Az elektronikus egészségműveltség vizsgálata az időskorú népességben
DOI:
https://doi.org/10.15170/MM.2024.58.KSZ.01.04Kulcsszavak:
elektronikus egészségműveltség, eHEALS skála, idős generációkAbsztrakt
A TANULMÁNY CÉLJA
A digitalizáció ráirányította a figyelmet az emberek digitális műveltségének fontosságára és kutatására. Az elektronikus egészségértés hozzájárulhat az egészséggel kapcsolatos egyenlőtlenségek csökkentéséhez és az állampolgárok szerepének növeléséhez az egészségükről való gondoskodásban. Jelen tanulmány célja az elektronikus egészségműveltség elméleti hátterének áttekintése, és a mérésére használható eszközök bemutatása.
ALKALMAZOTT MÓDSZERTAN
Szekunder kutatási módszer alkalmazásával feltárjuk az elektronikus egészségműveltség (eHEALS) skála, valamint az eHEALS skála nemzetközi és hazai adaptációinak jellemzőit.
LEGFONTOSABB EREDMÉNYEK
Korábbi kutatásokban jelentős különbségeket találtak a generációk között az e-egészségműveltség terén és arra is rávilágítottak, hogy a Baby boom korosztályon belül a hasonlóságok mellett fontos különbségek is vannak az internetet egészségügyi információszerzésre használók körében. Az elektronikus egészségműveltség kutatási téma feltáró jellegű kutatási fázisában a szerzők vázolják az időskorú népesség bevonásával tervezett jövőbeli kutatási feladatokat.
GYAKORLATI JAVASLATOK
A kutatási eredmények hozzájárulhatnak az egészséggel kapcsolatos egyenlőtlenségek csökkentéséhez és az időskorú emberek részvételének növeléséhez az egészségükről való gondoskodásban. Ez a kutatás arra is választ nyújt, hogy hol tart a személyközpontú gondozás, ami az idős emberek számára olyan ismereteket, készségeket és önbizalmat biztosít, amelyekkel képesek egészségükkel és egészségügyi ellátásukkal kapcsolatban tájékozott döntéseket hozni.
Hivatkozások
Arcury, T. A., Sandberg, J. C., Melius, K. P., Quandt, S. A., Leng, X., Latulipe, C., Miller, D. P. Jr., Smith, D. A. and Bertoni, A. G. (2020), “Older adult internet use and ehealth literacy”, Journal of Applied Gerontology, 39(2), 141–150. https://doi.org/10.1177/0733464818807468
Bandura, A. (1997), Self-Efficacy: The Exercise of Control, New York: W.H. Freeman.
Békésy, M. (2022), “Measuring Digital Health Literacy in Hungary: A Scoping Review”, in: 2022 IEEE 20th Jubilee International Symposium on Intelligent Systems and Informatics (SISY), Subotica, Serbia: IEEE, 307-312. https://doi.org/10.1109/SISY56759.2022.10036302
Brørs, G., Norman, C. D. and Norekvål, T. M. (2020), “Accelerated importance of eHealth literacy in the COVID-19 outbreak and beyond”, European Journal of Cardiovascular Nursing, 19(6), 458-461.
Choi, N. G. and Dinitto, D. M. (2013), “Internet use among older adults: Association with health needs, psychological capital, and social capital”, Journal of Medical Internet Research, 15(5), e97. https://doi.org/10.2196/jmir.2333
Chung, S. and Nahm, E. (2015), “Testing reliability and validity of the eHealth literacy scale (eHEALS) for older adults recruited online”, Computers, Informatics, Nursing, 33(4), 150-156.
Dale, J. G., Lüthi, A., Skaraas, B., Rundereim, T. and Dale, B. (2020), “Testing measurement properties of the Norwegian version of electronic health literacy scale (eHEALS) in a group of day surgery patients”, Journal of Multidisciplinary Healthcare, 13, 241-247.
Efthymiou, A., Middleton, N., Charalambous, A. and Papastavrou, E. (2019), “Adapting the eHealth literacy scale for carers of people with chronic diseases (eHeals-Carer) in a sample of Greek and Cypriot carers of people with dementia: Reliability and validation study”, Journal of Medical Internet Research, 21(11), e12504. https://doi.org/10.2196/12504
Juvalta, S., Kerry, M. J., Jaks, R., Baumann, I. and Dratva, J. (2020), “Electronic health literacy in Swiss-German parents: Cross-sectional study of eHealth literacy scale unidimensionality”, Journal of Medical Internet Research, 22(3), e14492
Karnoe, A. and Kayser, L. (2015), “How is eHealth literacy measured and what do the measurements tell us? A systematic review”, Knowledge Management & E-Learning, 7, 576–600. https://doi.org/10.34105/j.kmel.2015.07.038
Kayser, L., Karnoe, A., Furstrand, D., Batterham, R., Christensen, K. B., Elsworth, G. and Osborne, R. H. (2018), “A multidimensional tool based on the eHealth literacy framework: Development and initial validity testing of the eHealth literacy questionnaire (eHLQ)”, Journal of Medical Internet Research, 20(2), e36
Kim, H., Yang, E., Ryu, H., Kim, H. J., Jang, S. J. and Chang, S. J. (2021), “Psychometric comparisons of measures of eHealth literacy using a sample of Korean older adults”, International Journal of Older People Nursing, 16(3), e12369
Koo, M., Norman, C. and Hsiao-Mei, C. (2012), “Psychometric evaluation of a Chinese version of the eHealth literacy scale (eHEALS) in school age children”, International Electronic Journal of Health Education, 15(1), 29-36.
