Közösségérzet vizsgálata hazai kerékpározók körében

Szerzők

  • Éva Szabina Bundság Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar
  • Sándor Huszár Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar

DOI:

https://doi.org/10.15170/MM.2022.56.KSZ.01.04

Kulcsszavak:

fogyasztói törzs, közösségérzet, kerékpározás, Sense of Community Index 2

Absztrakt

A TANULMÁNY CÉLJA

A kerékpározás az élet számos területén meghatározóvá vált. Amellett, hogy olcsó, környezetkímélő és rugalmasságot biztosító közlekedési eszköz, a kerékpársport kialakulásának és fejlődésének, valamint az egészséges életmód iránti hajlandóság növekedésének következtében sokak számára a napi mozgásigény teljesítését, a sportolást jelenti. Mindemellett a turizmus ágazatában is megfigyelhető, hogy a kerékpáros kirándulások száma emelkedik. Célunk megvizsgálni, hogy a kerékpározás, mint tevékenység, képes-e kiváltani közösségérzetet a kerékpározó egyének körében. Amennyiben igen, akkor mely tényezők lehetnek hatással kialakulására. Marketing szempontból a kerékpározást nem csak tevékenységnek, hanem egyfajta fogyasztásnak is tekintjük.

ALKALMAZOTT MÓDSZERTAN

A kutatás elkészítéséhez online kérdőíves felmérést végeztünk, amely során a közösségérzet Sense of Community Index 2 (SCI-2) modell validált kérdéseit használtuk fel és interpretáltuk a kerékpározással kapcsolatban. Az adatgyűjtés során a mintába végül 362 válaszadó került be, akik esetén a közösségérzetet, valamint a rendezvények hatását vizsgáltuk a közösségérzet kialakulására vonatkozóan.

LEGFONTOSABB EREDMÉNYEK

Az eredmények alapján elmondható, hogy a közösségérzet megjelenik a kerékpározók körében mind a 4 általunk vizsgált közösségérzet dimenzió mentén, ami alapján elmondható, hogy a kerékpározók való éreznek egyfajta közösségérzetet a többi kerékpárossal kapcsolatban. Ugyanakkor a kerékpáros rendezvények látogatásával kapcsolatos összefüggések további vizsgálatot igényelnek, mivel nem sikerült egyértelmű kapcsolatot kimutatni az általunk alkalmazott módszerrel.

GYAKORLATI JAVASLATOK

A kutatás fontos üzenettel bír nemcsak a kerékpáros közösség, hanem kutatók és marketing szakemberek számára is. Egyrészt a kutatás bizonyítékul szolgál arra vonatkozóan, hogy a SCI-2 modell alkalmazható, valamint érdemes lehet vállalkozásoknak a kerékpáros közösségeket, mint potenciális célcsoport megszólítani. Az ilyen marketingaktivitások során pedig a közösséggel kapcsolatos értékeket és kapcsolatokat kiemelni.

Szerző életrajzok

Éva Szabina Bundság, Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar

PhD hallgató

Sándor Huszár, Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar

Tanársegéd

Hivatkozások

Buda G. – Pethes B. – Karajánnisz M. – Lehota J. (2019), Magyarországi lakosok nyitottsága a megosztáson alapuló szolgáltatások iránt szocio-demográfiai tényezők mentén. Marketing & Menedzsment, EMOK különszám, 45-55. DOI: https://doi.org/10.15170/MM.2019.53.EMOK.05

Cova, B. and Cova, V. (2002), Tribal marketing: The tribalisation of society and its impact on the conduct of marketing, European Journal of Marketing, 36, 5/6, 595-620. DOI: 10.1108/03090560210423023

Csóka L. – Hegedűs R. – Törőcsik M. (2021), Az aktív sportfogyasztás motivációinak vizsgálata általános sportmotivációt mérő skála kialakításával. Marketing & Menedzsment, 1, 53-62. DOI: DOI: 10.15170/MM.2021.55.KSZ.01.05

Drengner, J., Jahn, S. and Gaus, H. (2012), Creating loyalty in collective hedonic services: The role of satisfaction and psychological sense of community, Schmalenbach Business Review, 64, 59-76. DOI: 10.1007/bf03396838

Duran, E., Sevinc, F. and Harman, S. (2018), Cycle tourism as an alternative way of tourism development in Canakkale, Turkey, Journal Of Awareness, 3, 1-11. DOI: 10.26809/joa.2018445552

Hofmeister-Tóth Á. (2006), Fogyasztói magatartás. Aula Kiadó Kft., Budapesti Corvinus Egyetem.

