A könyvmolyok olvasási és könyvvásárlási szokásainak vizsgálata
DOI:
https://doi.org/10.15170/MM.2025.59.01.02Kulcsszavak:
olvasás, könyv, könyvmarketing, könyvpiac, Harry Potter, könyvesboltAbsztrakt
A TANULMÁNY CÉLJA
Az olvasás ma is a népszerű szabadidős tevékenységek közé tartozik, maga az iparág pedig folyamatos kínálattal elégíti ki az aktív olvasókat. Jelen tanulmányban a könyvmolyokra, azaz a legaktívabb olvasói csoportra koncentrálva igyekeztünk felmérni szokásaikat, igényeiket és az olvasáshoz kapcsolódó legfontosabb élményeiket.
ALKALMAZOTT MÓDSZERTAN
Az elmúlt években az olvasás iránti érdeklődés megnőtt, így célcsoport-orientált kérdőíves felmérés segítségével vizsgáltuk meg 588 rendszeres olvasó attitűdjeit. A vizsgálat során az aktuális olvasóközösség véleményét elsősorban leíró és kereszttáblás elemzésekkel térképeztük fel, továbbá nyitott kérdésekre adott válaszaikat tabulálva rendszereztük és szófelhőkbe rendeztük.
LEGFONTOSABB EREDMÉNYEK
Kutatásunk alapján elmondható, hogy a nyomtatott könyv egyelőre nem válik a digitalizáció áldozatává, rajongói támogatják, fogyasztják. Bár a könyvmolyok esetében a különböző elemzések hajlamosak az általánosításra, eredményeinkből kiderült, hogy számos háttérváltozó mentén alakulhatnak az egyes preferenciák, és az újonnan bevont, fiatal generációk szokásainak figyelembevétele kiemelten fontos. Ezenkívül a szakirodalmi háttérrel egyhangúlag támogatható azon elképzelés, miszerint a sikerkönyvek és általában a szórakoztató irodalom pozitív hatással van a könyvmolyok táborának bővülésére.
GYAKORLATI JAVASLATOK
A legfontosabb teendő a könyvkiadók és -forgalmazók, (de még akár az oktatás vagy a szülők) számára is, hogy az aktuális trendeket figyeljék és kövessék. Továbbá a célcsoportok elvárásai mentén pontosan célzott marketingstratégia kialakításával legyenek jelen a piacon, és ne tekintsék azt homogén egészként, még a szórakoztató vagy a szépirodalom egyes szegmensei mentén se. Javasolt, hogy alkalmazzák a megfelelő hívószavakat a piacszerzéshez, -megtartáshoz.
Hivatkozások
Adamikné Jászó A. (2006), Az olvasás múltja és jelene. Trezor Kiadó, Budapest.
Alba, J. W., & Hutchinson, J. W. (1987), “Dimensions of Consumer Expertise”, Journal of Consumer Research, 13(4), 411–454. https://www.jstor.org/stable/2489367
Atwood, M. (2012), Why Wattpad works, Guardian. https://www.theguardian.com/books/2012/jul/06/margaret-atwood-wattpad-online-writing Letöltve: 2024.03.10.
Barbier, F. (2005), A könyv története. Osiris Kiadó, Budapest.
Book24.hu (2024), A legnépszerűbb könyvműfajok. https://book24.hu/hir/a-legnepszerubb-konyvmufajok Letöltve: 2024.08.10.
Bujdosóné Dani E. (2012), „Neumann kontra Gutenberg-galaxis?: különös tekintettel a generációs olvasási szokásokra”, Könyv és Nevelés, 14(4), 49-58.
Chandon, P., Wansink, B., & Laurent, G. (2000), “A Benefit congruency framework of sales promotion effectiveness”, Journal of Marketing, 64(4), 65-81. https://doi.org/10.1509/jmkg.64.4.65.18071
Digital Hungary (2023), Felmérés: A magyarok 15%-a naponta negyede soha nem olvas. https://www.digitalhungary.hu/kultura/Felmeres-A-magyarok-15-a-naponta-negyede-soha-nem-olvas/20784/ (Letöltve: 2024.04.10.)
