Milyenek az egyetemi hallgatók attitűdjei a zöld növekedéssel kapcsolatban?
Egy pilot tanulmány eredményei
DOI:
https://doi.org/10.15170/MM.2026.60.01.03Kulcsszavak:
zöld növekedés, ökológiai lábnyom, egyetemi hallgatók, környezettudatosságAbsztrakt
A TANULMÁNY CÉLJA
A kutatás célja a gazdaságtudományi képzésben tanuló hallgatók körében tapasztalható attitűdök feltérképezése
és megértése a zöld növekedés és fenntarthatóság témájában. A kutatás arra törekszik, hogy feltárja,
hogyan viszonyulnak a hallgatók a környezetvédelemhez, a fenntartható fejlődéshez és az ezekkel kapcsolatos
kezdeményezésekhez, valamint hogy milyen mértékben és formában érinti ez az attitűd és véleményformálás a mindennapi életüket.
ALKALMAZOTT MÓDSZERTAN
A szakirodalmi áttekintés eredményeként tett megállapításokat összevetettük a Debreceni Egyetem gazdaságtudományi
területén tanuló hallgatókkal kitöltetett kérdőív alapján kapott válaszokkal, melyet 5 általános
természettudományos műveltséget mérő kérdéssel árnyaltunk és tettünk kísérletet a fő kutatási területhez
kapcsolódó kérdések megválaszolására. A kérdőívet 2024 februárjában 565 fő gazdaságtudományi területen tanuló BSc hallgató töltötte ki. A mintaszámra tekintettel hangsúlyozzuk a jelen tanulmány pilot jellegét.
LEGFONTOSABB EREDMÉNYEK
A hallgatók természettudományos műveltsége és a nemek között nincs kapcsolat, azonban az oktatás szerepének
fontossága a környezetvédelemben véleményükkel korrelál. A nők általában felelősségteljesebbnek
tartják magukat a környezetvédelem terén. A tudatos vásárlással és az aktív környezetvédelemmel
kapcsolatos kérdésekben látható, hogy azok, akik érzik a személyes felelősséget a környezet romlásáért,
több figyelmet fordítanak a környezetvédelemre. A nemek közötti különbségek megjelentek a vásárlási
szokásokkal, az oktatással és képzéssel, valamint az aktív környezetvédelemmel kapcsolatos kérdéseknél, szignifikáns eltérések mutatkoztak.
GYAKORLATI JAVASLATOK
A felsőoktatás számára az eredmények azt jelzik, hogy a fenntarthatósági tartalmak hatását erősítheti, ha a
gazdaságtudományi képzésekben a zöld növekedés témái alapvető természettudományos összefüggésekhez
is kapcsolódnak („miért működik?” magyarázatokkal). Érdemes a kurzusokban a személyes felelősség
és a mindennapi döntések (vásárlás, részvétel) kapcsolatát helyzetgyakorlatokkal, esettanulmányokkal és
viselkedésközelibb feladatokkal (pl. karbonlábnyomnapló, döntési szimuláció) láthatóvá tenni. Mivel a
nők és a férfiak eltérően ítélik meg felelősségüket, célszerű a célzott, bevonó kommunikáció és a gamifikált
aktivitások alkalmazása a kevésbé elkötelezett csoportoknál. A jövőbeni intézményi mérésben ajánlott rákérdezni a fenntarthatósági kurzusokra és a skálák validálását elvégezni.
Hivatkozások
Abdullahi, A. M., Hussein, H. A., Ahmed, M. Y., Hussein, O. A. & Warsame, A. (2024), “The impact of education for sustainable development on university students’ sustainability behavior: A case study from undergraduate students in Somalia”, Frontiers in Education, 9, 1413687. DOI: 10.3389/feduc.2024.1413687
Adamowicz, M. (2022), “Green Deal, Green Growth and Green Economy as a Means of Support for Attaining the Sustainable Development Goals”, Sustainability, 14(10), 5901. DOI: 10.3390/ su14105901
Akay, A. & Akçaova, A. (2025), “Measuring Environmental Awareness and Sensitivity of University Students: The Case of a Faculty of Architecture and Design”, Sage Open, 15(3). DOI: 10.1177/21582440251383809
Allen, C., Metternicht, G. & Wiedmann, T. (2018), “Prioritising SDG targets: assessing baselines, gaps and interlinkages”, Sustainability Science, 14(2), 421–438. DOI: 10.1007/s11625-018- 0596-8
Al Husban, W. (2025), “The impact of integrating Sustainable Development Goals on students’ awareness and pro-environmental behavior: A case study of Jordan”, Sustainability, 17(6), 2588. DOI: 10.3390/su17062588
Bakosné Kiss, V. Á. & Török, B. (2025), „A fenntartható fogyasztói attitűdök vizsgálata”, Economica, 16(1–2), 14–24. DOI: 10.47282/ economica/2025/16/1-2/14481
Berze, I. Z., Varga, A., Mónus, F. & Dúll, A. (2024), „Magyar diákok környezettudatos világképének mérése: A NEP Skála gyermekeknek készült magyar változatának validálása”, Magyar Pszichológiai Szemle, 78(4), 647–673. DOI: 10.1556/0016.2023.00068
Capasso, M. (2021), “Degrowth vs. green growth: A reflection ont he recent debate”, Sustainability, 13(2), 698. DOI: 10.3390/su13020698
Cerkini, B., Bajrami, R. & Bajraktari, K. (2025), “Relative and Absolute Decoupling: Conceptual Confusions, Policy Consequences, and a Multi- Level Synthesis”, Economies, 13(11), 336. DOI: 10.3390/economies13110336
Coscieme, L., Mortensen, L. F., Anderson, S., Ward, J., Donohue, I. & Sutton, P. C. (2020), “Going beyond Gross Domestic Product as an indicator to bring coherence to the Sustainable Development Goals”, Sustainability, 12(10), 4307. DOI: 10.3390/su12104307
Fási, C. (2023), „A fenntarthatóság dimenziói és a hazai felsőoktatási intézmények helyzetének egyes aspektusai a fenntarthatósági rangsorok tükrében”, Acta Humana – Emberi Jogi Közlemények, 11(3), 117–135. DOI: 10.32566/ ah.2023.3.6
Ghisellini, P. & Ulgiati, S. (2020), Managing the transition to the circular economy. Handbook of the Circular Economy, Edward Elgar Publishing, 2020, 491–504. DOI: 10.4337/9781788972727.00048
Hickel, J. & Kallis, G. (2020), “Is green growth pos¬sible?” New Political Economy, 25(4), 469–486.