Lau, A. Y., E. F.-L. L., Gabarron and Armayones, M. (2012), “Social media in health-what are the safety concerns for health consumers”, Health Information Management Journal, 41(2), 30-35.
Lee, J., Lee, E. H. and Chae, D. (2021), “eHealth Literacy Instruments: Systematic Review of Measurement Properties”, Journal of Medical Internet Research, 23(11), e30644
Meng, F., Guo, X., Peng, Z., Ye, Q. and Lai, K.-H. (2022), “Trust and elderly users’ continuance intention regarding mobile health services: The contingent role of health and technology anxieties”, Information Technology & People, 35(1), 259–280. https://doi.org/10.1108/ITP11-2019-0602
Neter, E. and Brainin, E. (2012), “eHealth literacy: extending the digital divide to the realm of health information”, Journal of Medical Internet Research, 14(1), e19
Nguyen, A., Mosadeghi, S. and Almario, C. V. (2017), “Persistent digital divide in access to and use of the Internet as a resource for health information: Results from a California population-based study”, International Journal of Medical Informatics, 103, 49–54. https://doi.org/10.1016/j.ijmedinf.2017.04.008
Nguyen, J., Moorhouse, M., Curbow, B., Christie, J., Walsh-Childers, K. and Islam, S. (2016), “Construct validity of the eHealth literacy scale (eHEALS) among two adult populations: A rasch analysis”, JMIR Public Health and Surveillance, 2(1), e24
Norman, C. D. and Skinner, H. A. (2006), “eHEALS: The eHealth Literacy Scale”, Journal of Medical Internet Research, 8(4), e27. https://doi.org/10.2196/jmir.8.4.e27
Paige, S. R., Stellefson, M., Krieger, J. L., Miller, M. D., Cheong, J. and Anderson-Lewis, C. (2019), “Transactional eHealth literacy: Developing and testing a multi-dimensional instrument”, Journal of Health Communication, 24(10), 737-748.
Petrič, G., Atanasova, S. and Kamin, T. (2017), “Ill literates or illiterates? Investigating the eHealth literacy of users of online health communities”, Journal of Medical Internet Research, 19(10), e331
Quinn, S., Bond, R. and Nugent, C. (2017), “Quantifying health literacy and eHealth literacy using existing instruments and browser-based software for tracking online health information seeking behavior”, Computers in Human Behavior, 69, 256-267.
Richtering, S. S., Morris, R., Soh, S. E., Barker, A., Bampi, F., Neubeck, L. et al. (2017), “Examination of an eHealth literacy scale and a health literacy scale in a population with moderate to high cardiovascular risk: rasch analyses”, PLoS One, 12(4), e0175372
Seckin, G., Yeatts, D., Hughes, S., Hudson, C. and Bell, V. (2016), “Being an informed consumer of health information and assessment of electronic health literacy in a national sample of internet users: validity and reliability of the e-HLS instrument”, Journal of Medical Internet Research, 18(7), e161
Sudbury-Riley, L., FitzPatrick, M., Schulz, P. J. and Hess, A. (2024), “Electronic Health Literacy Among Baby Boomers: A Typology”, Health Literacy Research and Practice, 8(1), e3-e11. https://doi.org/10.3928/24748307-20231213-02
van der Vaart, R., van Deursen, A. J., Drossaert, C. H., Taal, E., van Dijk, J. A. and van de Laar, M. A. (2011), “Does the eHealth literacy scale (eHEALS) measure what it intends to measure? Validation of a Dutch version of the eHEALS in two adult populations”, Journal of Medical Internet Research, 13(4), e86
Vroman, K. G., Arthanat, S. and Lysack, C. (2015), “Who over 65 is online? Older adults’ dispositions toward information communication technology”, Computers in Human Behavior, 43, 156–166. https://doi.org/10.1016/j.chb.2014.10.018
Wångdahl, J., Jaensson, M., Dahlberg, K. and Nilsson, U. (2020), “The Swedish version of the electronic health literacy scale: Prospective psychometric evaluation study including thresholds levels”, JMIR Mhealth and Uhealth, 8(2), e16316
Zrubka, Z., Hajdu, O., Rencz, F., Baji, P., Gulácsi, L. and Péntek, M. (2019), “Psychometric properties of the Hungarian version of the eHealth literacy scale”, The European Journal of Health Economics, 20, 57-69.
Internetes források
Online references
EUROSTAT (2024), People having a long-standing illness or health problem, by sex, age and labour status. Elérhető: https://ec.europa.eu/eurostat/databrowser/view/HLTH_SILC_04 (Utolsó letöltés: 2024.05.05.)
NMHH (2024), Az idősebb népesség online szokásai és a digitalizáció veszélyei. Elérhető: https://dimsz.hu/wp-content/uploads/2024/03/DIMSZ_NMHH_IDOSEK_SURVEY_RIPORT.pdf (Utolsó letöltés: 2024.05.05.)
Downloads
Megjelent
Hogyan kell idézni
Folyóirat szám
Rovat
License
Copyright (c) 2025 Marketing & Menedzsment
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NoDerivatives 4.0 International License.
