A munkaerő-megtartás HR szempontú megközelítése

Szerzők

  • Anita Kozák Eötvös Loránd Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar

DOI:

https://doi.org/10.15170/MM.2022.56.04.01

Kulcsszavak:

munkaerő-megtartás, HR, fluktuáció, munkaerőpiac, elkötelezettség

Absztrakt

A TANULMÁNY CÉLJA

A tanulmány elsődleges célja segítséget nyújtani a szervezetek számára a megtartási stratégia kialakításához és/vagy felülvizsgálatához. Annak ellenére, hogy az elmúlt években tapasztalható munkaerő-hiány okán a dolgozók megtartása a HR kulcsfeladatává vált, kevés olyan hazai forrás áll rendelkezésre, amely egyértelmű ajánlásokat fogalmaz meg és eszközöket kínál a dolgozók hosszú távon történő foglalkoztatásához.

ALKALMAZOTT MÓDSZERTAN

A tanulmány konceptuális jellegű, széleskörű szekunder adatgyűjtésre épül. Az irodalomgyűjtés keretében olyan tanulmányokat dolgoz fel a cikk, amelyek empirikus kutatási eredménnyel igazolják az egyes HRM (humán erőforrás menedzsment) feladatokhoz kapcsolódó eszközök, módszerek munkaerő-megtartó hatását.

LEGFONTOSABB EREDMÉNYEK

A tanulmány összefoglalja a megtartási stratégia meghatározó tényezőit és tartalmát, azaz kitér a makro szintű jellemzőkre (növekvő szakemberhiány, új munkavégzési formák térhódítása, munkavállalói kollektíva sokszínűsége) és a szervezeti sajátosságokra (tevékenységi kör, szervezeti kultúra, üzleti stratégia), valamint a dolgozói igények feltárásához alkalmazható eszközökre és a HR tevékenységek megtartás-fókuszú felvizsgálatának lehetőségére. A dolgozói igények feltárásásának keretében részletezi a kilépési interjúk, a maradási interjúk és az elégedettségmérés eredményeinek szerepét, a HR tevékenységek megtartás-fókuszú felülvizsgálatához pedig a toborzáshoz, a kiválasztáshoz, a beillesztéshez, a képzéshez és fejlesztéshez, az ösztönzéshez, a teljesítménymenedzsmenthez, a karrier- és tehetségmenedzsmenthez, a munkaélmény menedzsmenthez, a munkaidő rendszerekhez, az egészségstratégiához és a munkáltatói márkához kapcsolódóan mutatja be, hogy milyen eszközök és módszerek állnak rendelkezésre a dolgozói elkötelezettség növeléséhez, a kilépési szándék és a fluktuációs ráta csökkentéséhez.

GYAKORLATI JAVASLATOK

A tanulmány hasznos lehet a megtartás-menedzsmenttel kapcsolatos szakirodalom gyarapításához, emellett mankóul szolgálhat a foglakoztató szervezetek számára a megtartás-menedzsment tevékenységük kialakításához, esetleges korrekciójához.

Információk a szerzőről

Anita Kozák, Eötvös Loránd Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar

egyetemi docens

Hivatkozások

Ahmad A. (2018), ”The relationship among job characteristics organizational commitment and employee turnover intentions”, Journal of Work-Applied Management, 10(1), 74-92. DOI: 10.1108/JWAM-09-2017-0027

Ahn, J. and Huang, S. (2020), ”Types of employee training, organizational identification, and turnover intention: evidence from Korean employees”, Problems and Perspectives in Management, 18(4), 517-526. DOI: 10.21511/ppm.18(4).2020.41

Alajlani, S. and Yesufu, L.O. (2022), ”The impact of human resource practices on employee retention: A study of three private higher educational institutions in the United Arab Emirates”, SA Journal of Human Resource Management, 20(0), a1823. https://doi. org/10.4102/sajhrm. v20i0.1823

Alfadli, B. A. and Javed, U. (2021), ”Examining impact of recruitment and selection practices toward employees’ commitment”, PalArch’s Journal of Archaeology of Egypt / Egyptology, 18(14), 502-509.