Törőcsik M. – Szűcs K. – Nagy Á. – Lázár E. (2019), Életstílus csoportok Magyarországon a digitalizáció korában. Replika, 2019 (111), 63-86. o. DOI: 10.32564/111.5

Ipsen, C. and Hall, J. P. (2021), Dimension of community participation, Disability and Health Journal, 2021 August 27, 1-3. DOI: 10.1016/j.dhjo.2021.101208

Jákó P. (2012), Sport, egészség, társadalom, A Magyar Tudományos Akadémia folyóirata, 173, 9, 1081-1089.

Légrádi L. (2001), Egészséges életmód. Módszertani közlemények, Módszertani Közlemények Baráti Társasága, Szeged, 41, 195-198.

McMillan, D. W., Chavis, D. M. (1986), Sense of Community: A Definition and Theory, Journal of Community Psychology, 14, 6-23. DOI: 10.1002/1520-6629(198601)14:13.0.CO;2-I

Michael, V. and Manuel, D. (2021), The Cycling Tourism Tribe, Consumer Tribes in Tourism, Contemporary Perspectives on Special-Interest Tourism, Springer Nature Singapore Pte Ltd., Chapter 12, 177-189. DOI: 10.1007/978-981-15-7150-3

Muniz, A. M. and O’Guinn, T. C. (2001), Brand Community, Journal of Consumer Research, 27, 412–432. DOI: 10.1086/319618

Prónay Sz. (2011), A fogyasztás, mint az identitás (ki)alakítója, Marketing & Menedzsment, 45, 21–31.

Prónay Sz., Hetesi E. (2016), Symbolic consumption in the case of brand communities, Society and Economy, 38, 87–102. DOI: 10.1556/204.2016.38.1.6

Robin, C. (2011), How to manage consumer tribes. Journal of Strategic Marketing, 19, 7, 591-606. DOI: 10.1080/0965254X.2011.599496

Rosenbaum, M. S. – Kuntze, R. – Ostrom, A. L. (2005), Loyalty programs and a sense of community. Journal of Services Marketing, 19, 4, 222-233. DOI: 10.1108/08876040510605253

Sakip, S. R. Md., Johari, N., Abdullah, A. and Salleh, M. N. M. (2018), A Measurement of Sense of Community, Journal of ASIAN Behavioural Studies, 3, 9, 11-20. DOI: 10.21834/jabs.v4i17.72

Taber, K. S. (2018), The Use of Cronbach’s Alpha When Developing and Reporting Research Instruments in Science Education, Research in Science Education, 48, 1273-1296. DOI: 10.1007/s11165-016-9602-2

Warner, S., Kerwin S. and Walker, M. (2013), Examining Sense of Community in Sport: Developing the Multidimensional ’SCS’ Scale, Journal of Sport Management, 2013, 27, 349-362. DOI: 10.1123/jsm.27.5.349

Hidvégi P., Kopkáné P. J., Müller A. (2015), Az egészséges életmód. Eszterházi Károly Főiskola Sporttudományi Intézet, Eger. https://oszkdk.oszk.hu/DRJ/14264. Letöltve: 2019. december

Kisgyörgy L., Ungvárai Á., Bencze-Kovács V., Németh D. (2008), Kerékpáros Budapest koncepció. http://www.urbanisztika.bme.hu/segedlet/Infra/kerekparos_koncepcio_vitaanyag.pdf. Letöltve: 2019. december

Magyar Kerékpáros Klub (2020), Így bringázik Magyarország – Országos reprezentatív kutatás. https://kerekparosklub.hu/kerekparoskutatas_2020. Letöltve: 2021. szeptember

Downloads

Megjelent

2022-08-17

Hogyan kell idézni

Bundság, Éva S. és Huszár, S. (2022) „Közösségérzet vizsgálata hazai kerékpározók körében”, Marketing & Menedzsment, 56(EMOK Különszám), o. 45–56. doi: 10.15170/MM.2022.56.KSZ.01.04.

Folyóirat szám

Rovat

Cikkek