Hutajulu, H., Tahir, U., Utami, E. Y., Harsono, I. & Yuniarti, T. (2024), “Green Growth Strategy and Environmental Policy Integration in Sustainable Economic Development: A Review of Bibliometric Analysis”, West Science Social and Humanities Studies, 2(3), 474–482. DOI: 10.58812/wsshs.v2i03.761
Infante-Amate, J., Travieso, E. & Aguilera, E. (2024), “Unsustainable prosperity? Decoupling wellbeing, economic growth, and greenhouse gas emissions over the past 150 years”, World Development, 184, 106754. DOI: 10.1016/j. worlddev.2024.106754
Kovács, A. F. (2024), „Növekedés és fenntartható¬ság a „GDP-n túl – a Dasgupta-modell empirikus vizsgálata”, Közgazdasági Szemle, 71(9), 930–956. DOI: 10.18414/ksz.2024.9.930
Kirbiš, A. (2023), “Environmental Attitudes among Youth: How Much Do the Educational Characteristics of Parents and Young People Matter?”, Sustainability, 15(15), 11921. DOI: 10.3390/su151511921
Lukács, R., Szeberényi, A. & Papp-Váry, Á. F. (2023), „A környezettudatos életmódhoz való hozzáállás budapesti egyetemi hallgatók körében – a vásárlási döntéseik és a hulladékkezelés tükrében”, Gazdaság & Társadalom, 15(33)(4), 47–64. DOI: 10.21637/GT.2022.4.03
Naz, F., Oláh, J., Vasile, D. & Magda, R. (2020), “Green purchase behavior of university students in Hungary: An empirical study”, Sustainability, 12(23), 10077. DOI: 10.3390/su122310077
Németh, P. & Kasza, L. (2022), „A jövő vezetőinek társadalmi felelősségvállalási attitűd vizsgála¬ta”, in: C. Obádovics, R. Resperger & Z. Széles (eds.), Pandémia–Fenntartható gazdálkodás–Soproni Egyetem Kiadó, 2022, 20–31. DOI: 10.35511/978-963-334-411-8
Organisation for Economic Cooperation and Development (OECD) (2020), Environment at a Glance 2020, OECD Publishing, Paris, 2020. DOI: 10.1787/4ea7d35f-en.
Organisation for Economic Cooperation and Development (OECD) (2025), Environment at a Glance Indicators, Green Transition, OECD Publishing, Paris, 2025. DOI: 10.1787/ ac4b8b89-en
Pradhan, P., Costa, L., Rybski, D., Lucht, W. & Kropp, J. P. (2017), “A systematic study of Sustainable Development Goal (SDG) interac¬tions”, Earth’s Future, 5(11), 1169–1179. DOI: 10.1002/2017EF000632
Rotondo, F. & Giovanelli, L. (2024), “Designing a more sustainable higher education institution: Studies and Strategies”, Sustainability in Higher Education, 3–25. DOI: 10.1007/978-3-031- 54026-4_1
Salazar, G. & González, P. (2021), “New Mobility Paradigm and Indigenous Construction of Places: Physical and Symbolic Mobility of Aymara Groups in the Urbanization Process, Chile”, Sustainability, 13(8), 4382. DOI: 10.3390/su13084382
United Nations (2015), Transforming our world: The 2030 Agenda for Sustainable Development, New York, United Nations, 2015.
United Nations Environment Programme (UNEP) (2023), Emissions Gap Report 2023: Broken Record – Temperatures hit new highs, yet world fails to cut emissions (14th ed.), Nairobi, Kenya, UNEP, 2023.
Vazquez-Brust, D. A. & Plaza-Úbeda, J. A. (2021), “Green Growth Policy, De-Growth, and Sustainability: The Alternative Solution for Achieving the Balance between Both the Natural and the Economic System”, Sustainability, 13(9), 4610. DOI: 10.3390/su13094610
Veresné, S. M. & Sikos, T. T. (szerk.) (2023), A fenntarthatóság holisztikus megközelítésben. Budapest, Akadémiai Kiadó, 2023. DOI: 10.1556/9789634549314
Wei, M. (2024), “Decoupling Analysis between Socio-Economic Growth and Environmental Impacts”, Sustainability, 16(17), 7571. DOI: 10.3390/su16177571
Downloads
Megjelent
Hogyan kell idézni
Folyóirat szám
Rovat
License
Copyright (c) 2026 Marketing & Menedzsment
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NoDerivatives 4.0 International License.