Allen, D. G. (2006), ”Do Organizational Socialization Tactics Influence Newcomer Embeddedness and Turnover?”, Journal of Management, 32(2), 237–256. DOI: 10.1177/0149206305280103

Alves, T., Amorim, A. and Bezerra, M. (2021), ”Not One Less”! Adaptation to the Home Office in Times of COVID-19”, Revista de Administração Contemporânea, 25(spe), e200234. DOI: 10.1590/1982-7849rac2021200234.en

Aman-Ullah, M., Aziz A. and Ibrahim, H. (2021), ”Anomalies of the Healthcare Sector Using Workplace Safety and Job Satisfaction: A Case Study of Pakistan”, Journal of Asian Finance, Economics and Business, 8(3), 1181–1191. doi:10.13106/jafeb.2021.vol8.no3.1181

Barksdale, H., Bellenger, D., Boles, J. and Brashear, T. (2013), ”The Impact of Realistic Job Previews and Perceptions of Training on Sales Force Performance and Continuance Commitment: A Longitudinal Test”, Journal of Personal Selling & Sales Management, 23(2), 125-138. DOI:10.1080/08853134.2003.10748993

Breitling, F., Dhar, J., Ebeling, R. and Lovick, D. (2021), ”6 Strategies to Boost Retention Through the Great Resignation”, Harward Business Review, 2021/november

Brunks, S., Cowgill, B., Hoffman, M. and Housman, M. (2015), ”The Value of Hiring through Employee Referrals”, The Quarterly Journal of Economics, 130(2), 805-839. DOI: 10.1093/qje/qjv010

Chi, C. and Gursoy, D. (2009), ”Employee satisfaction, customer satisfaction, and financial performance: An empirical examination”, International Journal of Hospitality Management, 28(2), 245-253. DOI: 10.1016/j.ijhm.2008.08.003.

Dajnoki K. és Héder M. (2017), „Új szelek fújnak - a HR válasza a globalizáció és a változás kihívásaira”, Hadtudomány, 2017. évi elektronikus lapszám, 84-93. DOI: 10.17047/HADTUD.2017.27.E.84

Dunham, R. B., Smith, F. J. and Blackburn, R. S. (1977), ”Validation of the Index of Organizational Reactions with the JDI, the MSQ, and Faces Scales”, Academy of Management Journal, 20(3), 420–432. DOI: 10.5465/255415

Fadinger, H. and Schymik, J (2020), ”The costs and benefits of home office during the Covid-19 pandemic: Evidence from infections and an input-output model for Germany”, Covid Economics 9, 24 April 2020, 107-134.

Gelencsér M., Végvári B. és Szabó-Szentgróti G. (2022), „A munkaerő-megtartás és a well-being kapcsolatának elemzése nemzetközi kutatásokban – szisztematikus irodalmi áttekintés”, Vezetéstudomány, 50(6), 40-51. DOI: 10.14267/VEZTUD.2022.06.04

Guthrie, J. P. (2000), ”Alternative Pay Practices and Employee Turnover”, Group & Organization Management, 25(4), 419–439. DOI: 10.1177/1059601100254006

Harris, D. (2000), ”The Benefits of Exit Interviews”, Information Systems Management, 17(3), 17-20. DOI: 10.1201/1078/43192.17.3.20000601/31236.3

Hickman, A. (2019), Workplace Isolation Occurring in Remote Workers (Doctoral Dissertation), Walden University

HR portal, 2021-ben is a munkaerő-megtartás lesz a HR kulcsfeladata

https://www.hrportal.hu/hr/2021-ban-is-a-munkaero-megtartas-lesz-a-hr-kulcsfeladata-20210118.html (Utolsó letöltés: 2022. 02. 13.)

Jeon, H. and Choi, B. (2012), ”The relationship between employee satisfaction and customer satisfaction”, Journal of Services Marketing, 26(5), 332 341. DOI: 10.1108/08876041211245236

Kerr, J. and Slocum, J. (2005), ”Managing Corporate Culture Through Reward Systems”, Academy of Management Executive, 19(4), 130-138. DOI:10.5465/AME.2005.19417915

Kopelman, R. E., Brief, A. and Guzzo, R. A. (1990), The role of climate and culture in productivity, San Francisco: Jossey-Bass Publishers

Kotze, K. and Roodt, G. (2005), ”Factors That Affect The Retention Of Managerial And Specialist Staff: An Exploratory Study Of An Employee Commitment Model”, SA Journal of Human Resource Management, 3(2), a65, DOI: https://doi.org/10.4102/sajhrm.v3i2.65

Koys, D. J. (2001), ”The effects of employee satisfaction, organizational citizenship behavior, and turnover on organizational effectiveness: A unit-level, longitudinal study”, Personnel Psychology, 54(1), 101–114. DOI: 10.1111/j.1744-6570.2001.tb00087.x

Kozák A. és Dajnoki K. (2019), „Dolgozói vélemények a munkaerő-megtartást célzó intézkedésekről”, Taylor Gazdálkodás- és Szervezéstudományi Folyóirat, 36(2), 56- 65.

