11), 1882-1897. DOI: 10.1037/xge0000579
Nierenberg, E., Dahl, T. I. (2021), “Is information literacy ability, and metacognition of that ability, related to interest, gender, or education level? A cross-sectional study of higher education students”, Journal of Librarianship and Information Science, 1-13. DOI: 10.1177/09610006211058907
Pennycook, G., Ross, R. M., Koehler, D. J., Fugelsang, J. A. (2017), “Dunning–Kruger effects in reasoning: Theoretical implications of the failure to recognize incompetence”, Psychonomic Bulletin and Review, 24(6), 1774-1784. DOI: 10.3758/s13423-017-1242-7
Reilly, D., Neumann, D. L., Andrews, G. (2022), “Gender Differences in Self-Estimated Intelligence: Exploring the Male Hubris, Female Humility Problem”, Frontiers in Psychology, 13, 812483. DOI: 10.3389/fpsyg.2022.812483
Schlösser, T., Dunning, D., Johnson, K. L., Kruger, J. (2013), “How unaware are the unskilled? Empirical tests of the ‘signal extraction’ counterexplanation for the Dunning–Kruger effect in self-evaluation of performance”, Journal of Economic Psychology, 39, 85-100. DOI: 10.1016/j.joep.2013.07.004
Zajenkowski, M., Leniarska, M., Jonason, P. K. (2020), “Look how smart I am!: Only narcissistic admiration is associated with inflated reports of intelligence”, Personality and Individual Differences, 165, 110158. DOI: 10.1016/j.paid.2020.110158