Eurostat (2024), Younger people and women in the EU read more books. https://ec.europa.eu/eurostat/web/products-eurostat-news/w/ddn-20240809-2 (Letöltve: 2024.08.12.)
Furedi, F. (2015), Power of reading. from socrates to twitter. Bloomsbury.
Fűzfa B. (2002), A másik irodalom. Könyv és Nevelés, 4(2).
Girhiny E. (2015), „Filmelőzetes és kötelező olvasmányok. Lehetőség a Z-generáció olvasóvá nevelésére?”, Könyvtári Figyelő, 25, 61(4) 508-516.
Glózer R., Geisz B. & Torbó A. (2019), “Young adult”: Rajongói tartalmak és amatőr irodalom a közösségi médiában, Literatura, 45(1), 52-73.
Greenfield, S. (2009), Identitás a XXI: században. HVG Könyvek, Budapest.
Heiszler, Á. (2003), A marketing-élmény. Marketing & Menedzsment, 37(3), 52–55. https://journals.lib.pte.hu/index.php/mm/article/view/1488
Herkman, J., & Vainikka, E. (2014), ’New reading’ or communication? Finnish students as readers in the age of social media. In M. Lauristin, & P. Vihalemm (Eds.), Reading in changing society, University of Tartu Press, 97–117.
Hiidenmaa, P., Lindh, I., Linko, M., Suomalainen, R. & Tossavainen, T. (2024), “Reading culture as shared ethos: A study of Finnish self-identified readers”, Poetics, 105, https://doi.org/10.1016/j.poetic.2024.101912
Jenkins, H. (2006), Fans, Bloggers, and Gamers: Exploring Participatory Culture. NYU Press, https://doi.org/10.18574/nyu/9780814743690.001.0001
Joó A. (2020), „Saucela lectionis. Az olvasás örök? Kitekintés az olvasás tér-idő dimenziójára”. Mediárium, 14(1-3), 95-108.
Kajander, A. (2022), Bookshelves create a cozy atmosphere: Affective and emotional materiality in bookreading practices. In K. Salmi-Niklander, & M. Dalbello (Eds.), Reading home cultures through books. Routledge.
Kisantal T. (2012), TörtéNet – elmélet – Gondolatok a történelem nem narrativista elképzeléséről. AETAS – Történettudományi folyóirat, 27(1), 198-214.
Knulst, W., & van den Broek, A (2003), „The readership of books in times of de-reading”. Poetics (Hague, Netherlands), 31, 213–233.
Kopcsay L. (2016), A marketingcsatorna menedzselése. Akadémiai Kiadó. Budapest. https://doi.org/10.1556/9789630597630
KSH (2021), A könyvkiadás főbb jellemzői. https://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/kkiadas/2020/index.html?fbclid=IwAR05Vm2-IV6TQSea8irFBb80rWJ5JquF99ZZaPPEGvzOy9cpVxYZNeyOPGA (Letöltve: 2023.09.20.)
Kurschus, S. (2015), European book cultures. Springer. https://link.springer.com/book/10.1007/978-3-658-08060-0
Légrádi M., Bíró-Szigeti Sz. & Kovács I. (2019), Könyvtermékek a regénypiacon, In: Veres, Z.; Sasné Grósz, A. & Liska F. (szerk.) Ismerjük a vevőt?: A vásárlás pszichológiája, Pannon Egyetem, Veszprém, 577-588.
Li, K., Zhang, L., Wang, D. & Pan, D. (2021), “The effects of online information on e-book pricing strategies: A text analytics approach”. Mathematical Problems in Engineering, 2021:1–11. https://doi.org/10.1155/2021/2058960
Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülete (MKKE) (2024), Összesítés. https://mkke.hu/konyvforgalom/osszesites Letöltve: 2024.08.10.
Manguel, A. (2014), A history of reading. Penguin Books.