Kozák A. és Krajcsák Z. (2018a), ”The effect of wages and work experiences on the commitment of Hungarian employees”, Business: Theory and Practice, 19, 123–134. DOI: 10.3846/btp.2018.13

Kozák A. és Krajcsák Z. (2018b), ”Retaining the rookie – role clarification through mentorship”, Human Systems Management, 37(1), 95–103. DOI: 10.3233/hsm-17108

Kőmüves Zs., Poór J. és Karácsony P. (2022), „Vezetői motiváció a munkaerő-megtartás szolgálatában, különös tekintettel a dél-dunántúli régió kis- és középvállalkozásaira”, Marketing és Menedzsment 2022/2, 72-82. DOI: 10.15170/MM.2021.56.02.07

Krajcsák Z. (2018), „Az alkalmazotti elkötelezettség relatív fontossága a munka megváltozó világában”, Vezetéstudomány, 49(2), 38-44. DOI: 10.14267/VEZTUD.2018.02.04

Locke, E. A. (1969), ”What is Job Satisfaction?”, Organizational Behavior and Human Performance, 4(4), 309– 336. DOI: 10.1016/0030-5073(69)90013-0

Magasvári A., Olexa P., Szabó A. (2021), „Kik is vagyunk valójában?”Az adó- és vámhatóság lehetőségei az emberi erőforrás-gazdálkodás fejlesztésében”, Belügyi Szemle, 2021/9, 1549-1567. DOI: https://doi.org/10.38146/BSZ.2021.9.3

Matzler, K. and Renzl, B. (2006), ”The Relationship between Interpersonal Trust, Employee Satisfaction, and Employee Loyalty”, Total Quality Management & Business Excellence, 17(10), 1261-1271, DOI: 10.1080/14783360600753653

Meretei B. (2017), „Generációs különbségek a munkahelyen”, Vezetéstudomány, 48(10), 10-18. DOI: 10.14267/VEZTUD.2017.10.02

Meyer, J. P. and Topolnytsky, L. (2000), Best practices: employee retention, Carswell: Scarborough, Ont.

Miles, R. and Snow, C. (1984), ”Designing strategic human resource systems”, Organizational Dynamics, 13(1), 36-52. DOI: 10.1016/0090-2616(84)90030-5

O’Reilly, C. A., Chatman, J. A. ans Caldwell, D. (1991), ”People and organizational culture: A profile comparison approach to assessing person-organization fit”, Academy of Management Journal 1991/3, 487-516. DOI:10.2307/256404

Ozolina-Ozola, I. (2014), The Impact of Human Resource Management Practices on Employee Turnover”, Procedia - Social and Behavioral Sciences, 156, 223–226. DOI: 10.1016/j.sbspro.2014.11.1

Parveen, M. (2021), ”An Empirical Investigation on Relationship between Succession Planning Practices and Employee Retention on Banking Professionals Pertaining to Saudi Arabian Context”, Pacific Business Review International, 13(11), 1-12.

Primecz H. (2019), „Diverzitásmenedzsment: A hat kiemelt kategória. A „Big Six”, Munkaügyi Szemle, 62(5), 17-25.

PwC (2021), It’s time to reimagine where and how work will get done - PwC’s US Remote Work Survey. https://www.pwc.com/us/en/library/covid-19/us-remote-work-survey.html (Utolsó letöltés ideje: 2022. 01. 28.)

Smith, P. C., Kendall, L. and Hulin, C. L. (1969), The measurement of satisfaction in work and retirement: A strategy for the study of attitudes. Chicago: Rand McNally

Spain, E. and Groysberg, B. (2016), ”Making Exit Interviews Count. Making exit interviews count”, Harvard Business Review, 94(4), 88-95.

Stavrou E. and Kilaniotis C. (2010), ”Flexible Work and Turnover: an Empirical Investigation across Cultures”, British Journal of Management, 21(2), 541-554, DOI: 10.1111/j.1467-8551.2009.00659.x

Venczel-Szakó T. (2022), Munkavállalói elégedettség a home office-ban (PhD értekezés), Pécsi Tudományegyetem, Pécs

Vural, Y., Vardarlier, P. and Aykir, A. (2012), ”The Effects of Using Talent Management With Performance Evaluation System Over Employee Commitment”, Procedia - Social and Behavioral Sciences, 58, 340-349, doi: 10.1016/j.sbspro.2012.09.1009.

Weiss, D. J., Dawis, R. V. and England, G. W. (1967), ”Manual for the Minnesota Satisfaction Questionnaire”, Minnesota Studies in Vocational Rehabilitation, 22, 120

Downloads

Megjelent

2023-04-06

Hogyan kell idézni

Kozák, A. (2023) „A munkaerő-megtartás HR szempontú megközelítése”, Marketing & Menedzsment, 56(4), o. 5–14. doi: 10.15170/MM.2022.56.04.01.

Folyóirat szám

Rovat

Cikkek