Marton Á. & Lencsés Á. (2012), „Infláció, könyvtárak, könyvkiadás Magyarországon 1948 és 2010 között”. Könyvtári Levelező/Lap, 24(6), 3-6.
OECD (2010), PISA 2009 results, I. Paris: OECD Publishing. 10.1787/19963777
Pavluska V. (2017), Kultúramarketing. Akadémiai Kiadó, Budapest. 10.1556/9789630598811
Ropolyi L. (2003), „A könyv és az olvasás”, Iskolakultúra, 13(6-7), 114-120.
Spjeldnæs, K., & Karlsen, F. (2022), “How digital devices transform literary reading: The impact of e-books, audiobooks and online life on reading habits”, New Media & Society, 26(8), 4808-4824. https://doi.org/10.1177/146144482211261
Szabó D. & Dani E. (2023), „A könyvtárak médiatudatossága és olvasóvá nevelés stratégiai a közösségi média hozzájárulásával”. Közösségi Kapcsolódások – Tanulmányok Kultúráról és Oktatásról, 3(1), 91-100. https://doi.org/10.14232/kapocs.2023.1.91-100
Szabó E. (2024), A 21. századi olvasó útvesztője és a mágikus segítők. Korunk Baráti Társaság, Románia.
Szabóné Pataky, E., & Pakainé Kováts, J. (1999), „A kultúra és a marketing összefüggései”. Marketing & Menedzsment, 33(5), 39–43. https://journals.lib.pte.hu/index.php/mm/article/view/1889
Szenczi B. (2010), „Olvasási motiváció: Definíciók és kutatási irányok”, Magyar Pedagógia, 110(2), 119-147. https://www.magyarpedagogia.hu/index.php/magyarpedagogia/article/view/395
Szilágyiné Gálos I. (2015), A Gutenberg-galaxis a szupersztrádán. A könyvtár jövője – a jövő könyvtára. Kézirat, SZTE BTK, Szeged.
TÁRKI (2020), Könyvolvasási és könyvvásárlási szokások, 2020. TÁRKI, Budapest, 49.
Thompson, J. B. (2021), Book wars: The digital revolution in publishing. Polity.
Thomas, B. (2021), “The #bookstagram: distributed reading in the social media age”, Language Sciences, 84, https://doi.org/10.1016/j.langsci.2021.101358
Thumala Olave, M. A. (2020), “Book love. A cultural sociological interpretation of the attachment to books”. Poetics (Hague, Netherlands), 81, 1–11. https://doi.org/10.1016/j.poetic.2020.101440
Trager, K. D. (2005), “Reading in the Borderland: An Ethnographic Study of Serious Readers in a Mega-Bookstore Café”, The Communication Review, 8(2), 185–236. https://doi.org/10.1080/10714420590953316
Ünlü, S. (2022), “Literature Gathering as a Cultural Event: Booktube Participation”. Uluslararasi Kibris Universitesi Fen-Edebiyat Fakultesi. 28. 10.22559/folklor.2158.
Világgazdaság.hu (2022), Rekordszámú új könyv jelent meg a pandémia idején. https://www.vg.hu/vilaggazdasag-magyar-gazdasag/2022/01/rekordszamu-uj-konyv-jelent-meg-a-pandemia-idejen?utm_source=factiva_f&utm_medium=referral&utm_campaign=hiraggregator (Letöltve: 2024.07.14.)
Wittmann, R. (2000), Az olvasás forradalma a 18. század végén? In: Cavallo, G. & Chartier, R. (szerk), Az olvasás kultúrtörténete a nyugati világban, Balassi Kiadó, Budapest, 321-347.
Zhang, J. (2023), Teaching English Reading from the Perspective of ESA and Cultivating the Intercultural Ability of College Students. Modern English, 1, 58-61.
Downloads
Megjelent
Hogyan kell idézni
Folyóirat szám
Rovat
License
Copyright (c) 2025 Marketing & Menedzsment
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NoDerivatives 4.0 International License.
